Elena Ceauºescu - "Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot"
Egyes visszaemlékezők (például a híres Ion Mihai Pacepa volt kémfőnök) és elemzők neki tulajdonítják a személyi kultusz csúcsra futtatását, a tudományos élet erkölcsi rombolását, a katasztrofális politikai és gazdasági döntések sorozatát: egyszóval a Ceauºescu-rendszer végzetes eltávolodását a szovjet típusú egypártrendszertől e szultanisztikus módon működő családi diktatúra felé.
E rövid portré nem vállalkozhat egy olyan átfogó, Elena Ceauºescu sokrétű tevékenységét bemutató korrajzra, ami sajnos máig hiányzik a román és nemzetközi szakirodalomból. A visszaemlékezésekben és a világhálón terjedő rémtörténetek viszont kontextusba helyezhetőek. Elena Ceauºescu feleségként, „a nép anyjaként” és tudósnak beállított technokrataként (azaz maszkulinizált nőként) tabu volt minden „gyermeke” számára. Ugyanakkor rendszerformáló politikai tevékenységének bemutatása kijelölheti azokat a súlypontokat, amelyek alapjául szolgálhatnak majd a jövőbeli életrajzkutatásnak.
Az 1970-es és 1980-as évek suttogó szóbeszédében Elena Ceauºescu egyfajta vörös démonként jelent meg. A következő két vicc jól érzékelteti az elnöki pár és különösen Elena szerepét. Az elsőben a Ceauºescu család lefekvéshez készülődik. Elena a fésülködőasztalnál szépíti magát, amikor átszalad egy egér a szobán. – Jaj, istenem! – sikolt fel Elena. Itthon szólíts nyugodtan apukámnak! – válaszolja Nicolae. A második vicc Elena manipulátori képességeit figurázta ki: „Ki a legjobb sakkozó a világon?” – ??? – „Elena Ceauºescu, mert egyetlen paraszttal sakkban tartotta az egész országot”.
Néhány mítosznak gondolt adalék nem is mítosz, hanem valóság volt, például a több kilogramm arannyal díszített fürdő egy protokollvillában. A vidéki látogatások is rendre forrásai voltak a Nicolae és Elena Ceauºescuval kapcsolatos legendáknak. Egy helytörténész szerint elterjedt egy olyan pletyka, hogy Ceauºescu egy tömbházat akart felépíteni Temesvár központjában, az ortodox katedrálissal szemben, hogy amikor látogatóba jön, ne lássa többé az Opera erkélyéről. Déván pedig az 1980-as években több száz család a helyi Securitate hallgatólagos beleegyezésével nézhette a nyugati tévéadókat, állítja ezen intézmény utolsó Hunyad megyei vezetője, Lucian Vãceanu. A parabolaantennák ötlete néhány dévai műszerésztől származott. 1985 őszén megjelentek a Hunyad megyei Securitate székházában és engedélyt kértek egy adó felállítására, amivel Dévában sugározni tudták volna az UEFA-s labdarúgó mérkőzéseket. Az eset Elena Ceauºescut oly mértékben feldühítette, hogy az antennák azonnali leszerelését követelte.
