Éjszakai programokat kínál a márkusfalvi kastély

Márkusfalva (Markušovce) legjelentősebb látványossága az itt található kastély, amely 15 ezer látogatót fogad évente, elsősorban szlovákiai gyermekes családokat. A napokban negyedik alkalommal rendeztek a falai között mesenapot, amibe a gyerekek is bekapcsolódtak. Közkedveltek az éjszakai tárlatok úgy a kastélyban, mint a hozzá tartozó "Dardanellák" nyári lakban.

Bernadeta Kiczková, a kastély igazgatója elmondta: a turistaszezonban, elsősorban júliusban és augusztusban rendezik meg a nyári lakban a billentyűs hangszerek tárlatának éjszakai bemutatóját. „Ez mindig egy rövid koncerttel van összekötve, amelyet konzervatóriumi hallgatók vagy zenei irányultságú tanulók adnak. Nagy érdeklődés övezi, igyekszünk olyan témákat bemutatni a látogatóknak, amelyek kapcsolatban állnak a község történelmével vagy a Máriássy családdal” – magyarázta.

Az eredetileg reneszánsz épületet a 18. század során rokokó stílusban átépítették. Az 1984-1994 közötti időszakban széleskörű felújítási munkálatok folytak itt, amelynek  eredményeként kialakították a történelmi bútorok és használati tárgyak tárlatát. Az érdekes kiállítási tárgyak között van egy tömeggyilkos mumifikált keze, ami papírnehezékként szolgált.

A kastélytól nem messze található a márkusfalvi vár romja, amely jelenleg nem látogatható. „A várrom le van zárva, talán felújítják, de ez a Kassán élő Máriássy család terveitől függ” – mondta Kiczková.

Varjú Elemér "Magyar várak" című könyvében azt írja, hogy a nemes Máriássy-család egyik elődje, Miklós fia Miklós 1284-ben IV. László királytól kapott engedélyt a várépítésre, azzal a kikötéssel, "hogy abból rosszat cselekedni semmiképp se merészkedjék." A várat Márkusfalván a község felett emelkedő dombon, a XIV. századi templom mellett épült fel.
A Máriássyak - a könyv szerint - a XV. század folyamán sokat torzsalkodtak Lőcse városával.

A polgárok, amíg Máriássy István, Szepes vára nagytekintélyű kapitánya élt, fogcsikorgatva tűrték a dolgot, de István úr 1516-ban bekövetkezett halála után, mind merészebben léptek fel. Végezetül 1528-ban, egy hideg novemberi napon, a polgárok fegyverre kaptak s megrohanták a márkusfalvi erősséget. A család a túlerő elől elmenekült s javait prédára hagyta. A lőcseiek minden elmozdítható holmit szekerekre raktak s felgyújtották a várat. Még a falakat is ledöntögették, ahol nem került túl nagy fáradtságba. A vár egy időre baglyok tanyájává változott.

A család akkori feje, Ferenc úr gömöri birtokára költözött, más értesítés szerint Zemplénbe, felesége Nagymihályi Pongrátz Zsófia birtokára menekült s nem is tért már vissza Márkusfalvára. Csak fiának, Pálnak, sikerült hosszas perlekedés után a jog fegyvereivel diadalmaskodni a lőcseieken. Nemcsak birtokait szerezte vissza, hanem még 2000 forintot is kiszorított a polgárokból, akik, mint a régi feljegyzés mondja, ugyancsak korholták harcias apáik emlékét. Az 1569-ben megkötött egyezséget a város által adott nagy lakomával pecsételték meg. Állítólag a kincstártól is kapott kárpótlást.

A XVII. században Máriássy Pál egyik unokája, Ferenc szepesi alispán († 1649) rakatta le a várdomb alatti sík területen annak a pompás kastélynak az alapjait, amely, bár díszítésében átalakítva, most  is áll, s a Felvidék egykori úrilakai közt a legszebbek közé tartozik.

A kastély kertjében található, pazar díszítésű "Dardanellák" nyári lak állítólag Ferenc József császár látogatására épült,  ám az elmaradt.