Egyedi műtétet hajtottak végre, az orvoscsapat tagja volt egy fiatal felvidéki főorvos is - VILLÁMINTERJÚVAL

Somogyi Szilárd 2019. március 14., 11:54

Egészségügyi, orvosi témáról nehéz úgy írni, hogy lépten-nyomon ne ütközne az ember idegen kifejezésekbe, így e beszámolónkra készülve rövid időn belül fel is adtuk abbéli reményeinket, hogy a rendelkezésre álló írásos anyagokból legalább felületesen megértsük, mi is történt - egy fiatal magyar főorvos, a galántai Balázs Tibor közreműködésével - a múlt héten a pozsonyi Cinre-kórházban.

Balázs Tibor doktor lábon keresztül bevezetett katéterrel diagnosztizál egy beteget

Rövid időn belül kiderült, hogy erre nem is lett volna semmi szükség, hiszen az ott töltött mintegy három óra alatt bárkivel is beszéltünk, nemcsak szakszerű, hanem rendkívül egyszerű és érthető magyarázatokat kaptunk. Kísérőink ráadásul azt is lehetővé tették, hogy két műtétnél is jelen legyünk, így a gyorsan szerzett elméleti anyagot a gyakorlatban is megfigyelhettük.

Egyetlen szakkifejezést említenénk csak meg, ez pedig az aneurizma, azaz az éren kialakult duzzanat vagy tágulat. Az érfal szövete elvékonyodik és ennek következtében duzzadás, kitüremkedés alakul ki, így kialakul az a veszély, hogy az elvékonyodott érfal megreped, belső vérzést okozva ezzel. Az ilyen duzzanatok egyik leggyakoribb kialakulási helye az agyi verőerek valamelyike. Ha itt „pattan el“ az ér, akkor beszélünk agyi érkatasztrófáról, magyarosan szélütésről, gutaütésről, vagy modernebb nevén sztrókról, amelynek a következményei általánosan ismertek.

Pár évtizede a megelőzés műtétjei sok vérrel járó, riasztó beavatkozások voltak, amelynek során fel kellett nyitni a koponyát, módosítani kellett az agy pozícióját, hogy a pontos helyhez hozzáférjenek. Ez utóbbit a pozsonyi Cinre kórház igazgatója-főorvosa, a magyarul is kitűnően beszélő Ivan Vulev rutinos egyszerűséggel csak úgy említi „félre kellett tolni az agyat, hogy az eret operálhassuk“.

Képgalériánk:
Vulev és Bažík doktorok az orvosi szobában rajzos szemléltést tartanak

Az, hogy mára ez már a múlté, nem új dolog, hiszen valószínűleg olvasóink nagy része is tudja, hogy évek-évtizedek óta leggyakrabban az ereken keresztül jutnak el a duzzanathoz, általában a lágyékon ejtett  metszésen keresztül. Aztán, ahogy a műtétet végző csapat vezetője, Rastislav Bažík mondja: „jobbról egy háló, balról egy háló az érbe, ez biztosítja az érfal stabilitását, a duzzanatot pedig apró fémrugókkal töltjük fel, így akadályozva meg, hogy oda továbbiakban vér kerüljön, azaz elzárjuk annak a lehetőségét, hogy akár a megnövekedett vérnyomás hatására az érfal megrepedjen. „Szemléltetésképpen ezt azonnal le is rajzolja. Amit mi „fej“-nek látunk, az a duzzanat, amit pedig két karnak nevezhetnénk, azok a duzzanat körüli, belülről hálóval már megerősített erek.

Ahogy Bažík doktor elmondta, ennek a megoldásnak a hátránya, hogy a problémás helyen nagyon sok az idegen anyag az érben, amely növelheti a nem kívánatos komplikációk esélyét. Így március elején, az egykori Csehszlovákia területén először egy olyan megoldást alkalmaztak, amikor a duzzanatba bejuttattak egy később virágformában szétnyíló hálót, amely belülről zárta le a duzzanatot (amelyet apró fémrugókkal töltenek fel, itt is a margaréta gátolja meg, hogy a fémrugók a duzzanaton kívül átjussanak az érbe). Ezt szintén azonnal rajzon is megkaptam. Nincsenek már hálók jobbra-balra, a vér akadálytalanul áramlik a nyilak irányában és a margaréta virága belülről zárja el a duzzanatot.

Képgalériánk:
Az életmentő margaréta a valóságban

Természetesen ez a folyamat egy rövid írásban elmondva rendkívül egyszerűnek tűnik, valójában azonban nem az.

A valóságban két órát vett igénybe, amíg az éren keresztül feljutva egészen a problémás agyi verőérig teljesen le lehetett zárni a duzzanat képezte üreget. Az első itteni ilyen beavatkozást egy 35 éves betegen hajtották végre.

Az előkészítés részese volt a csicsói (Komáromi járás) gyökerekkel rendelkező magyar orvos, Balázs Tibor, aki fiatal kora (36) ellenére jelentős posztot tölt be az ország egyik legújabb neuro-intervenciós központjában: az endovaszkuláris (éren belüli beavatkozások) részleg főorvosa. Vele készített villáminterjúnkat az alábbi keretes írásunkban olvashatják.

A MAGYAR ISKOLA SOHA NEM VOLT HÁTRÁNY
Csicsón született, az alapiskolát Nagymácsédon, a gimnáziumot Galántán végezte, mindkettőt anyanyelvén, magyarul. Diplomáját Pozsonyban szerezte. Villáminterjúnk Balázs Tibor intervenciós radiológussal, főorvossal.
A rövid életrajzi adatok után szakmai szempontból mit tart a legfontosabbnak mindehhez hozzátenni?
Az első munkahelyem, 2007-ben, az úgynevezett pozsonyi szívkórház volt, Vulev doktor úr, akkori főorvos hívására innét jöttem át többed magammal 2017-ben a mostani munkahelyemre, ahol a már említett endovaszkuláris részleget vezetem. A kórházunkban végzett aneurizma-műtétről szóló cikkben bemutatott beavatkozásnak az előkészítő részében vettem részt, a diagnosztizálásnál és a konzultációknál.
Az, hogy meghívást kapott ebbe a nagyon modern kórházba, egyben a munkájának az elismerése is, jól gondoljuk?
Nevezhetjük ennek is, de nem szoktam ezt így megközelíteni, főképpen azért nem, mert tudom, hogy mennyi mindent kell még tanulnom. A perifériás erek és a láb erei területén van bizonyos tapasztalatom, de hol van ez még a többi testtájhoz képest! Nagyon örülök, hogy érkeznek hozzánk új, fiatal kollégák, akiknek én a tudásomat átadhatom, ami számomra azt jelenti, hogy magamat pedig újabb és újabb területeken fejleszthetem.
Mikor döntötte el, hogy orvos szeretne lenni?
A gimnázium végére dőlt ez el, hozzá kell tennem, hogy a biológia mindig ott volt tartalékban. Édesapám is orvos, így hamarabb és közvetlenebb módon kerülhettem kapcsolatba ezzel a területtel.
Az alap- és középiskolát magyar nyelven végezte, mekkora hátrányt jelentett ez a továbbtanulásnál vagy később a szakmában?
Semmilyen hátrányát nem tapasztaltam. Jó, az egyetemen volt egy-két beszólás a társak részéről, de mind előmeneteli hátrányt sosem éreztem. Ha az ember tudja, hogy mit szeretne tanulni és meg van a szükséges eltökéltsége, akkor a nyelv nem lehet akadály. Én inkább erre helyezném a hangsúlyt. Természetesen szlovákul tudni kell, ez nem vitás, de önmagunkhoz hűnek kell maradnunk!

Képgalériánk:
Balázs doktor sugárzás elleni védőmellényben

0 HOZZÁSZÓLÁS