HIRDETÉS

Egy elfeledett gömöri nagyság - Szent-Ivány József

Virsinszky Tamás 2018. április 21., 08:04

A két világháború közti időszak egyik legfontosabb felvidéki magyar személyiségéről, Szent-Ivány Józsefről tudhattak meg többet az érdeklődők csütörtökön a rimaszombati Csillagházban. A gömöri politikus életéről és munkásságáról Simon Attila történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója beszélgetett egykori tanítványával, Hegedűs Norbert publicistával. A vetítéssel egybekötött könyvbemutatót a Fundament Polgári Társulás szervezte.

Sokan úgy megyünk keresztül a ma már Tornaljához tartozó Bején, hogy felfigyelünk az ott álló romos állapotban lévő, elhagyatott kastélyra, ám azt sem tudjuk, hogy kihez köthető. Bevallom, a tegnapi napig én sem tudtam. A klasszicista stílusban épített, barokk elemekkel ékesített 18. századi kastély jelentős felújításra szorulna.

Pozsonyi befektetők ugyan több mint egy évtizede megvásárolták, de a tetőcsere és a kerítés rendbetétele után a kúria teljes körű rekonstrukciója abbamaradt. Sajnos az épületet korábban kifosztották, így gyakorlatilag semmi sem maradt benne, ami hajdani tulajdonosaira emlékeztetne.

A bejei kastély Fotó: mapio.net

Az egykori Szent-Ivány kastélyhoz hasonló hányatott sors jellemezte sokáig magát Szent-Ivány József emlékét is. Simon Attila és Tóth László tavaly megjelent a "Kis lépések nagy politikusa" című monográfiája ezen hivatott változtatni. A szerzők és a könyv nem titkolt szándéka, hogy méltó emléket állítsanak a mára egy kissé már a feledés homályába merült nagyszerű gömöri magyar embernek.

De ki is volt valójában Szent-Ivány József?

Szent-Ivány József családja liptói származású, gyerekkorában Liptószentivánon éltek, ezért vette fel később a Szent-Ivány nevet. Édesapja egyik testvére magyar országgyűlési képviselő volt, a másik a sajógömöri gimnázium alapítója, míg édesanyja ezzel szemben szlovák házvezetőnő.

Törvénytelen gyerekként született Zsár községben, ahol az anyakönyvbe Jozef Klimó néven volt bejegyezve.

Simon Attila és Hegedűs Norbert Fotó: Gecse Attila

Simon szerint nagyon érdekes életpálya az övé, amelyben végig fontos szerepet játszott a családi háttere és származása. Övék volt a Magas-Tátrában a Csorba-tó környéke, amit a magyar állam megvásárolt tőlük, s így lettek később gömöri birtokosok. A már említett bejei kastélyt az 1900-as évek elején vették meg, s ezután lett a család székhelye. Szent-Iványnak tekintélyes felesége volt Wlassics Margit személyében, akitől hat gyermeke (öt lánya és egy fia) született. A csütörtöki rimaszombati könyvbemutatón jelen volt két unokája is Budapestről.

Szent-Ivány József vidéki birtokosként nem is készült politikusi pályára, elsősorban gazdaember volt. 

Valószínűleg nem is váltott volna pályát, ha nem jön el 1918 ősze és az őszirózsás forradalom, amelynek gömöri vezetőjévé vált.

Itt Rimaszombatban a vármegyegyűlésen mondta el az ország demokratizálására és Magyarország egységének megvédésére vonatkozó követeléseit. Az események hatására a politikában maradt, és úgy nézett ki, hogy a magyarországi politikai élet meghatározó alakja lesz, csakhogy jött 1919 januárja, amikor a térség (Rimaszombattal és Bejével együtt) csehszlovák megszállás alá került.

Őt is kemény döntés elé állította az élet, hogy politikai karrierje érdekében elhagyja-e az otthonát, vagy marad és sorsközösséget vállal az itteniekkel. Hitt abban, hogy ez a határ nem tarthat örökké és kiadta a jelszót, hogy mindenki maradjon a helyén.

Rájött arra, hogy meg kell erősíteni az új viszonyok közé került közösséget, s itt kell tenni a boldogulásért - így lett ő a következő két évtizedben a felvidéki magyarság egyik legfontosabb politikusa.

A csehszlovákiai magyar kisgazda társadalom megszervezőjévé vált, és az ellenzéki Magyar Nemzeti Párt vezére lett, amelynek központja akkor Rimaszombatban volt. Fontosságát az is mutatja, hogy ő volt az egyike annak a két képviselőnek, aki négy cikluson át, végig országgyűlési képviselő volt Prágában, majd az első bécsi döntést követően Budapesten is.

Szent-Ivány József gyermekei Fotó: Gecse Attila

Kezdeti kemény ellenzéki szerepéből fokozatosan visszavett, s mivel kitűnő reálpolitikus volt, látta, hogy eredményeket csak a csehszlovák kormánnyal való együttműködés során érhet el. Szorgalmazta a magyar politikai erők egyesítését, s bár az akkori pártok között is voltak ellentétek, a - Csehszlovákiában kisebbségi sorban elő - magyarság érdekében mindig meg tudtak egyezni, hogy egy közös listán indulnak a parlamenti választásokon. Rendkívül fontos üzenet lenne ez a mai politikusi nemzedéknek is.

Szent-Ivány további nagy érdeme volt, hogy felismerte a sajtó szerepét, s javarészt az ő nevéhez fűződik a Prágai Magyar Hírlap létrehozása (amely a Fórum Intézetnek köszönhetően már az interneten is elérhető).

Szépirodalmi ambíciói is voltak, jó kapcsolatot ápolt Ady Endrével, Móricz Zsigmonddal, emellett értelmiségi találkozókat szervezett. Liptószentivánon fürdőt épített ki, ahová meghívta többek között a magyar vízilabda válogatottat. 

Szívesen hódolt további szenvedélyeinek: a vadászatnak, a kocsizásnak, a túraautózásnak. Gépjárműjével az akkori Csehszlovákiát is körbeautózta. Az országos sakkszövetség elnökévé is megválasztották, neves versenyeket szervezett. Láthatjuk tehát, hogy nagyon sokrétű személyiség volt, rengeteg mindennel foglalkozott, de ezt egészsége is megsínylette, gyakran betegeskedett.

1936-tól kezdődően kiszorult a politikából. Viszonylag fiatalon és váratlanul halt meg 1941 decemberében, 58 évesen Balatonfüreden egy szanatóriumban. Feleségével közös sírja a Farkasréti temetőben található.

Miért felejtettük el?

Az, hogy Szent-Ivány József alakja a feledés homályába merült, Simon Attila szerint azért is lehet, mert sokáig nem volt csehszlovákiai magyar történetírás. A szlovák történetírás célja pedig inkább az volt, hogyan írja át a közösség történetét. Ha meg is említették, csak mint "magyar nagyurat, irredenta politikust" hozták szóba, s tőlük nem is lehetett elvárni, hogy ők fogják feltárni a személyét illető kérdéseket.

Szent-Ivány József unokái Fotó: Gecse Attila

A kommunizmus alatt nem lehetett értékelni az életpályáját, ezért erre csak most került sor. Valamint most adott az intézményi háttere (Selye János Egyetem, Fórum Intézet) a történelmi kutatásnak.

Szomorú tény, hogy Gömörben a pusztuló bejei kastélyon kívül szinte semmi sem emlékeztet rá. Sem Tornalján, sem pedig Rimaszombatban nincs emléktáblája vagy szobra. Annak ellenére, hogy a 20-as 30-as években gyakorlatilag innét irányították a felvidéki politikai életet.

"Jó lenne, ha Szent-Ivány Józsefet többen megismernék, ő is megérdemelné, hogy kapjon itt legalább egy emléktáblát, hiszen nagyon sok köze volt a városhoz - fogalmazott Simon. "Fontos, hogy az ő példáján keresztül is lássuk, hogy a gömöri ember mire volt képes, s hogy egykor ő irányította a szlovákiai belpolitikát, amelyhez hasonlóra még nagyon sokáig várni kell" - zárta szavait a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója.

Képgalériánk:
Szent-Ivány József sírja Fotó: Virsinszky Tamás

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS