Éghajlatváltozás - Burjánzik az élet a Déli-sarkon
BERLIN. Váratlanul gyorsan reagáltak a jégpáncél olvadása miatt megváltozott éghajlati viszonyokra a déli-sarkvidéki tengerfenék élőlényei – derült ki egy német kutatásból.
A Weddell-tenger kétezer négyzetkilométer nagyságú jégtáblájának széthullása után újrainduló életről a Current Biology című tudományos lap csütörtökön megjelent számában közölt tanulmány számolt be.
A biológusok adatai szerint a néhol 200 méter vastag jégpáncél 1995-ös széttöredezését a tengerfenék lakói úgy érzékelhették, mintha megnyílt volna felettük az ég. A hideget, sötétséget és a táplálékhiányt felváltotta a napfény, és a planktonok tömegének növekedése az egész táplálékláncot új életre keltette.
A jégtakaró eltűnésének nyertesei az üvegszivacsok voltak - mutatott rá az Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet kutatócsoportja. Bár a tengerfenék csak mínusz 2 Celsius-fokos, a tudósok adatai szerint az üvegszivacsok száma néhány év leforgása alatt megháromszorozódott. Ezek az állatok planktonnal táplálkoznak, amelyet a tenger vizéből szűrnek ki. Akár kétméteresre is megnőnek, edényszerű testük tökéletes rejtek- és ikrarakó helyet biztosít a többi állatnak.
"A szivacsok, akár a korallok, felépítik a maguk életterét. Olyanok, mintha a tengerfenék városai lennének: ahol növekedésnek indulnak, ott valami történik" - magyarázta a kutatás vezetője, Claudio Richter.
A Larsen-A elnevezésű, a szárazföldről leszakadt jégmező egy gleccser tengeren úszó folytatása volt. 1995 januárjában, mikor egy vihar sok-sok jégheggyé darabolta, világszerte szalagcímek hirdették, hogy tudósok soha addig nem láttak jégtáblát ilyen gyorsan összetörni.
A biológusok adatai szerint a néhol 200 méter vastag jégpáncél 1995-ös széttöredezését a tengerfenék lakói úgy érzékelhették, mintha megnyílt volna felettük az ég. A hideget, sötétséget és a táplálékhiányt felváltotta a napfény, és a planktonok tömegének növekedése az egész táplálékláncot új életre keltette.
A jégtakaró eltűnésének nyertesei az üvegszivacsok voltak - mutatott rá az Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet kutatócsoportja. Bár a tengerfenék csak mínusz 2 Celsius-fokos, a tudósok adatai szerint az üvegszivacsok száma néhány év leforgása alatt megháromszorozódott. Ezek az állatok planktonnal táplálkoznak, amelyet a tenger vizéből szűrnek ki. Akár kétméteresre is megnőnek, edényszerű testük tökéletes rejtek- és ikrarakó helyet biztosít a többi állatnak.
"A szivacsok, akár a korallok, felépítik a maguk életterét. Olyanok, mintha a tengerfenék városai lennének: ahol növekedésnek indulnak, ott valami történik" - magyarázta a kutatás vezetője, Claudio Richter.
A Larsen-A elnevezésű, a szárazföldről leszakadt jégmező egy gleccser tengeren úszó folytatása volt. 1995 januárjában, mikor egy vihar sok-sok jégheggyé darabolta, világszerte szalagcímek hirdették, hogy tudósok soha addig nem láttak jégtáblát ilyen gyorsan összetörni.
Forrás
MTI
