Duna-stratégia - Zászlósprojekt a limesprogram
A limes-lelőhelyek együttese Európa legnagyobb - Skóciától a Fekete-tengerig terjedő - összefüggő kulturális örökségét alkotja. 2005-ben ’A Római Birodalom határai’ néven új UNESCO világörökségi helyszín jött létre, amely egyszer egy több országon átnyúló, fokozatosan bővülő helyszín-együttes lesz, amelyhez lépésről lépésre csatlakozhatnak azok az országok, amelyek területén a római limes szakaszai találhatók,
Három jelentős határszakasz már szerepel a Világörökségi Listán (Hadrianus-fal, Egyesült Királyság, 1987; felső-germániai és raetiai limes, Németország, 2005; Antoninus-fal, Egyesült Királyság, 2008). Legutóbb Magyarország és Szlovákia döntött úgy, hogy az országuk területén található limes-helyszínek nevezését előkészítik.
Míg a már világörökséggé nyilvánított limes-szakaszok olyan mesterséges határt alkotnak, amelyet egy összefüggő falszakasz határoz meg, a Danube Limes (Dunai Limes) Projekt tárgya egy folyami határszakasz, amely Bajorországtól Romániáig terjed. E folyami szakasz nevezése speciális definíciók megalkotását, illetve a védelem és megőrzés kérdéseinek új szempontú megközelítését igényli.
Pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke, Tamási Judit elmondta, hogy a 2008 októbere és 2011 decembere közötti időszakban – nagyrészt az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozásában – elkészült a magyarországi limesszakasz tudományos felmérése, így a közeljövőben lehetségessé válik az úgynevezett Ripa Pannonica világörökségi felterjesztése. A 161 kutatott helyszín közül a világörökségi nevezési dokumentációba 121 került be, ehhez csatlakozik külön jelöléssel két szlovákiai helyszín is – összegzett a KÖH elnöke.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter elmondta, tárcája feladata most a felterjesztendő helyszínek nemzeti védelmének biztosítása. Január 1-jén hatályba lép a világörökségi törvény, amely a már elfogadott világörökségi helyszínek számára kezelő szervezetek kijelölését írja elő. Ez a várományos helyszínekre nem vonatkozik, ennek ellenére bölcs dolog lenne kezelő szervezetet választani a Ripa Pannonica esetében is – vélekedett. A miniszter kiemelte, a limesprogram az uniós Duna-stratégia egyik zászlósprojektje, így várhatóan kormányzati és pályázati forrásokra is számíthat.
Tamási Judit közölte, a világörökségi felterjesztés legkorábban 2013-ban történhet meg, addig gondoskodni kell a helyszínek állagmegoldásáról és jogi védelméről. A jelölést legalább másfél éves elbírálási folyamat követi helyszíni szemlével, ezért csak tökéletesen előkészített projektet érdemes az UNESCO elé terjeszteni – hangsúlyozta.
Fejérdy Tamás projektvezető, a KÖH elnökhelyettese elmondta, a 417 kilométeres magyarországi limesszakasz 121 helyszínén 4600 ingatlan található, többnyire erődök, őrtornyok, római utak. A leglátványosabb helyszín talán Lussonium (Paks-Dunakömlőd) erődje, ahol már látogatóközpont is épült, de a Ripa Pannonica része Aquincum polgár- és katonavárosa is – fűzte hozzá.
A szakember reményei szerint a 121 helyszín legalább harmada bemutatható lesz; mindehhez már készül az egységes arculat és tájékoztatási rendszer, amelynek első tábláit az Esztergom melletti Tokodon helyezik ki rövidesen. A cél, hogy a Ripa Pannonica a Kéktúrához hasonlóan végigjárható útvonallá, látványossággá váljon – mondta el Fejérdy Tamás.
