Duka: Ha Beneš nincs, Csehszlovákia sem lett volna
PRÁGA. Edvard Beneš néhai államfő tevékenysége nélkül Csehszlovákia a második világháború után nem újult volna meg - állította Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje az egykori csehszlovák köztársasági elnök születésének 130. évfordulója alkalmából Sezimovo Ústíban megtartott emlékünnepségen.
"Merem állítani, hogyha Edvard Beneš elnök nem lett volna, a második világháború után Csehszlovákia sem lett volna. Úgy gondolom, végre tudatosítanunk kell, hogy a néha helyénvaló, máskor téves bírálatok ellenére senki sem tudja elvenni tőle mindazt, amit valójában ezért az országért, mindannyiunkért tett" - jelentette ki Duka Beneš
egykori villájának kertjében, ahol a volt államfő (1884-1948) nyugszik.
Duka szerint Benešt joggal nevezik "felszabadító elnöknek" (Tomás Garrique Masarykot (1850-1937), Csehszlovákia első elnökét hagyományosan az "államalapító elnök" megnevezés illeti). Az érsek elismerte, hogy Beneš történelmi szerepéről még Csehországban is megoszlanak a vélemények. Míg egyesek rendkívül tehetséges diplomatának tartják, akinek kulcsszerepe volt a csehszlovák állam megalapításában (1918), majd a második világháború utáni felújításában (1945), mások élesen bírálják azért, hogy 1948-ban nem lépett fel a kommunista hatalomátvétel ellen.
A németek, osztrákok és magyarok elsősorban azért bírálják Benešt, mert a második világháború után kiadott dekrétumaival kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította a csehszlovákiai németeket és magyarokat.
Duka beszédében e vitákra konkrétan nem tért ki, de megemlítette: Benešnek nagy érdeme, hogy képes volt egyesíteni az ország lakosságát. Példaként azt hozta fel, hogy államfővé választását 1935-ben "a cseh, a szlovák, a lengyel, a magyar és a szudétanémet parlamenti képviselők egyaránt támogatták". Ugyanakkor elismerte, hogy a keresztény pártok képviselőit erre az akkori pápa kérte fel.
A Sezimovo Ústíban tartott megemlékezésen a vezető cseh politikusok közül csak Vojtech Filip, a képviselőház kommunista alelnöke vett részt. Ez azért érdekes, mert a volt szocialista rendszerben a korabeli történetírás döntően negatív színben tüntette fel Benešt, míg a mai kommunisták Beneš legnagyobb tisztelői közé tartoznak.
Prágában az évforduló alkalmával Miloš Zeman és Ivan Gašparoviè cseh és szlovák államfő, illetve Václav Klaus volt cseh államfő megkoszorúzta Edvard Beneš szobrát a cseh külügyminisztérium székháza előtt. Beneš több mint másfél évtizeden át állt a csehszlovák diplomácia élén. Érdekesség, hogy Klaus kettős minőségében volt jelen az aktuson: mint volt államfő, s mint a jelenlegi pozsonyi cseh nagykövet, Lívia Klausová férje. A prágai sajtó szerint Klausová jutalmul kapta meg a fontos diplomáciai posztot, azért hogy a Klaus-házaspár a választási kampányban nyíltan Zemant támogatta.
egykori villájának kertjében, ahol a volt államfő (1884-1948) nyugszik.
Duka szerint Benešt joggal nevezik "felszabadító elnöknek" (Tomás Garrique Masarykot (1850-1937), Csehszlovákia első elnökét hagyományosan az "államalapító elnök" megnevezés illeti). Az érsek elismerte, hogy Beneš történelmi szerepéről még Csehországban is megoszlanak a vélemények. Míg egyesek rendkívül tehetséges diplomatának tartják, akinek kulcsszerepe volt a csehszlovák állam megalapításában (1918), majd a második világháború utáni felújításában (1945), mások élesen bírálják azért, hogy 1948-ban nem lépett fel a kommunista hatalomátvétel ellen.
A németek, osztrákok és magyarok elsősorban azért bírálják Benešt, mert a második világháború után kiadott dekrétumaival kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította a csehszlovákiai németeket és magyarokat.
Duka beszédében e vitákra konkrétan nem tért ki, de megemlítette: Benešnek nagy érdeme, hogy képes volt egyesíteni az ország lakosságát. Példaként azt hozta fel, hogy államfővé választását 1935-ben "a cseh, a szlovák, a lengyel, a magyar és a szudétanémet parlamenti képviselők egyaránt támogatták". Ugyanakkor elismerte, hogy a keresztény pártok képviselőit erre az akkori pápa kérte fel.
A Sezimovo Ústíban tartott megemlékezésen a vezető cseh politikusok közül csak Vojtech Filip, a képviselőház kommunista alelnöke vett részt. Ez azért érdekes, mert a volt szocialista rendszerben a korabeli történetírás döntően negatív színben tüntette fel Benešt, míg a mai kommunisták Beneš legnagyobb tisztelői közé tartoznak.
Prágában az évforduló alkalmával Miloš Zeman és Ivan Gašparoviè cseh és szlovák államfő, illetve Václav Klaus volt cseh államfő megkoszorúzta Edvard Beneš szobrát a cseh külügyminisztérium székháza előtt. Beneš több mint másfél évtizeden át állt a csehszlovák diplomácia élén. Érdekesség, hogy Klaus kettős minőségében volt jelen az aktuson: mint volt államfő, s mint a jelenlegi pozsonyi cseh nagykövet, Lívia Klausová férje. A prágai sajtó szerint Klausová jutalmul kapta meg a fontos diplomáciai posztot, azért hogy a Klaus-házaspár a választási kampányban nyíltan Zemant támogatta.
Forrás
MTI
