Dobó István kultusza az Ung-vidéken
Hagyományőrző történelemóra, régi mesterségek bemutatója, korhű fegyverek felvonulása, ügyességi próba, elméleti vetélkedő – ezekben a versenyszámokban mérkőzött meg az a 10 csapat, amely az idei emlékversenyre érkezett Nagyszelmencbe.
A Nagyszelmencen működő általános iskola másodszor rendezte meg az emlékversenyt és ebből hagyományt is kíván teremteni. A céljuk nem utolsósorban az, hogy minél több magyar gyerek és magyar pedagógus találkozzon.
"Az elsődleges célunk pedig az volt, hogy a ma már lassan feledésbe merülő 16. századnak és Dobó István hősiességének mélyen fejet hajtva adózzunk" - mondta Hack László, a nagyszelmenci Dobó István Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója.
Az iskolában hosszú éveken át vetélkedőkkel igyekeztek ápolni Dobó István emlékét. A tanintézmény egy állandó kiállítással is büszkélkedhet, amelyet az Egri Vármúzeumtól kapott. Az iskola 8 éve felvette a törökverő várkapitány nevét.
"Az iskola 2005 októberében kérvényezte a Dobó István név felvételét és 2006 májusában kapta meg hivatalosan. Van ennek kuriózuma is, hiszen Szlovákiában egyedül a mi iskolánk az, amelynek magyar iskolaügyi miniszter írta alá a hivatalos nevét, ez pedig Szigeti László volt" - mondta az iskolavezető.
A helyiek büszkék arra, hogy Dobó István és családja szorosan kötődik településükhöz.
A Ruszkai báró Dobó István felvidéki katolikus nagybirtokos nemest az 1552. évi török ostrom tette híressé. Az 1560-as években az ország legnagyobb földbirtokosai közé tartozott. Nem sokkal halála előtt visszatért szerednyei várába, ahol 72 éves korában hunyt el és a család ruszkai birtokán, a mai Dobóruszkán temették el.
A mai ung-vidéki településen az emberek szájhagyomány útján mindig is úgy vélték, hogy a helyi ősi templomban kell lennie Dobó István földi maradványainak. De teljes biztonsággal ezt senki sem tudta és semmi sem bizonyította. 2006-ban a helyi önkormányzat a szlovák kormány anyagi támogatásával kutatásokat végzett. A szentély padozata alatt megtalálták Dobó István maradványait. 2008-ban került sor a híres törökverő várkapitány újratemetésére. Sírja a magyarok egyik fontos zarándokhelye. A dobóruszkaiak évtizedek óta emléknap keretében emlékeznek meg Dobó István hőstetteiről. Kultuszát a helyiek mellett a Patrónus Polgári Társulás kezdte terjeszteni szélesebb körben.
"Két évvel ezelőtt polgári társulásunk, a helyi Csemadok, - a dobóruszkai Csemadok képviseletével, ôs az akkori egyházi és önkormányzati képviselőkkel, illetve a helyi alapítványok, civil szervezetek együttműködésével úgy döntött, hogy újragondoljuk ezt a kultuszt. Összehívtunk többféle civil szervezetet, nemcsak innen, hanem határon túlról, Kárpátaljáról és Magyarországról is. Õk fogtak össze, s egy közös műhelymunkában megfogalmazták azokat az együttműködési pontokat, mi is az, amiben segíteni tudnának - nyilatkozta Nagy Zsuzsanna, a nagykaposi Patrónus Polgári Társulás elnöke.
Ung-vidék magyar tanintézményeiben rendhagyó történelemórákon, játékos formában gyereknapokon is megpróbálják felidézni a 16. század szellemiségét, Dobó István korát. A szűkös anyagi lehetőségek miatt az iskolák, önkormányzatok, civil szervezetek főleg saját költségből, illetve barátok, magyarországi hagyományőrző csoportok segítségével tudják megvalósítani a rendezvényeiket.
(A Dobó-kultusz őrzéséről összeállítást láthatnak majd a Felvidéki Híradóban is.)
