Csíksomlyói búcsú - az összmagyarság összetartozása
A csíksomlyói búcsúba tartó Székely Gyors és Csíksomlyó Expressz zarándokvonatok
A mai kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, cserében búcsú megtartását engedélyezte.
A világ egyik legnagyobb kegyszobra
A négy évvel később befejezett gótikus templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székely leányarcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága, a koronát is beleszámítva 2 méter 27 centiméter.
A Máriát "Napba öltözött asszonyként", karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször újrafestették, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződéstől, és védőbevonattal is ellátták.
A csíksomlyói búcsúra tartó székelyudvarhelyi zarándokok Homoródfürdő határában
Hálaadás a győzelemért
Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni.
Csík, Gyergyó és Kászon népe a gyergyóalfalvi plébános, István vezetésével pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, s miután Szűz Mária segítségét kérték, legyőzték a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában.
A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben elzarándokolnak ide pünkösd szombatján.
Gyulafehérvárról a csíksomlyói búcsúba tartó gyalogos zarándokok Csiba határában
Felgyújtották a templomot a törökök
A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, tetőzete leégett, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává, ahol a ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek.
A mai nagy barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel, és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.
A csíksomlyói búcsúra tartó Boldogasszony zarándokvonat utasai Gyimesbükkön
Székely Gyors, Csíksomlyó Expressz és Boldogasszony Zarándokvonat
A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre több százezren gyűlnek össze. A zarándokok között minden évben több száz felvidéki is található. Idén is sokan indultak útnak. Ezúttal is több szervezet, plébániák és baráti társaságok, Csemadok alapszervezetek és községek biztosítottak lehetőséget, hogy csoportos utazások keretében jussanak el a felvidéki hívők a székelyföldi zarándoklatra.
A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén tartanak.
A hagyomány szerint a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, azaz az egy plébániai közösséghez, településhez tartozó búcsúsai, gyalog teszik meg az utat, a távolabbi vidékek búcsúsai szervezetten vagy egyéni kezdeményezés alapján érkeznek.
Magyarországról több különvonat, az úgynevezett Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz, valamint a Boldogasszony Zarándokvonat szállítja a zarándokokat.
Keresztaljakban vonulnak a zarándokok a Csíki-medencében, Csíkrákos közelében
A körmenet
A búcsú napján a hívek Máriát dicsőítő énekkel, körmenettel érkeznek, először mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. A felvonulás ezután az érkezés sorrendjében történik, a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz, és a kegytemplom után kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét.
A menet számos hagyományos egyházi jelvényt visz magával: középtájt, a főpapok előtt helyezik el a nép által labóriumnak nevezett labarumot, mely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt.
A 30 kilogramm súlyú tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja emeli magasba, ami nem kis teljesítmény.
Résztvevők a szentmisén a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben
Megtelt zarándokokkal a csíksomlyói hegynyereg
A helyszínre vezető csíkszeredai Szék utcán szombat reggel tömött sorokban haladtak a zarándokok a csíksomlyói kegytemplom felé, ahonnan felkapaszkodtak a hegynyeregbe. A hagyomány szerint keresztaljáknak nevezett (kereszt alatt vonuló) csoportok élén tábla jelzi a település nevét, ahonnan érkeztek. Az egyházi zászlók mellett megannyi magyar és székely zászló is tarkította a képet.
A hegytetőn a búcsú előtti órákban a szervezők folyamatosan jelentették be az érkező csoportok lélekszámát, és a csoportvezetők nevét. A gyalogos zarándokcsoportok bejelentését olykor megtapsolta az összegyűlt tömeg.
Az ünnepi szentmise
Amikor a labarum a Kissomlyó hegyen lévő Salvator-kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, amit főpapi áldás követ.
A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét, és megkezdődik a mise. A búcsúról hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, emléktárgyat, a gyerekeknek szánt ajándékok közül az egykor kultikus eledelként számon tartott mézeskalács a legnépszerűbb.
Zarándokok a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben
Az irgalmasság szentévében tartott idei csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója: "Üdvözlégy, Úrnőnk, irgalmasságnak asszonya!"
Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutatja be, a szentbeszédet pedig Csintalan László csíkdelnei-csíkpálfalvi plébános mondja.
A szülőföld betöltésének a szükségességéről beszélt az ünnepi szónok
A szülőföld által biztosított élettér betöltésének a szükségességéről beszélt a csíksomlyói búcsú ünnepi szónoka, Csintalan László tiszteletbeli kanonok, tiszteletbeli főesperes, csíkdelnei plébános.
A csíksomlyói hegynyeregben százezrek által hallgatott prédikációban a mózesi áldást idézve kijelentette: Isten akarata, hogy éljünk és jobban éljünk a szülőföldünkön. Úgy vélte, hogy a csíksomlyói zarándoklatból kell erőt meríteni ahhoz, hogy a családdal, az egyházközösséggel és a néppel összekapaszkodva kérjük Isten áldását az életterünk betöltéséért.
"Ne maradjon beszegezett ház, gyerek nélküli iskola, megfogyatkozó falu és város, megfogyatkozott ország és szülőföld. Be kell töltenünk életterünket" - hangsúlyozta a búcsú szónoka.
A Ferenc pápa által meghirdetett irgalmasság évére utalva kijelentette, irgalmasság van a teremtésben, a megváltásban és a megszentelésben is. A gyönyörű csíki tájat a teremtés csodájaként említette meg.
Zarándokok a csíksomlyói búcsún tartott szentmisén
Az ünnepi szónok a megbocsátás szükségességére is kitért prédikációjában. Megemlítette: a szűzanya nem gyalázta szent fia kivégzőit, a megbocsátás ott volt a lelkében. "Amikor az ő közbenjárását kérjük, (.) mindig legyen ott előttünk, hogy a megbocsátás, az Istennel való kapcsolatunk rendbetétele, és az embertársainkkal való kapcsolatunknak is a rendbetétele" - fogalmazott a szónok, aki szerint ki kell engesztelődnünk Istennel, és embertársainkkal.
Prédikációja végén a magyar és a székely himnusz szavait összekapcsolva jelentette ki: "kérünk Istenünk, álld meg a magyart, és ne hagyd elveszni Erdélyt". A mise főcelebránsa, Bíró László tábori püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy akik elzarándokoltak a csíksomlyói szűzanyához, akik ragaszkodnak hozzá, azok nem árvák. "Ne engedjük, hogy az egyház árvaházzá legyen, ne engedjük el a szűzanyát. Ne engedjük, hogy nemzetünk árvaházzá legyen" - hangoztatta a püspök.
