2019. június 25., 13:04

Csáky Pál titokzatos Fb-posztja: az MKP elhibázott kommunikációja okozta az EP-választás sikertelenségét?

Egy titokzatos Fb-bejegyzés szerint Csáky Pál, aki az MKP EP-listavezetője volt az európai parlamenti választásokon, pártja kampánystratégiájában, passzivitásában és elhibázott kommunikációjában látja a májusi EP-választás sikertelenségét. Legalábbis erre utal az a forrásmegjelölés nélkül közzétett elemzés, amelyet az MKP korábbi EP-képviselője közösségi oldalán osztott meg.

Csáky Pál
Fotó: TASR

Mint ismert, a májusi EP-választáson az MKP mindössze néhány száz szavazattal maradt el az ötszázalékos, legalább egy EP-képviselői mandátumot érő eredménytől. Mivel a Most-Híd még ennél is rosszabb eredményt ért el, Szlovákia uniós csatlakozása óta először fordul elő, hogy a felvidéki magyarság – a következő öt évben biztosan – európai parlamenti képviselet nélkül marad.

A kudarccal való szembenézés mindkét párt részéről elmaradt – legalábbis ez idáig. Csáky Pál, az MKP listavezetője ugyanis ma közösségi oldalán egy függetlennek nevezett elemzést tett közzé, amely a párt elhibázott kampánystratégiájára, kommunikációs – elsősorban facebookos – hibáira és az egyes jelöltek passzivitására hívja fel a figyelmet. 

Mivel az írást Csáky Pál forrásmegjelölés nélkül tette közzé, nem tudni, ki a szöveg szerzője. Az gyakorlatilag kizárható, hogy a párt hivatalos álláspontjáról lenne szó, hiszen a párt vezetésének nem lehet érdeke a kampányban elkövetett esetleges hibákat, mulasztásokat a széles nyilvánosság elé tárni. Felmerülhet, hogy egy belső "használatra szánt" dokumentum kiszivárogtatásáról van szó, amellyel a Csáky vitát akart kirobbantani a párton belül. Ahogyan az is, hogy az írás Csáky Pál különvéleménye, bár ha ez így lenne, érthetetlen, hogy a tapasztalt, de gyakran "önjáró" politikus miért nem vállalta névvel a szerzőséget.

Az írás ismeretlen szerzője szerint az MKP és az egyes jelöltek passzivitása, kommunikációs mulasztásai és hibái (például az, hogy az MKP "általában nem vesz tudomást az országos közéleti ügyekről, nem kommentálja, kommunikálja azokat") általános működési zavarokra és rendszerszintű problémákra hívja fel a figyelmet.

A passzivitás és a kommunikációs stratégia kidolgozatlansága az elemzés szerint a leglátványosabban abban mutatkozott meg, hogy:

a tizennégy MKP-s jelölt közül 5 a választás napján 0 közleményt, mozgósításra felhívó üzenetet vagy más, a választáson való részvétellel kapcsolatos státust helyezett el a szociális hálón. (...) Május 25-én tehát több olyan jelölt volt, akinek a profilján semmi sem jelent meg. Ez első ránézésre ezeknek a jelölteknek a személyes passzivitását mutatná, de félő, hogy annak a tanúbizonysága, hogy az MKP nem írt elő vagy nem kívánt meg egy egységes kampánymagatartást, aminek ez ha nem is az egyetlen, de talán a leglátványosabb jele."

Az előrelátás és a váratlan helyzetekre való felkészülés hiánya (amelyre leginkább az MKP választások napján nyomon követhető kommunikációja mutat rá) pedig abban ragadható meg, hogy: 

Választási részvételre felhívó státus (a választás napján) 2 volt, az egyik a pártelnöké, a másik pedig a listavezetőé. Érdekes viszont, hogy mindkettő még délben, 13 órakor megjelent, aztán egész nap több ilyen már nem. Ebből arra következtethetünk, hogy a pártközpont nem számolt azzal, hogy olyan helyzet is előállhat, hogy akár pár szavazaton múlik a bejutás. Ez viszont arról árulkodik, hogy a párt, annak ellenére, hogy minden szavazókörzetben volt saját embere, nem végzett párhuzamos részvételi arány vagy esetleg szavazói arány statisztikát. Szerintem így fordulhatott elő, hogy a délutáni, kora esti órákban, amikor más pártok már hangosan agitáltak, hogy mindenki menjen szavazni, az MKP 17:01 és 22:00 óra között 2 üzenetet helyezett el."

A párt általános (országos ügyeket érintő) kommunikációjának kritikájáról pedig azt olvashatjuk az elemzésben:

Ha a párt egész kampányhónapi fb-kommunikációját nézzük, akkor észrevehetjük annak a magatartásnak a folytatását, amelynek a lényege, hogy az MKP általában nem vesz tudomást az országos közéleti ügyekről, nem kommentálja, kommunikálja azokat, esetleg rábízva ezt egy-egy vezető személyiség önálló kezdeményezésére. Így fordulhatott elő, hogy április 25. és május 25. közötti egy hónapban a párt csak 4-szer reagált országos témára. (...) Ebből a kommunikációs viselkedésből azt a következtetést lehet levonni, hogy a párt vezető képviselőinek vagy az azokat körülvevő szakmai csoportoknak nincs semmilyen taxatív kötelezettségük, hogy az országos közélet eseményeit a párt szempontjából kommentálják, megismertetve ezzel a választókat az MKP adott témára vonatkozó álláspontjával."

Az elemzés ismeretlen szerzője szerint mindezeket a kommunikációs hibákat felerősíti, hogy a himnusztörvény kirobbanása (a szerző szerint) az MKP számára "tökéletes időpontban" történt:

nem egész két hónappal a választások előtt, előállt egy politikailag rendkívül könnyen kommunikálható, minden választó számára könnyen érthető helyzet, amely ráadásul a politikai marketingesek harmadik, nehezen előállítható elvárásának eleget téve, még félelmet és bizonytalanságot is kiváltott. Mintha csak az ország déli járásaiban megjelent volna egy ijesztő migránskaraván, kipattant a himnusztörvény (...) Az elmúlt majd két évtized legnagyobb nyilvánosságot kapott, három szlovákiai magyar eseménye (nyelvtörvény elleni tiltakozás, Malina Hedvig-ügy, a szerdahelyi fociszurkolók megveretése) összesen nem kapta meg a himnusztörvény visszhangjának negyedét sem. (...) Visszatérve az MKP közösségi kommunikációjára, a himnusztörvény 4 alkalommal képezte közlemény tárgyát, miközben ezekkel párhuzamosan, más források napi 2-3 vagy 15-25 közleményt tettek közzé"

Csáky Pál bejegyzése ügyében megkerestük az MKP EP-kampányfőnökét, Kocur László pártigazgatót, aki a mai nap folyamán ígért választ a kérdéseinkre.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.