Csaknem 30 éven át volt zárva a Brandenburgi kapu

A Carl Gotthard Langhans által, 1788 és 1791 között épített kapu Berlin és egyben Németország jelképe is. II. Frigyes Vilmos porosz király rendeletére készült klasszicista építmény 26 méter magas, 65,5 méter széles és 11 méter mély és az athéni Akropolisz-beli Propülaia mintájára alakították ki. Az 1860-as években a vámfal lebontásakor majdnem mindegyik városkaput lebontották; csak a brandenburgi élte túl és áll jelenleg is.

Miután 1961. augusztusában felépült a berlini fal a kapu a lezárt zóna közepére került és sem keletről, sem nyugatról nem lehetett áthaladni rajta. Az építményt csak a keletnémet határőrök közelíthették meg.

1989. december 22-én, 28 évvel a fal építése után 100 000 ünneplő ember jelenlétében nyitották meg újra, de csupán a gyalogosok előtt. A kapu jelenleg is le van zárva a gépjárműforgalom elől.

A brandenburgi kapu jelentette a határt Kelet-Berlin és Nyugat-Berlin között és egyúttal a Varsói Szerződés és a NATO országai között. A német újraegyesítésig a hidegháború jelképe volt, majd 1990 után Németország és Európa újraegyesítésének szimbóluma lett.

1991-ben a sérült quadriga és mivel a környezeti ártalmak nyomot hagytak a homokkőből készült építményen egy 22 hónapos átfogó restauráció vette kezdetét, 2002. október 3-ra végeztek a munkálatokkal.

A német 10, 20 és 50 centes euróérmék hátoldalán a brandenburgi kapu látható, mint a megosztottság és egység jelképe.