Bugár Béla százezer eurója

Somogyi Szilárd 2019. március 19., 15:40

Mint arról korábban írtunk, Bugár Béla, a Most-Híd vegyespárt elnöke furcsa körülmények között vált meg egy értékes vállalkozásban levő részesedésének nagy részétől. A Parcus Részvénytársaság ingatlanjáról van szó, amely a dunaszerdahelyi járásbeli Nagyszarva községben levő egykori Pongrácz-kastély és a hozzá tartozó földterület birtokosa.

Fotó: TASR

A pazarul felújított, fényűző kastélyban tizenkét éve albérlőként egy közhasznú társaság működtet idősotthont. A részvénytársaságnak az elmúlt tíz évben egymillió eurós haszna származott a tevékenységéből. A befolyásos politikus 2017-ig 50%-os tulajdonrésszel rendelkezett a Parcus Rt.-ben. A cég megalapításakor egyszázaléknyi részesedés névértéke 10 000 euróban lett megállapítva. Bugár tehát a tulajdonrészéért 500 ezer, azaz félmillió eurót fizetett. 

Szegény ember vízzel főz?

A Parcus cégnek az ingatlanokkal kapcsolatos tervei megvalósításához kölcsönre volt szüksége, nagyságrendileg 2,5 millió euró összegben, amelyekért a két tulajdonostárs felerészben, azaz tulajdonrészeikkel összhangban felelt. Bugár kölcsönét Ivan Palčo, a másik feles tulajdonos szerezte meg. Palčo erről úgy nyilatkozott lapunknak, hogy tőzsdei múltjára való tekintettel nem jelentett problémát, hogy megszerezze a kölcsönt. Mint mondta, mindenki felfogta és megértette a magyarázatát, hogy ő kér kölcsönt a conto Bugárnak, azaz Bugár számlájára.

A kölcsönt a külföldi hitelező nem közvetlenül a cégnek folyósította, hanem azt a két tulajdonostárs nevében Ivan Palčo vette fel, amit azonnal továbbított a közös cégüknek. Bár a kölcsönök Ivan Palčo nevén futottak, Bugár Béla elismerte, hogy a hitel fele az ő kölcsöne. Elmondta, hogy a partnere, vele ellentétben nyugodtan felvehetett kölcsönt, viszont annak a fele Bugárt illette meg, úgy, hogy a tulajdonrésszel összhangban legyen.

A felvett pénzt tehát kölcsönadták a cégüknek, vagyis a Parcus a tulajdonosoknak tartozott, a tulajdonosok pedig a külföldi hitelezőnek. 2016-ban a cég könyvelése ezt így mutatta ki:

 

Képgalériánk:
 

Két, hajszálpontosan megegyező összegű tartozása volt a cégnek a tulajdonosok felé, amiből az egyik Bugár Bélát illette. Mindössze a kölcsönök kamatozásában (5 – 5,5%) és lejáratában volt (dec. 21 és 28.) némi eltérés.

Ekkor azonban egészségügyi probléma lépett fel Ivan Palčónál, aki 2005 óta egyébként is már nyugdíjasként vezette a céget. Miután átvészelt egy infarktust, úgy döntött, nem szeretné, ha komolyabb baj esetén a családját terhelné a nevén levő másik hitel is, így megkérte Bugárt, hogy rendezze a tartozását.

Bugár, saját elmondása szerint csak a rá eső kölcsön mintegy felét tudta kifizetni. Erre két forrást használt fel. Egyrészt eladta az R7-es gyorsforgalmi út nyomvonalán fekvő telkeit, valamint eladta a Parcus cég részvényeinek 24%-át. A kölcsön visszafizetése a már leírt módon történt, azaz Bugár ezeket az összegeket befizette a Parcus cégnek, amely ebből rendezte a Palčo nevén futó kölcsönt. Palčo, miután megkapta a pénzt, továbbította a külföldi hitelezőnek.

Jókor jó helyen

Mint azt a sajtóból korábbról tudhatjuk, Bugár az R7-es gyorsforgalmi út nyomvonalán fekvő telkeit jelentős haszonnal adta el a Nemzeti Autópálya Társaságnak. Ezért volt meglepő, sőt megdöbbentő, hogy a Parcus részvények 24%-ától viszont nyereség nélkül, ugyanolyan áron szabadult meg, mint ahogyan azokat 2007-ben vásárolta, azaz 1% egyenlő 10 ezer euró áron, tehát összesen 240 ezer euróért. Az ehhez hasonló eseteknek sem az eladó, sem az állam nem szokott örülni. Az előbbi egy cent hasznot sem könyvelhet el tízéves befektetése után, de az államot képviselő adóhatóság is hoppon maradt, hiszen ha ugyanannyiért adták el, amennyiért vették, akkor nincs nyereség, amiből adót lehetne beszedni.

Hol van a kutya elásva?

Vajon mi a logika abban, hogy Bugár 2007-ben úgy vásárol Parcus-részvényeket, hogy arra felhasználja a családi megtakarításait, sőt banki kölcsönt vesz fel, csak azért, hogy tíz évvel később egy cent haszon nélkül, ugyanannyiért adja el őket? Miközben a cég már több mint kétszer annyit ér, mint a kezdeti időkben! A rendelkezésre álló adatok alapján úgy gondoljuk, hogy a válasz az adóhatóság megtévesztésében rejlik. Mint arról már szót ejtettünk, Bugár haszon nélkül adta el ezeket a részvényeket, vagyis nem kellett utána adóznia. Kért viszont egy félmillió eurós „szívességet“ Ján Genčíktől, a pozsonyi virág-nagykereskedőtől, akinek a részvényeit eladta. Ez a szívesség pedig abban rejlett, hogy a részvényeket megvásároló Genčík vállaljon át ekkora összeget, azaz mintegy 541 ezer eurót az ő kölcsönéből. Genčík, a cég könyvelése szerint, a kérésnek eleget is tett, felszabadítva Bugárt az alól, hogy a kölcsönt teljes egészében a saját forrásaiból fizesse vissza. Bugár tehát a részvényeit valójában nemcsak azok áráért adta el, hanem kikötötte a kölcsönrész kifizetését is. Bugár ezt így kommentálja:

– Én sem estem a fejem lágyára! Ha az új társ csak a részvényekkel akart volna beszállni, akkor biztos, hogy nem névértéken adom el.

A pénz útjai kifürkészhetetlenek

Bugár tehát úgy jutott bevételhez az eladáskor, hogy azt nem hazavitte, hanem megkérte újdonsült társát, hogy helyette fizesse meg a kölcsöne egy részét. Ez ellen a megoldás ellen senkinek jogszerű kifogása nem lehet, hiszen, bár bonyolultnak tűnik a megoldás, szakértőink szerint is elfogadott módszerről van szó. A problémát nem is ebben, hanem a bevétel utáni adózásában látjuk. Feltettük tehát Bugárnak a kérdést, hogy a részvényeladásból származó félmilliónyi pluszjövedelmét bevallotta-e a 2017-es adóbevallásában, s esetleg hajlandó-e ezt legalább a bevallás idevágó részletének bemutatásával alátámasztani?

A kérdésre nem kaptunk választ. Amikor afelől érdeklődtünk, hogy a hallgatás lesz-e a válasz, a Most-Híd párt szóvivője röviden közölte velünk, hogy Bugár Béla a Parcusszal kapcsolatos minden kérdésre megadta a választ, és nem kíván a témához visszatérni.

A vizet prédikáló borivó

Így jelenleg egyedül Bugár Béla tudja, hogy bevallotta-e a félmillió eurós bevételt, vagy sem. Mert kétségtelen, hogy nagy összegű bevétele keletkezett, aminek ugyancsak nagy, százezer euró feletti az adóvonzata. Feltételezhetjük, hogy ezt az adót Bugár nem fizette be. Míg jóval korábban nem okozott neki gondot, hogy a politikusok átvilágításában részt vegyen, most már elzárkózik egy hasonló lépéstől. Bízzunk benne, hogy a  Most-Híd elnöke hamarosan megváltoztatja ebbéli álláspontját, és tisztázza magát az adóelkerülés gyanúja alól. Addig azt kell gondolnunk, hogy nála van az a mintegy százezer eurónyi összeg, amely az államkasszát illetné. Hiszen maga is úgy fogalmazott, nem esett a feje lágyára…

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/11. számában)

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS