Bugár: a magyarok legfájóbb pontja a Beneš-dekrétumok
Bugár Béla szerint a magyarokat leginkább az bosszantja, hogy a szlovákok többsége úgy tekint a Beneš-dekrétumokra, mint olyasvalamire, ami szent és sérthetetlen, s ami teljesen rendben volt, holott nincsenek rendben ezek az intézkedések és nem is voltak rendben.
Bugár ugyanakkor a SITA hírügynökség szerint elismerte: az említett dekrétumok többsége gyakorlatilag államalapító jelleggel bír és egykor bebiztosította az állam működését.
A Most-Híd elnöke viszont rámutatott arra is, hogy továbbra is ott van az a mintegy tucat dekrétum, amely nemzetiségi hovatartozás alapján lehetővé tette, hogy magyar és német embereket bárminemű vagyonuktól megfosszanak.
„Szóval, ha valaki azt állítja, hogy a Beneš-dekrétumok állandó jellegű hatállyal bírnak és megváltoztathatatlanok, akkor azt is tudatosítani kell, hogy a következményei ugyanúgy megváltoztathatatlanok. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy csupán az alapján büntetünk embereket, hogy ilyen, vagy olyan nemzetiséghez tartoznak" - szögezte le Bugár.
Szerinte a Beneš-dekrétumok megnyitása Pandora szelencéjéhez lenne hasonlatos, de meggyőződése, hogy mindez szépen, békés úton is megoldható, például a két parlament közös nyilatkozatával.
„Azon dolgoztunk, hogy egy napon, közösen egy olyan dokumentumot fogadhassunk el, amely arról szólna, hogy a két nemzet az egymásnak okozott sérelmekért bocsánatot kér egymástól”. Bugár szerint ez azért is indokolt lenne, mert mindkét fél történelmében voltak olyan momentumok, amelyek okot adnak a bocsánatkérésre.
Kifejtette, elképzelhetőnek tartja, hogy egyfajta szimbolikus kártérítésre kerüljön sor, mint amilyenben annak idején a zsidó közösség is részesült. „Azaz létrehoznának egy pénzcsomagot, amelyet kulturális célokra lehetne felhasználni” – vázolta elképzeléseit a Most-Híd elnöke.
Egy ilyen megoldást korábban a szlovák parlamenti pártok szinte kivétel nélkül elutasítottak. Hogy változott-e az álláspontjuk, arra Bugár nem tért ki.
