Budapestre érkezett a máriapócsi kegykép
BUDAPEST. Március 15-én délután érkezett Budapestre, a Szent István-bazilikába a máriapócsi könnyező Szűz Mária-kegykép, melynek tiszteletére Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét.
A Budapestre érkezett Istenszülő-kegyképet Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök vezetésével ünnepélyes processzió kísérte a Duna-parttól a Zrínyi utcán keresztül a bazilikáig, ahol Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a bazilika plébánosa fogadta. Miután elhelyezték a kegyképet a bazilikában, Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök vezetett Parakliszt, amelyet az Akathisztosz követett.
Erdő Péter bíboros Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök, Keresztes Szilárd nyugalmazott hajdúdorogi megyéspüspök és Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a bazilika plébánosa koncelebrálásával mutatott be ünnepi szentmisét.
A kegykép a könnyezés, a máriapócsi görögkatolikus kegytemplom zarándokhellyé válásának 300. évfordulója alkalmából indult országjárásra március 8-án. A 16 állomásból álló körút után március 24-én érkezik vissza Máriapócsra.
Homíliájában Erdő Péter bíboros felidézte 300 évvel ezelőtti történelmünket, amikor a török kiverése után nehéz körülmények között kellett újjáépíteni az országot. Járványok, kuruc-labanc csatározások pusztították a népet. Amikor beköszöntött a béke, az emberek rádöbbentek, hogy a Magyarok Nagyasszonyának pártfogó közbenjárása szabadította meg nemzetünket.
Az ország vezetői megállították hintóikat, ha köztéren tisztelt Szűz Mária-kép előtt vitt az útjuk, és kiszálltak imádkozni. A Szent Szűz nem hagyta el Magyarországot azt követően sem, hogy a máriapócsi könnyező kegyképet a császár Bécsbe vitette: a kép másolata is könnyezni kezdett 300 évvel ezelőtt.
Erdő Péter felhívta a figyelmet arra, hogy felfedezhetünk némi hasonlóságot az akkori és a mostani idők között. „Talán mi magunk a saját erőnkből állítottuk át új vágányra a történelem kerekét 25 évvel ezelőtt? Vagy pusztán emberi erőknek és a véletlen játékának vagyunk a szenvedő alanyai?” – tette fel a kérdést, majd így válaszolt: „Maga a Gondviselés vezeti újjászületésre az emberiség életét. Szűz Mária szívén viseli megmaradásunk és igazi értékekben való gyarapodásunk ügyét.”
A bíboros ezt követően a vasárnapi evangéliumhoz fűzte gondolatait. Jézus szól Nikodémushoz, aki titokban hallgatja tanítását, de nyilvánosan még nem meri megvallani őt. Krisztus titokzatosan már a saját kereszthaláláról beszél: keresztje lesz a jel, amit felemelnek, mint hajdan Mózes a rézkígyót, hogy aki hittel feltekint rá, annak örök élete legyen. Isten úgy szerette a világot, hogy örök életet akart ajándékozni mindenkinek, aki hisz benne. Krisztus nem megítélni jött a világot, hanem üdvözíteni – hangsúlyozta.
Majd hozzátette: mégsem mindegy, hogy hitetlenül elutasítjuk-e Krisztus szeretetét. Aki nem alakítja életét az ő példájára, az önmagát ítéli el. Krisztus keresztje Isten szeretetének jele az emberiség iránt. Ez az a szeretet, amely erősebb, mint a halál. Az irgalmas Isten személyes szeretete örök életünk és boldogságunk biztosítéka. Ez a hitünk lényege, és erre emlékeztet a feszület otthonainkban, templomainkban és mindenütt. „Krisztus keresztje ragyogja be értelemmel és reménnyel életünket” – ezzel a kívánsággal zárta homíliáját Erdő Péter bíboros.
Az esti szentmisét követő vecsernyét Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök vezette, utána nagy esti zsolozsma, majd pedig rózsafüzér és hajnalig tartó virrasztás követte. Március 16-án, hétfőn a kegykép elindult következőre állomására, Győrbe.
Erdő Péter bíboros Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök, Keresztes Szilárd nyugalmazott hajdúdorogi megyéspüspök és Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a bazilika plébánosa koncelebrálásával mutatott be ünnepi szentmisét.
A kegykép a könnyezés, a máriapócsi görögkatolikus kegytemplom zarándokhellyé válásának 300. évfordulója alkalmából indult országjárásra március 8-án. A 16 állomásból álló körút után március 24-én érkezik vissza Máriapócsra.
Homíliájában Erdő Péter bíboros felidézte 300 évvel ezelőtti történelmünket, amikor a török kiverése után nehéz körülmények között kellett újjáépíteni az országot. Járványok, kuruc-labanc csatározások pusztították a népet. Amikor beköszöntött a béke, az emberek rádöbbentek, hogy a Magyarok Nagyasszonyának pártfogó közbenjárása szabadította meg nemzetünket.
Az ország vezetői megállították hintóikat, ha köztéren tisztelt Szűz Mária-kép előtt vitt az útjuk, és kiszálltak imádkozni. A Szent Szűz nem hagyta el Magyarországot azt követően sem, hogy a máriapócsi könnyező kegyképet a császár Bécsbe vitette: a kép másolata is könnyezni kezdett 300 évvel ezelőtt.
Erdő Péter felhívta a figyelmet arra, hogy felfedezhetünk némi hasonlóságot az akkori és a mostani idők között. „Talán mi magunk a saját erőnkből állítottuk át új vágányra a történelem kerekét 25 évvel ezelőtt? Vagy pusztán emberi erőknek és a véletlen játékának vagyunk a szenvedő alanyai?” – tette fel a kérdést, majd így válaszolt: „Maga a Gondviselés vezeti újjászületésre az emberiség életét. Szűz Mária szívén viseli megmaradásunk és igazi értékekben való gyarapodásunk ügyét.”
A bíboros ezt követően a vasárnapi evangéliumhoz fűzte gondolatait. Jézus szól Nikodémushoz, aki titokban hallgatja tanítását, de nyilvánosan még nem meri megvallani őt. Krisztus titokzatosan már a saját kereszthaláláról beszél: keresztje lesz a jel, amit felemelnek, mint hajdan Mózes a rézkígyót, hogy aki hittel feltekint rá, annak örök élete legyen. Isten úgy szerette a világot, hogy örök életet akart ajándékozni mindenkinek, aki hisz benne. Krisztus nem megítélni jött a világot, hanem üdvözíteni – hangsúlyozta.
Majd hozzátette: mégsem mindegy, hogy hitetlenül elutasítjuk-e Krisztus szeretetét. Aki nem alakítja életét az ő példájára, az önmagát ítéli el. Krisztus keresztje Isten szeretetének jele az emberiség iránt. Ez az a szeretet, amely erősebb, mint a halál. Az irgalmas Isten személyes szeretete örök életünk és boldogságunk biztosítéka. Ez a hitünk lényege, és erre emlékeztet a feszület otthonainkban, templomainkban és mindenütt. „Krisztus keresztje ragyogja be értelemmel és reménnyel életünket” – ezzel a kívánsággal zárta homíliáját Erdő Péter bíboros.
Az esti szentmisét követő vecsernyét Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök vezette, utána nagy esti zsolozsma, majd pedig rózsafüzér és hajnalig tartó virrasztás követte. Március 16-án, hétfőn a kegykép elindult következőre állomására, Győrbe.
Forrás
Magyar Kurír