„Túszai lettünk az elmúlt tíz évnek” – Őry Péter a közös lista megteremtésének feltételeiről és esélyeiről
Most az a legfontosabb, hogy a jövő március utáni időszakra fókuszáljunk, közép- és hosszútávon ugyanis nagyon komoly gondokat okozhat, ha ma nem vagyunk tisztában azzal, mi a tétje a parlamentbe kerülésnek – mondja Őry Péter. A Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke szerint a magyar pártok megegyezése érdekében félre kell tenni minden más érdeket, a tárgyaló feleknek felelősen kell gondolkodniuk, a felvidéki társadalom egy részének pedig ki kell szabadítania magát a sérelmi politizálás kötelékeiből.
Az MKP politikusának az ötpárti tárgyalások harmadik, csütörtöki felvonása előtt 3+1 kérdést tettünk fel arról, hogyan érhető el az öt magyar párt közös listán való indulása a jövő évi parlamenti választáson.
Őry Péter szerint ezt már csak szimbolikus okokból sem lesz könnyű „kiheverni”. Hiszen az előttünk álló, 2020-as év nemcsak a választások éve, hanem a felvidéki magyarság kisebbségi sorsba kerülésének a 100. évfordulója is. „Szimbolikus-lelki értelemben nagyon rossz üzenete lenne annak, ha éppen ebben az évben kellene teljesen lemondanunk a magyar érdekképviseletről” – mondja a politikus, aki szerint a jelképeken túl, a mindennapok szempontjából megközelítve a kérdést közép- és hosszútávon is komoly problémákat okozhat a parlamenti képviselet hiánya.
Ezek között említi a 2021-es népszámlálást, a 2022-es önkormányzati és megyei választásokat (utóbbi kettőt bő két év múlva egy időben fogják tartani). Őry szerint ugyanis, ha a jövő évi választásokon „jól fogunk szerepelni, az kedvező hatással lesz” a fenti – kulcsfontosságú – „megmérettetésekre” is. Ha azonban rosszul, akkor az például negatívan befolyásolhatja az amúgy is csökkenő tendenciát mutató népszámlálási adatokat.
"Vagy könnyen megváltoztathatják a választási rendszert, amiből aztán végképp rosszul jönnénk ki. Látni kell, hogy ennek a folyamatnak a végén mindig a magyar választópolgár, a magyar régiók és önkormányzatok állnak” – véli Őry, aki szerint a magyar képviselet biztosítása ezért alapvető célkitűzés kell, hogy legyen.
Az elmúlt hetekben-hónapokban többször leírtuk: a magyar pártok összefogása szükséges, de nem elégséges feltétele a parlamentbe való bejutásnak. Szükséges, hiszen külön-külön az ismert szereplők közül csekély esély van az öt százalékra. De nem elégséges, hiszen a hitelüket vesztett és leszerepelt politikusok láttán ezrek, tízezrek (?) maradhatnak távol a szavazástól. Nem beszélve azokról, akik már évekkel ezelőtt kiábrándultak: őket kik szólíthatják meg? Hogyan tehető hitelessé a közös lista?
Őry Péter azt javasolja,
a felvidéki magyar választópolgár voksolás helyett népszavazásként fogja fel a jövő évi parlamenti választást.
„Mindaddig amíg kettő vagy több magyar lista lesz, addig választania kell az embereknek. Ha azonban egy közös lista áll össze, akkor a választást akár népszavazásként is fel lehet fogni, mert ebben az esetben arról szól a dolog, hogy mindenkinek joga van azt karikázni, akit csak akar, szavazatával azt támogatni, akit arra méltónak tart” – mondja Őry.
Az MKP politikusa szerint
a felvidéki magyar politikumnak el kell jutnia oda, hogy újra egypárti rendszerben gondolkodjon. Ha ezt, vagy legalábbis annak a lehetőségét nem teremtjük meg, hogy négyévenként, a választások alkalmával közös listát állítunk, akkor Őry szerint „nehéz a politikai jövő vár ránk”.
Ennek felismerése az MKP politikusa szerint elsősorban a jelenlegi döntéshozók felelőssége. Ugyanúgy, ahogyan a mostani megegyezés is. Őry úgy látja, ebből a felelősségből a Hídnak és az MKP-nak a kisebb pártokhoz képest nagyobb részt kell vállalnia – és szerinte nagyobb részt is vállalnak. Már csak azért is, mert ez a két párt regionálisan sokkal inkább beágyazott: felelősséggel tartoznak a polgármestereikért, önkormányzati és megyei képviselőikért. „Jó lenne, ha mindenki felismerné, az egy magyar lista megteremtése valamennyi politikai szubjektum felelőssége. Mert nem szabad megengednünk, hogy egy 7-8 százalékot érő csoportosulás leépítse magát mondjuk két négyszázalékosra” – fogalmaz Őry.
"A választópolgárok akarata ugyanakkor világos: „egyezzetek már meg!” Nem szabad megtennünk, hogy önmagunkat megtámadva számoljuk fel a felvidéki magyar politikai érdekképviselet lehetőségét. Ebből az autoimmun betegségből gyorsan ki kell gyógyulnunk – figyelmeztet Őry.
