Brüsszel az euroalapok kurtításával büntetné a renitens közép-európai országokat
Uniós bizottsági forrásokra hivatkozva a Financial Times szerint 2020-tól az EU költségvetése akkép módosulhat, hogy Kelet- és Közép-Európa azon országaiból, amelyek nem teljesítik az EU alap értékeit, az oda szánt támogatási forrásokat átirányítanák a déli, mediterrán országokba.
Az EU végrehajtó szerve május elején nyújtja be az első hosszútávú költségvetési javaslatát a 2020-2027-es évekre,
és a kiszivárogtatott javaslat szerint akár több tízmilliárd eurónyi forrást is átcsoportosíthatnának Lengyelország, Magyarország és Csehország felől a válság által erősen érintett dél-európai országok irányába, elsősorban Görögországba és Spanyolországba.
A szakértők szerint az előttünk álló évekre vonatkozó költségvetési terv elkészítése és jóváhagyása lesz az egyik legbonyolultabb feladat az EU életében. A britek kilépésével jelentősen csökken a költségvetés bevételi oldala, amit a kohéziós kiadások 5-10%-os csökkentésével szeretnének ellensúlyozni. A most futó hétéves tervezési időszakban mintegy 350 milliárd eurót különítettek el a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatására.
A Financial Times szerint Brüsszel a kohéziós kiadásokat már nem az adott régió egy főre jutó GDP-je alapján állapítaná meg, hanem más kritériumokat is figyelembe venne. 2021-től egy sokkal szélesebb mutatószámrendszer jönne, amelyben a fiatalkori munkanélküliséget (még mindig súlyosan érinti a dél-európai államokat), az oktatás helyzetét, a migrációval kapcsolatos környezetet (feltehetően az intézményrendszert) és az innovációs kereteket venné figyelembe.
Ezen kívül, Merkel ás Macron javaslata alapján, a régiófejlesztési forrásokat ki kell használni azon térségeket támogatására, ahol több a menedékkérő, mint például Németországban vagy Svédországban.
Az EU bizottsága azt a javaslatot is felvetette, hogy az EU alapokból való merítésnek feltétele legyen a jogállamiság betartása. Ez a londoni napilap szerint elsősorban Magyarországot és Lengyelországot érintené, amelyeknek egyre szaporodnak a vitái a jogállamiságról és a demokrácia alapelveiről Brüsszellel.
A strukturális alapokat 2004-ben, a nagy EU bővítéskor vezették be, hogy tompítsák a régi és új tagállamok között a meglévő gazdasági szakadékot. A 2014-2020 közötti hétéves időszak 350 milliárd eurós kohéziós csomagjára Lengyelországnak 77 milliárdot, Magyarországnak 22 milliárdot és Szlovákiának pedig 14 milliárd eurót szántak.
