Brenzovics: jogi eszközökkel küzdünk tovább az oktatási törvény ellen
Brenzovics László elmondta: "Sajnálatosnak tartjuk, hogy Petro Porosenko elnök szabad utat engedett az oktatási törvénynek az ukrajnai kisebbségi szervezetek és az Ukrajnával szomszédos államok tiltakozása ellenére. Mi, kárpátaljai magyarok számos alkalommal adtunk hivatalosan hangot aggályainknak, s úgy tűnik, a külföldi nyomás sem volt elegendő ahhoz, hogy az államfő megvétózza a törvényt". Megjegyezte, hogy a jogszabály elfogadását üdvözölte az Egyesült Államok, az Európai Unió vezetése pedig hallgatott a kérdésben.
A politikus jelezte, hogy a hatályba lépett törvénnyel kapcsolatban a KMKSZ több jogi lépést kíván tenni, amelyek között szerepel, hogy az ukrán parlament emberjogi biztosától kérni fogja, küldje a jogszabályt normakontrollra az alkotmánybírósághoz. Ha a Legfelsőbb Tanácsban (parlament) sikerül összegyűjteni 40 képviselői aláírást, akkor szintén kérhető lesz a törvény alkotmányossági vizsgálata - emlékeztetett, hozzátéve, hogy vélhetőleg októberben az Európa Tanács emberi jogi biztosi hivatala is napirendre tűzi az ukrán oktatási törvény kérdését.
Bocskor Andrea: a jogszabály ellentmond több nemzetközi egyezménynek
Elítélte Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő kedden az új ukrán oktatási törvényt, mondván hogy a szabályozás alkotmányos jogaitól fosztja meg az ország állampolgárainak egy részét, illetve ellentmond több nemzetközi egyezménynek.
A képviselő közleményében kiemelte: ugyan Ukrajna elindult az európai integráció útján, de sajnos utat tévesztett, inkább a nacionalizmust választotta, és a fentről irányított asszimiláció eszközévé tette az oktatási reformot. "Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy sem az európai normák, sem a jogállamiság nem követendő példa számukra" - fogalmazott.
"A legfelháborítóbb viszont az, hogy a nemzetközi jogvédő szerveztek és intézmények még mindig hallgatnak, s nem állnak ki a több százezer nemzeti kisebbségekhez tartozó ukrán állampolgár alapvető jogáért, ami az anyanyelvhasználatot jelenti. Hol van itt a tanszabadság és a jogegyenlőség védelme?!" - tette fel a kérdést az EP-képviselő.
Fülöp Attila: a bizottsági állásfoglalás a magyar nemzetiségi politika elismerése is
A magyar kormány nemzetiségi politikájának elismerését is látja a parlament magyarországi nemzetiségek bizottságának az ukrán oktatási törvényt elítélő határozatában az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.
A kormányzat a bizottsági állásfoglalást úgy is értékeli, mint a magyarországi nemzetiségi politika elismerését, "kvázi jóváhagyását" - jelentette ki Fülöp Attila a bizottság ülését követő keddi budapesti sajtótájékoztatón. Kifejtette: azért értékelnek így, mert az elmúlt években a Magyarországon élő nemzetiségek körülményeire alapvetően a jogbiztonság, a kiszámíthatóság volt jellemző, és növekedett a támogatásuk. Ehhez képest az Ukrajnában élő nemzetiségek a jogfosztással szembesülnek - tette hozzá.
Fülöp Attila elmondta, Magyarországon lehetőség van az anyanyelvű oktatásra, a tizenhárom nemzetiség sok diákja tanul anyanyelven. Magyarországon törekedtek arra, hogy az itt élő nemzetiségek megkapják azt a támogatást, ami szükséges az identitásuk megéléséhez - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A sajtótájékoztatón Fuzik János szlovák nemzetiségi szószóló, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke elmondta: a testület állásfoglalásában külön kiemelték azt a körülményt, hogy az ukrán oktatási törvény a kárpátaljai magyarságon túl sújtja azokat a nemzetiségeket is, amelyek "tulajdonképpen túlnyomórészt" nemzettársaik, hiszen ugyanazokhoz a nemzetiségi közösségekhez tartoznak, amelyeket a nemzetiségek bizottságában képviselnek.
Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló a bizottsági ülésen általa elmondottak megerősítve arról beszélt: a magyarországi ukrán közösség már korábban szót emelt az ukrajnai nemzetiségek jogainak szűkítése miatt. Rámutatott arra is, hogy főleg a kárpátaljai magyarokat sújtja a rendelkezés, mert ők rendelkeznek az ottani nemzetiségek közül a legnagyobb iskolarendszerrel.
Az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága kedden hozott állásfoglalásában kimondta: támogatja "a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről" szóló országgyűlési határozatban foglaltakat, "különös tekintettel arra a körülményre, hogy a határozatban elítélt, nemzetiségi oktatási és anyanyelvhasználati jogokat sértő ukrán oktatási törvény - a kárpátaljai magyarság mellett - az országgyűlési szószólók által Magyarországon képviselt és Ukrajnában is élő nemzetiségi közösségeket (bolgárokat, görögöket, lengyeleket, németeket, örményeket, romákat, románokat és szlovákokat) ugyancsak sújtja".
