Bőkezű mecénás vol Báthory Erzsébet férje, a fekete bég
A „fekete bég” 1555-ben, Nádasdy Tamás nádor és Kanizsai Orsolya gyermekeként látta meg a napvilágot a család sárvári uradalmában. Édesapja gondoskodásának köszönhetően a báró nem csupán a hadi mesterségre nyert kiképzést, hanem tudós nevelői – például a híres Beythe István – révén a tudományok és a művészetek felé is nagy érdeklődéssel fordult. Nádasdy 12 esztendősen került I. Miksa (ur. 1564-1576) bécsi udvarába, ahol apródként többek között Bocskai István későbbi erdélyi fejedelemmel és Balassi Bálinttal is ismeretséget kötött.
A nemes úr igen fiatalon bekapcsolódott a végvári küzdelmekbe: 1577-ben már részt vett a Szigetvár környéki harcokban, később Simontornya alatt, majd újból Sziget alatt portyázott, 1580-ban pedig Zrínyi Györggyel és Batthyány Boldizsárral az oldalán nagy győzelmet aratott a törökök felett a varasdi mezőn. A Drinápolyban 1568-ban megkötött, majd folyamatosan meghosszabbított békére hivatkozó pasák számtalanszor panaszkodtak a fiatal és vakmerő báróra, aki Esztergomtól Károlyvárosig rengetegszer csalta tőrbe a határ menti bégek csapatait.
Nádasdy egyik legjelentősebb győzelmét 1587 augusztusában, Kacorlak mellett aratta, ahol – Zrínyi György főkapitánnyal összefogva – négy dunántúli bég egyesült seregét semmisítette meg. A hadijelentés szerint a „fekete bég” katonái több ezer törököt vágtak le, miközben ők csupán 11 embert veszítettek. A portyázásai nyomán komoly tekintélyt szerző báró ezzel együtt a rendi országgyűlés egyik vezéralakjává nőtt, így jelentős szerepe volt abban, hogy Rudolf (ur. 1576-1608) központosító törekvései rendre elbuktak a diéta ellenállásán.
Mindeközben Nádasdy befolyása egyre csak nőtt, ami a hadi sikerek mellett Báthory Erzsébettel – Csejte várának híres-hírhedt úrnőjével – kötött házasságával indokolható. A frigy eredményeként a „fekete bég” jelentős uradalmakat szerzett a Felvidéken, győzelmei nyomán pedig 1588-tól a Duna és a Dráva közti határszakasz védelméért felelős bizottság tagja lett.
Nádasdy Ferenc az 1591-ben kezdődő és 1593-ban kiszélesedő tizenötéves háborúban ért pályája csúcsára, melynek során serege alacsony létszáma ellenére az egyik legeredményesebb hadvezérnek bizonyult. A „fekete bég” már a Sziszeknél kivívott győzelemben is oroszlánrészt vállalt, a következő évben pedig szinte a fizika törvényeit meghazudtolva cikázott a Dráva vonala és Esztergom között, így csapatai harcoltak a város sikertelen ostrománál is. Nádasdynak jelentős szerepe volt abban, hogy Esztergom 1595-ben végre keresztény kézbe került, majd Pálffy Miklóssal az oldalán sikerrel ostromolta Párkányt, később pedig részt vett az ellentámadásra gyülekező oszmán csapatok szétverésében.
A „fekete bég” a következő években Visegrád, majd Tata bevételénél is kitüntette magát, – már dunántúli főkapitányként – részt vett Buda 1598. évi eredménytelen ostromában, 1601-ben pedig hathatós segítséget nyújtott Fehérvár visszafoglalásában. Mindeközben a hadvezér csapataival szinte villámként cikázott a tizenötéves háború hadszínterein, így Nógrádverőce, Pápa, Győr, Pécs és Szigetvár mellett még számtalan helyen lecsapott a nevét rettegő törökökre. Nádasdy Ferenc utolsó csatáját 1603 őszén, Buda környékén vívta, miután azonban hazatért Sárvárra, 1604. január 4-én váratlanul befejezte életét.
Bár a „fekete bég” pusztán vitézsége miatt is megérdemelné, hogy a viharos török kor legnagyobb alakjai között tartsuk számon, a háborún és a politikán kívül még számos más területen is nemzete javára tevékenykedett. Így például fontos megemlítenünk a báró mecénási tevékenységét, amiben valószínűleg édesapja, Nádasdy Tamás példája lebegett a szeme előtt; minden bizonnyal ez vezérelte őt arra, hogy nyomdát alapítson és könyvtárat gyűjtsön, de bőkezűen támogatta a hazai művészeket is, akik gyakran vendégeskedtek a „fekete bég” sárvári udvarában. Nádasdy Ferenc sajtója kulcsszerepet játszott a protestantizmus magyarországi terjeszkedésében is, ugyanis itt nyomtatták ki a korszak egyik legnagyobb protestáns hitvitázójának, Magyari Istvánnak a prédikációit. Mint a tudományokat és a művészeteket pártoló reneszánsz főúr, Nádasdy egész Európában komoly hírnevet szerzett.
