Bizonytalan a kassai "Ipari" sorsa?
Az iskolafenntartóknak az év elejétől négy hónapjuk volt arra, hogy a bérnormatíva teljes összegét a fennhatóságuk alá tartozó iskolák rendelkezésére bocsássák. A parlament márciusi törvénymódosítása alapján májustól már csak a bérnormatíva 95 százalékával számolhatnak az oktatási intézmények, a fennmaradó 5 százalékból megsegíthetőek a kis létszámú iskolák.
Ahol ezer diák tanul, ott többnyire nem hiányzik a megvont 5 százaléknyi összeg, ami kisegítheti a bajból a kis létszámú iskolákat. Sok esetben azonban kevésnek bizonyul. Különösen igaz ez az alig 200 diákkal rendelkező középfokú oktatási intézmények esetében. Kassa megyében még a nagy múltú "Ipari" léte is veszélybe kerülhet a Korzár lap szerint. A patinás magyar tanítási nyelvű oktatási intézmény egyébként tavaly ünnepelte megalakulása 140. évfordulóját.
Štefan Kandráè, a Kassa Megyei Önkormányzat Hivatal oktatási osztályának vezetője a szlovák lap munkatársának elismerte, több iskolában elkerülhetetlen lesz a kellemetlen takarékossági intézkedések bevezetése. A 212 diákot oktató kassai Szakkay József MTNY Szakközépiskolára azonban az osztályvezető nem vet keresztet. „Ott látjuk annak az előfeltételét, hogy az informatikai irányultságú szakok révén emelkedjen a diáklétszám“ – közölte Kandráè.
Bezár azonban a Kassai Postai és Telekommunikációs Szakközépiskola, amelynek nappali tagozatán jelenleg 175 fiatal tanul. A következő tanévben 143-ra csökkenne itt a diáklétszám, emiatt szeptembertől összevonják a Közlekedési Szakközépiskolával, amelynek így hozzávetőleg 640 diákja lesz.
Kérdéses, mire számítsanak a pedagógusok és a szülők Szepsiben (Moldava nad Bodvou), Nagykaposon (Ve¾ké Kapušany), Gölnicbányán (Gelnica) és Korompán (Krompachy), ahol a helybeli gimnáziumok diáklétszáma alig haladja meg a 200 főt. Ha magasabb lesz a végzős diákjaik száma, mint a jövendő elsősöké, komoly egzisztenciális problémával szembesülhetnek. Mivel a térségben nagyon sok a hátrányos helyzetű család, az iskolák közelsége számukra nem elhanyagolható szempont. A magasabb utazási költségek ugyanis sok diák esetében ennem jöhetnek számításba.
Õrmező (Strážske) és Nagykapos szakközépiskolái is diákhiánnyal küzdenek, ezért jövőjük ugyancsak megkérdőjeleződött. Õrmező oktatási intézményének csak 176 diákja van, ezért valószínűleg a Nagymihályi (Michalovce) Műszaki Szakközépiskolával egyesítik, amely Kassa megye legtöbb diákot felmutató szakközépiskolájának számít. Jelenleg 1218 diák tanul itt - írja a Korzár.
Az utóbbi években Kassa megyében is lankadt az érdeklődés a gimnáziumok iránt és ezzel párhuzamosan nőtt a szakközépiskolák diákjainak létszáma. A gimnáziumok esetében az utóbbi hat évben átlagosan 500-ről 430-ra csökkent a tanulók száma, míg a szakközépiskoláké 350-ről 450-re emelkedett. Nagy általánosságban elmondható, hogy az egyes irányzatokat illetően az informatikai, gépipari és elektrotechnikai szakok számítanak a legnépszerűbbnek.
A. Szabó László, a Magyar Közösség Pártja (MKP) oktatási és kulturális alelnöke furcsának tartja, hogy az a kormány, amely lépten-nyomon a szolidaritásról beszél, 2013. január elsejétől nem tette lehetővé, hogy a fenntartó saját hatáskörében átcsoportosíthassa a pénzeszközöket, hozzájárulva ezzel az egyes intézmények működési költségeihez, ahogy az korábban lehetséges volt.
„A május elsejéig 100 százalékban az iskolák által megkapott normatíva egyes intézményeknek többletpénzt jelentett, míg más iskolák léte veszélybe került. Szerintem elfogadható lenne a szolidaritási rendszer működtetése, amikor a "gazdagabb iskolák" részben hozzájárulnak a kevesebb diákkal rendelkező intézmények kiadásainak fedezéséhez. Ebbe nem kellett volna úgymond belenyúlnia a kormánynak, felborítani a korábban kialakult, jól működő rendszert!“ – mondta portálunknak az MKP-alelnöke. Hozzáfűzte: szerinte érdemes lenne visszatérni a hajdani gyakorlathoz, hogy az iskolafenntartók ismét nagyobb arányban dönthessenek az állami támogatás átcsoportosításáról.
A. Szabó László szerint abban az esetben lenne érdemes kialakítani az oktatási tárca mellett egy pénzalapot a nehéz anyagi helyzetbe került, a régió számára fontos középiskolák támogatására, ha az ebből származó támogatás elosztásáról nem a minisztérium, hanem iskolafenntartókként az önkormányzatok dönthetnének.
„Úgy gondolom, nagyon kis esély van arra, hogy többletpénz kerül az oktatásügybe. Főleg a miniszter azon kijelentései után, miszerint államosítani akarja az iskolákat. Ha az állam átvenné ezeket az intézményeket, még gyorsabb ütemben folyna az iskolák összevonása, illetve esetleges bezárása. Szerintem a minisztérium intézkedései épp arra irányulnak, hogy bebizonyítsák: az önkormányzatok nem képesek fenntartani az iskolákat, ezért érdemesebb lenne államosítani azokat. Én viszont inkább az önkormányzatoknak adnék szabadabb kezet, nagyobb hatásköröket, hiszen helyi szinten tudnak legjobban dönteni a pénzelosztás legmegfelelőbb módjáról. Mivel magyar középiskolák léte is veszélybe került, az MKP a témával kapcsolatban hamarosan sajtónyilatkozatot ad ki“ – szögezte le A. Szabó László.
frissítve 16:27
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ: A kassai "Ipari" tavaly ünnepelte megalakulása 140. évfordulóját
