„...Itthon vagyok...“ - Radnótira emlékeztek
„...Itthon vagyok...“ címmel tartottak háromnapos Radnóti Miklós-emlékkonferenciát Patfürdőn. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében megvalósult eseménnyel a költő halálának 70. évfordulójára emlékeztek.
Szakavatott hazai és magyarországi előadók tartottak plenáris előadásokat, s egy ívet rajzoltak meg Radnóti munkásságáról. „Ennek a konferenciának a célja elsősorban az, hogy a legújabb kutatások eredményeit mutassák be irodalomtörténészek, Radnóti-kutatók a gyakorló pedagógusoknak” – mondta a konferenciát szervező Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Jókai Tibor.
Az emlékkonferencia keretében tizenhárom előadást hallgattak meg a résztvevők. A rimaszombati B. Kovács István Radnóti gömöri kötődéseiről beszélt. „Radnóti nagyapja Rozsnyón élt, később Rimaszécsen, ott is nősült meg. Ezután Radnótban telepedett meg a család, ott volt kocsmáros a költő nagyapja, és az édesapja is ott született. Amikor Radnóti Miklós szembesült azzal a fontos kérdéssel, hogy ő most kicsoda, akkor azt mondta, hogy ilyen névvel, hogy Glatter Miklós mégsem lehet magyar költő, ám ő magyar nevet szeretett volna magának. És akkor azt mondta, hogy ha az apám Radnótban élt, legyek Radnóti”.
Az emlékkonferencián az egész Kárpát-medence területéről mintegy száz pedagógus vett részt. „Célunk az volt, hogy még többet megtudjunk az életéről, illetve költészetéről, illetve én magam is nagyon szeretem a verseit, sokat olvastam róla, és érdekel” – mondta a konferencia kapcsán Radnótiról a feledi Kovács Mária. Hasonlóan vélekedik a komáromi Trencsik Katalin. „Saját ismereteink épülésére jövünk mi el ide, és jól érezzük magunkat. Sok kollégával találkozunk, és bizony sokat viszünk is haza új ismeretek formájában” – mondta.
A konferencia utolsó napján a résztvevők tanulmányúton vettek részt. Radnóti Miklós nyomában ellátogattak Győrbe, Pannonhalmára és Abdára.
Az emlékkonferencia keretében tizenhárom előadást hallgattak meg a résztvevők. A rimaszombati B. Kovács István Radnóti gömöri kötődéseiről beszélt. „Radnóti nagyapja Rozsnyón élt, később Rimaszécsen, ott is nősült meg. Ezután Radnótban telepedett meg a család, ott volt kocsmáros a költő nagyapja, és az édesapja is ott született. Amikor Radnóti Miklós szembesült azzal a fontos kérdéssel, hogy ő most kicsoda, akkor azt mondta, hogy ilyen névvel, hogy Glatter Miklós mégsem lehet magyar költő, ám ő magyar nevet szeretett volna magának. És akkor azt mondta, hogy ha az apám Radnótban élt, legyek Radnóti”.
Az emlékkonferencián az egész Kárpát-medence területéről mintegy száz pedagógus vett részt. „Célunk az volt, hogy még többet megtudjunk az életéről, illetve költészetéről, illetve én magam is nagyon szeretem a verseit, sokat olvastam róla, és érdekel” – mondta a konferencia kapcsán Radnótiról a feledi Kovács Mária. Hasonlóan vélekedik a komáromi Trencsik Katalin. „Saját ismereteink épülésére jövünk mi el ide, és jól érezzük magunkat. Sok kollégával találkozunk, és bizony sokat viszünk is haza új ismeretek formájában” – mondta.
A konferencia utolsó napján a résztvevők tanulmányúton vettek részt. Radnóti Miklós nyomában ellátogattak Győrbe, Pannonhalmára és Abdára.
Forrás
Hírek.sk
