Biszku-ügy: fontos a szimbolikus üzenet
BUDAPEST. A 46 civil áldozattal járó salgótarjáni sortűzre, a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel indokolt az ügyész életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó indítványa Biszku Béla perében, azonban a büntetés kiszabása során más tényezőkre is figyelemmel kell lenni, mint például az idő múlására – mondta Filó Mihály büntetőjogász a másodfokú tárgyaláson elhangzottakat kommentálva az M1 Ma reggel című műsorában.
Az elsőfokú ítélet szerint az 1956. decemberi salgótarjáni sortűzzel kapcsolatban megállapítható Biszku Béla terhére a felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett. A sortűznek 46 civil esett áldozatul, köztük nők és gyermekek, és sok sebesült is volt. Egy másik vádponttal, az 1956. decemberi budapesti, Nyugati téri, három áldozatot követelő sortűzzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani a vádlott bűnösségét, a szoros összefüggést az ő tevékenysége és a történtek között. A gyilkos lövéseket feltehetően szovjet katonák adták le.
Egy további vádpont azzal függ össze, hogy az 1957. márciusi martonvásári események során ittas karhatalmisták a város utcáin válogatás nélkül bántalmazták a civileket, és az ottani akadémiai kutatóintézet több munkatársát bevitték a rendőrősre, ahol brutálisan megverték őket. Ebben a vádpontban az elsőfokú bíróság szintén nem látta bizonyítottnak a felbujtói magatartást, tehát azt, hogy a volt kommunista vezető bírta volna rá a karhatalmistákat a városban elkövetett súlyos bántalmazásokra. Az utólagos bűnpártolásban azonban kimondták a bűnösségét, mivel csak látszatintézkedéseket tett az elkövetők felelősségre vonása címén, valójában megakadályozta a megbüntetésüket.
Filó Mihály büntetőjogász a szerdai, másodfokú tárgyaláson ismertetett ügyészi indítvánnyal kapcsolatban – amely életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozik – az M1 adásában úgy fogalmazott: „a történelem felett tartunk ítélőszéket”. Nyilvánvaló, hogy nem Biszku Béla húzta meg a ravaszt, a perben azt vizsgálják, hogy „a hatalommal bíró személy tevékenysége” mennyiben áll okozati összefüggésben a történtekkel – magyarázta. Kevéssé beszélhetünk igazságszolgáltatásról, inkább igazságtételről, a jogi mellett morális kategóriák is megjelennek, így a társadalom igazságérzete – folytatta.
Fontos, hogy nyilvánvalóvá válik: nem jelent menlevelet a korábbi politikusi hatalom, ha valaki súlyos bűntényeket követ el, fontos az a szimbolikus üzenet, hogy nem lehet elkerülni az igazságszolgáltatást még a nagy hatalmú politikusoknak sem – jelentette ki.
A Biszku-ügyben várhatóan májusban tartják a védőbeszédeket, és akkor hozzák meg a másodfokú döntést.
Egy további vádpont azzal függ össze, hogy az 1957. márciusi martonvásári események során ittas karhatalmisták a város utcáin válogatás nélkül bántalmazták a civileket, és az ottani akadémiai kutatóintézet több munkatársát bevitték a rendőrősre, ahol brutálisan megverték őket. Ebben a vádpontban az elsőfokú bíróság szintén nem látta bizonyítottnak a felbujtói magatartást, tehát azt, hogy a volt kommunista vezető bírta volna rá a karhatalmistákat a városban elkövetett súlyos bántalmazásokra. Az utólagos bűnpártolásban azonban kimondták a bűnösségét, mivel csak látszatintézkedéseket tett az elkövetők felelősségre vonása címén, valójában megakadályozta a megbüntetésüket.
Filó Mihály büntetőjogász a szerdai, másodfokú tárgyaláson ismertetett ügyészi indítvánnyal kapcsolatban – amely életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozik – az M1 adásában úgy fogalmazott: „a történelem felett tartunk ítélőszéket”. Nyilvánvaló, hogy nem Biszku Béla húzta meg a ravaszt, a perben azt vizsgálják, hogy „a hatalommal bíró személy tevékenysége” mennyiben áll okozati összefüggésben a történtekkel – magyarázta. Kevéssé beszélhetünk igazságszolgáltatásról, inkább igazságtételről, a jogi mellett morális kategóriák is megjelennek, így a társadalom igazságérzete – folytatta.
Fontos, hogy nyilvánvalóvá válik: nem jelent menlevelet a korábbi politikusi hatalom, ha valaki súlyos bűntényeket követ el, fontos az a szimbolikus üzenet, hogy nem lehet elkerülni az igazságszolgáltatást még a nagy hatalmú politikusoknak sem – jelentette ki.
A Biszku-ügyben várhatóan májusban tartják a védőbeszédeket, és akkor hozzák meg a másodfokú döntést.
Forrás
MTI, hirado.hu, M1