Az utolsó magyar király 130 éve született
A Habsburg-Lotaringiai-házból származó IV. Károly magyar és horvát király, I. Károly néven osztrák császár, III. Károly néven cseh király Károly Ferenc József Lajos Hubert György Mária néven jött a világra az alsó-ausztriai Persenbeug várában, apja Habsburg Ottó főherceg, I. Ferenc József unokaöccse volt, édesanyja Mária Jozefa szász királylány. Katolikus szellemben nevelték, az udvari szokásoktól eltérően nem csak magántanítóktól tanult, a bécsi bencések középiskolájába is járt, majd Prágában folytatott jogi-közgazdasági tanulmányokat. Az angol, francia és görög mellett a cseh és a magyar nyelvet is elsajátította. Magyarul a soproni katolikus elemi iskola igazgatója, Tormássy János, majd fia, Artúr tanította, amikor apja huszárezrede a magyar kisvárosban állomásozott. Katonai pályafutását 1903-ban kezdte meg. 1911-ben vette feleségül Bourbon-Pármai Zitát, a Habsburg-házban ritka szerelmi házasságból nyolc gyermek született.
Károly sorscsapások sorozata után lett trónörökös, majd huszonkilenc évesen uralkodó. Apja gégerákban meghalt, I. Ferenc József császár elsőszülött és egyetlen fia, Rudolf öngyilkos lett. A soron következő trónörökösnek, Ferenc Ferdinándnak rangon alul kötött házassága miatt le kellett mondania gyermekei trónigényéről, majd 1914. június 28-án Szarajevóban merényletet követtek el ellene (a Monarchia egy hónappal később hadat üzent Szerbiának, amivel megkezdődött az első világháború). 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József császár, helyébe Károly lépett, és december 30-án a háború közepette is fényűző ünnepség keretében Magyarország apostoli királyává koronázták.
A fiatal uralkodó mindössze két évig ült a recsegő-ropogó birodalom trónján. Ez idő alatt lépéseket tett az elhúzódó, a Monarchia számára egyre nagyobb veszteségekkel járó háború befejezése érdekében. 1917 elején az antanthoz fordult, de próbálkozása kudarcba fulladt. 1917 júniusában menesztette a népszerűtlenné vált Tisza István miniszterelnököt, és kétségbeesetten próbálta megakadályozni a Monarchia felbomlását, de ehhez már nem rendelkezett elegendő anyagi és emberi erőforrással. 1918. október 16-án kibocsátott nyilatkozatában a Monarchiát föderatív alapon akarta újjászervezni, a nemzetiségeknek nagyobb szabadságot kívánt nyújtani. A tényleges hatalom azonban az újonnan alakult nemzetiségi tanácsok kezébe került, amelyek vezetésével és az antant támogatásával sorra szerveződtek az önálló nemzetállamok. A végső összeomlást az 1918. november 3-i feltétel nélküli fegyverletétel jelentette.
A birodalom szétesésével Károly helyzete tarthatatlanná vált, 1918. november 11-én lemondott az osztrák, majd két nappal később a magyar államügyekben való részvételéről. Trónigényét azonban továbbra is fenntartotta, az uralkodói hatalmat isten kegyelméből valónak tartotta. A svájci emigrációból két alkalommal tért vissza Magyarországra, hogy visszaszerezze a trónt. Először 1921. március 27. és április 5. között, majd fél évvel később, október 20-23-án kísérelt meg puccsot. Második visszatérésekor fegyveres összecsapásra is sor került. A budaörsi csatát követően Tatára vitték, majd a tihanyi apátságban tartották fogva. Mivel továbbra sem volt hajlandó lemondani a trónról, november 1-jén brit közreműködéssel családjával együtt a portugál Madeira szigetére internálták. Magyarországon a nemzetgyűlés 1921. november 6-án mondta ki a Habsburg-Lotaringiai-ház trónfosztását.
Vagyonát elkobozta az Osztrák Köztársaság, a Monarchia utódállamai pedig nem tudtak megegyezni a családjának fizetendő apanázsról, ezért feleségével és gyermekeivel mostoha anyagi körülmények között élt. Miután spanyolnáthában megbetegedett, 1922. április 1-jén meghalt, nyolcadik gyermeke születését már nem érhette meg. Elsőszülöttje, az európai politikai életben tevékenyen részt vevő Habsburg Ottó 1961-ben mondott le személyes trónigényéről.
A "békecsászár" méltósággal és panasz nélkül viselte hányattatásait, ezért halála után nem sokkal kezdeményezték boldoggá avatását, amely 2004. október 3-án valósult meg. II. János Pál pápa boldog Habsburg Károly emléknapjának a megszokottól eltérően nem halála, hanem esküvője napját, október 21-ét jelölte ki.
Sírja Madeira szigetén, Funchal városában található, szentté avatási eljárása akkor kezdődött el, amikor a budapesti Szent István-bazilikában őrzött hermáját 2013-ban megszentelték. Mellszobrát 2016 novemberében avatták fel Budapest V. kerületében, királlyá koronázásának 100. évfordulója alkalmából decemberben kiállítás nyílt a Mátyás-templomban. Mindkét eseményen részt vett unokája, Habsburg György is.
