2015. október 24., 17:45

Az óraátállítás megzavarja a bioritmust

POZSONY. Október 24-ről 25-re virradó éjszaka visszatérünk a közép-európai nyári időszámításról a téli időszámításra. Az óraátállítás folyamata természetellenes az emberi szervezet számára – figyelmeztetnek a Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet tudósai, akik országos kutatás során vizsgálják a folyamat hatásait az emberek egészségére.
201510241442350.ora01.jpg

Főként azt vizsgálták, az emberek hogyan reagálnak a kora reggeli felkelésre, hogyan nyilvánul meg ez például az úgynevezett “bagoly“ típusú, a késő esti, illetőleg éjszakai órákban legaktívabb egyéneknél.

Szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy órával újból visszatoljuk az óramutatókat. A tudósok szerint a hirtelen változás megzavarja a megszokott belső bioritmust. Az érzékenyebb típusú egyéneknél fáradtság, álmosság és dezorientáció kísérheti az óraátállítást, mely krízishelyzeteket teremthet. Akár egy hetet is igénybe vehet, míg a szervezet megbirkózik a változással.

„Az óraátállítást káros hatása miatt több országban elvetették. Az egész évre érvényes egységes időszámítás bevezetése elejét vehetne a kockázatos helyzetek kialakulásának, amikor a szervezet azzal küzd, hogy megbirkózzon az ilyenfajta erőteljes beavatkozással” – magyarázta Denisa Janeèková, a Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet (NÚDZ) kronotípusokkal és alvási szokásokkal foglakozó munkacsoportjának vezetője.

Az óraátállítás miatt bizonyos egyének  annak ellenére kénytelenek felkelni, hogy szervezetük arra az adott pillanatban még nem készült fel. A „bagoly” és „pacsirta” típusú emberek valós, az alvással és az ébredéssel összefüggő, egyéni fiziológiai, biokémiai és pszichológiai változókkal rendelkező kronotípusokat jelölnek. „A probléma akkor jelentkezik, amikor az egyedi kronotípusú embereknek annak ellenére fel kell kelniük, hogy a szervezetük arra még nincs felkészülve” – hangsúlyozta Janeèková.

Véleménye szerint az adott társadalomban az iskolába és munkába járás miatti korai felkelés a bagoly típusú embereket teszi ki a legnagyobb veszélynek. Az eddigi tanulmányok bizonyítják, hogy egészségkárosodás leginkább a „baglyokat” éri, esetükben emelkedik a pszichiátriai rendellenességek, a szív- és érrendszeri megbetegedések, az anyagcsere-problémák, a mozgásszervi megbetegedések és az immunrendszer problémáinak száma.

Az emberek többségének  véleménye szerint az óraátállítással időt és energiát takarítunk meg. A tudományos kutatások viszont az bizonyítják, hogy ennek éppen az ellenkezője lehet igaz, s kétségbe vonják az évente ismétlődő szertartás jelentőségét.

A nyári és téli időszámítás ötlete 1784-ben született, Benjamin Franklintól származik, célja a gyertyákkal való takarékoskodás volt. Ötletét a II. világháború után újra elővették, amikor az országok azért törekedtek az energiaforrásokkal való takarékoskodásra, hogy azokat katonai célokra fordíthassák. A világítás jelenleg már a háztartások fogyasztásának elenyésző részét teszi ki. A hűtőszekrényt a téli és nyári időszámítástól függetlenül is bekapcsolják, a televíziót és a számítógépet pedig ugyancsak megközelítőleg azonos időben használja a lakosság.

Szlovákiában a nyári időszámítást első alkalommal 1916-1918 között alkalmazták, majd az 1940-1949-es években vezették be újra. Ezután egy harmincéves szünet következett, majd 1979-től ismét bevezetésre került.

Október 24-ről, vagyis szombatról vasárnapra, azaz október 25-re virradó éjszaka 03.00 órakor az óramutatókat 02.00 órára igazítjuk vissza. A közép-európai nyári és téli időszámítás kezdetét és végét kormányrendelet szabályozza, mely 2016-ig szabja meg az időátállítás időpontjait. A következő, nyári időszámítás 2016. március 27-én lesz majd, ekkor az óramutatókat az éjszaka folyamán 02.00 órakor 03.00 órára igazítjuk.

Megosztás