Az igazi lőcsei fehér asszony
A lőcsei fehér asszonyról, polgári nevén Korponayné Géczy Juliannáról nyílt kiállítás a Szepesi Múzeumhoz tartozó, frissen felújított, egykori Szepesi Tartományi Házban. A tárlaton kordokumentumok, festmények, illetve idézetek árnyalják az asszony személyiségét.
Dáša Uharèeková Pavúková, a kiállítás kurátora is úgy véli, a kérdés, hogy áruló volt-e vagy sem, nagyon egyszerű, de a válasz rá nagyon bonyolult. "Attól függ, honnan nézzük, Rákóczi híveként, avagy Habsburg alattvalóként. Az egyik felet elárulta, a másikat nem. Viszont nem árulta el a családját, és a magyar főnemesi családokat, akik ráfizettek volna a készülő Rákóczi-felkeléskor, ha a császár tudomást szerez a Rákóczi által küldött levelekről".
Lőcsén, a régi városházán őrzik azt a festményt, amely a lőcsei fehér asszonyt ábrázolja. Valahogy ezzel a képpel kezdődhetett a lőcsei fehér asszony legendája. A képet Probsztner Ádám lőcsei polgár kérésére festette a híres Czauczik József festő, és egy szokatlan helyre, a lőcsei várfalak egyik bejárati ajtajára helyezte el. A kép egészen az 1950-es évekig volt a városi falban, nagyon rossz állapotban találták meg, s akkor restaurálták, majd ezt követően került a mai a helyére.
A városháza jellegzetes épületén kívül éppen e festmény miatt keresik fel Lőcsét a turisták. Ám ez az ajtóra festett arc és az iglói kiállításon látható portré között szembetűnő a különbség. Vajon ki lehet a rejtélyes hölgy, aki a lőcsei fehér asszonyt személyesíti meg lőcsei a festményen? Kostelníková Astrid idegenvezető szerint a festő a szerelmét festette meg. Szerelmes volt a szomszéd lányba, aki a Mészáros utcán lakott, de mivel Czauczik katolikus volt, a Steinhaus Zsuzsanna pedig evangélikus, ezért nem vehette el, hát így őrizte meg az utókornak a nő szépségét.
Máig áll az a ház is, ahol egy éven keresztül lakott Korponayné Géczy Julianna. A tőszomszédságában álló másik ház pedig Andrássy István kuruc generálisé volt. Az asszony szerelmi viszonyba keveredett Andrássyval. A legenda szerint Korponayné elárulta Lőcsét, amikor szeretőjétől ellopta a városkapu kulcsát, majd beengedte a császári katonákat. Tettéért Győrben kivégezték.
Ezt a legendát dolgozta fel Jókai Mór romantikus regényében, a Lőcsei fehér asszonyban és innentől kezdve az áruló szégyenbélyegét ragasztották Korponaynéra. Valójában csupán üzeneteket, leveleket közvetített a kuruc védők és az ostromló császári csapatok parancsnoka között, s a város előzetes tárgyalások eredményeképp, szabályos kapituláció útján került a császáriak kezére. Ennek ellenére már az egykorú kuruc propaganda is az „egyetlen ledér nőszemély” számlájára írta a város elestét. A legenda azonban mindig érdekesebb, mint a puszta tények, ezért járnak oly szívesen a magyar és német turisták Lőcsére. És persze, a diákok.
Géczy Julianna története Lőcsén évtizedeken át élt az emberekben. Talán most változás áll be az évszázadokon át beidegződött tévhitben, hogy árulóként pecsételjék meg a lőcsei fehér asszonyt.
