Az elszúrt támogatás: megbukott a Híd ifjú házasokat segítő elképzelése

Somogyi Szilárd 2019. október 12., 20:05

Szinte pontosan egy év telt el azóta, hogy a kormányon levő Most-Híd párt vezetése benyújtotta az ifjúházas-kölcsönről szóló törvényjavaslatot. Ezzel azt szerették volna elérni, hogy a kormányzásuk ideje alatt az égbe szökő ingatlanárak ellenére a fiatalok könnyebben juthassanak saját otthonhoz. A próbálkozás nem sikerült.

A valóságtól elrugaszkodott feltételek és a tanácsadói hálózat hiánya miatt mindösszesen tizenöt igénylő jelentkezett az egész országból.

A párt a közelgő választások végett most toldozni-foldozni próbál, miközben alig változtat a hitelhez jutási körülményeken.  

Szlovákiában az utóbbi években óriási láz jellemző az ingatlanpiacra. A munkanélküliség rekordalacsony szintre ért, napjainkban szinte mindenkinek van munkája. Az emberekben ez azt a képzetet kelti, hogy a helyzet most már mindig így lesz. Ennek következtében a lakosság sokkal bátrabban veszi fel a hiteleket is, a bankok pedig versenyeznek, hogy ezeket az embereket minél olcsóbb, azaz alacsony kamatozású hitelekkel magukhoz láncolják. A lakáspiacon sok a bankokból áramló kölcsönpénz, az árak pedig az egekig emelkednek. Pár mondatban így foglalhatjuk össze az aktuális helyzetet, amelynek a hátulütőire már a nemzeti bank is felhívta a figyelmet.

Ebben a helyzetben lépett színre a magát banki szakértőnek kinevező Sárközy Irén-Bugár Béla-Bastrnák Tibor hármas fogat „reformjavaslata”, amelynek az a lényege, hogy a fiatal házasok könnyebben juthassanak saját ingatlanhoz. Az 1989 előtti szocializmusban már volt ehhez – csak a céljaiban – hasonló előírás, amely akkor az ifjúházas-kölcsön néven volt közismert. A mostani megalkotók is tovább vitték ezt a nevet, és a javaslatukról ugyancsak mint „ifjúházas-kölcsönről” beszéltek a sajtótájékoztatókon és az interneten.

Ahogy arra már a közelmúltban volt példa (lásd himnusztörvény), a javaslatot támogató politikusok, úgy tűnik, most sem olvasták el, hogy mit szavaznak meg.

Így olyan törvényt fogadtak el, amely vagy teljesíthetetlen feltételeket szab a kölcsönért folyamodók számára, vagy olyan állítólagos kedvezményeket biztosít, amelyeknél jobbat bármelyik bank játszva tud ajánlani az igénylőknek. Ezt a feltételezést a piac is igazolta, hiszen a törvény életbe lépése óta mindössze 15 kérelmező jelentkezett, s ez még egy sarki zálogház esetében is kevés ügyfél, nem pedig az Állami Lakásfejlesztési Alap esetében, amelynek az ifjúházas-kölcsön lebonyolítását kellene végeznie.

Legfeljebb egy tyúkólra elég

De miért övezte ekkora érdektelenség a hangzatos nevű kölcsönt? Egy pénzügyi szakértő véleményével ismertetjük meg olvasóinkat. Magyarán: vettük a pár órás fáradságot, hogy egy szakember véleményére figyeljünk. Ezt, úgy tűnik, a törvény beterjesztői elmulasztották.

Miroslav Dzurovčin, az egyik hitelközvetítő társaság többéves tapasztalattal rendelkező munkatársa már annak bevezetése első hónapjában jelezte a kölcsön hátrányait.

Ezek többek között a következők:

– Az ifjúházas-kölcsön kedvezőbb kamatozást ígér, ez viszont csak az első 15 ezer euróra érvényes. Tehát ha a bankinál kedvezőbb, 1%-os kamattal akarnak a fiatalok kölcsönhöz jutni, akkor olyan lakást kell választaniuk, amelyik nem drágább 15 ezer eurónál. Ez napjainkban talán csak az ország legeldugottabb, gazdaságilag legalacsonyabb szinten levő részein reális, egyébként pedig lehetetlen, hiszen egy garzonlakás ára is 20 ezer euró körül mozog.

– Az ifjúházas-kölcsön tíz évig garantálja az 1%-os kamatot. Ez viszont nem garancia, hanem ahogy múlik az idő, egyre inkább válik hátránnyá.  A kamatok ugyanis folyamatosan csökkennek, és várható, hogy jóval 1 százalék alá is esnek. Az ifjúházas-kölcsönnél a kamat magasságán viszont tíz évig nem lehet változtatni.

– Az ifjúházas-kölcsön intézésére a törvény 110 napot ad a Lakásfejlesztési Alapnak. Ez rendkívül hosszú idő, majdnem négy hónap. Ez alatt az idő alatt az eladónak „éles” szerződés keretében tartania kell a lakást az igénylők részére. A kereskedelmi bankoknál az ügyintézés általában egy hónap, és megelégednek azzal, ha csak szerződésjavaslat kerül benyújtásra.

– Ha az ifjú házasok mégis 15 ezernél magasabb hitelt szeretnének, akkor az ezen felüli részt vagy rosszabb kamatozással az Alaptól kérik, vagy elmennek egy jobb kamatozású banki kölcsönért. Viszont mindkét intézmény, az Alap és a bank is első helyen szeretne lenni a jelzálog bejegyzésénél, ami lehetetlen. Így a kérvényezőknek nem elég a megvásárolt ingatlant elzálogosítani, hanem egy újabb ingatlant kell hozniuk fedezetként a bank számára is.

– Az ifjúházas-kölcsön csak lakásra igényelhető, házra nem. Ez inkább politikai kérdés, gondolom, a törvényalkotók ezzel a városba való költözést akarták elősegíteni.

– A Lakáskezelő Alapnak nincsenek fiókintézetei vagy kapcsolattartó pontjai. A kliensek szinte magukra vannak hagyva. Csak az Alap pozsonyi központja létezik, amely a weboldalán, esetleg telefonon ad tanácsot; vagy az érdeklődők felkereshetik a városi hivatalt, ahol a dokumentációt összesítik.

Talpalj, fiatal!

Képzeljék el, amikor egy ilyen ügyben járatlan embernek kell összegyűjtenie, összeállítania a szükséges papírokat. Ráadásul a pénzintézetek aktívak abban, hogy egy-egy új terméket hatásosan reklámozzanak. Az ifjúházas-kölcsön ezek mögött eléggé elszúrtan lapul meg. Bár igaz, a Most-Híd párt legalább a saját közösségi profilján sokszor beszélt róla.

Attól tartok, nem is kell folytatni, hiszen a fentiekből is világosan látható, hogy azok, akiknek szánták (a házasságkötéstől számított egy éven belül levő fiatal, 35 évnél nem idősebb házasok, akik összbevétele nem haladja meg a minimálbér négyszeresét), sokkal egyszerűbb, ha besétálnak valamelyik bankba, és ott kezdik el intézni a hiteligényüket.

De azért csak akad valamilyen pozitív oldala is ennek a törvénynek, tehetnénk fel a kérdést. Igen, így van, a szakértő ezt is kiemeli.

Az úgynevezett ifjúházas-kölcsön ugyanis 2000 euró elengedését teszi lehetővé minden születendő gyermek után, maximum három gyermekig. Azaz ha a fiatal házaspárnak három gyermeke születik, akkor összesen hatezer eurót vonhatnak le a kölcsön összegéből.

Kezd már világossá válni számomra is a dolog. A Most-Híd politikusai kitaláltak egy családtámogatási eszközt, hogy minden születendő gyermek után 2 ezer eurót adnak a szülőknek. És ezt a rendszert próbálták meg feltüntetni, becsomagolni egy nagy csinnadrattával bemutatott otthonteremtő kölcsönként. Miért nem lehet ezt normális módon, családtámogatásként, sokkal kisebb adminisztrációval elvégezni? Világos ez is. A családtámogatási ügyeket intéző szociális- és munkaügyi minisztériumot a Smer párt minisztere irányítja. Tehát ha a projekt bejön, a politikai sikert a Smer aratná le. Az Állami Lakásfejlesztési Alap viszont a Most-Híd vezette Közlekedési és Építésügyi Minisztérium alá tartozik. Így már a Híd kaphatná a jó pontokat.

Kaphatta volna. A projekt ugyanis, enyhén szólva, megbukott. Azok, akiknek szánták, nem keresték. Ezt a javaslatot tevők is elismerték.

Viszont a szemük felcsillant, és azt ragyogta: Van másik! Egy újabb javaslat! A téma Most-Híd párton belüli felelőse, Sárközy Irén képviselő asszony elárulta, hogy az eddigi sikertelenség okát miben látják, és hogyan kívánják orvosolni.

– Sokan nem tudják/tudták, hol kell a kölcsönt igényelni. A bankokhoz fordultak, annak ellenére, hogy minden tudnivaló megtalálható az Állami Lakásfejlesztési Alap weboldalán. Igyekszünk minél több fiatal házaspár érdeklődését felkelteni, rendszeresen tájékoztatjuk őket. A visszajelzések arra utalnak, hogy a magasabb tiszta bevétellel rendelkező házaspárok is szívesen igényelnék a fiatalházas-kölcsönt. Ezért javasoljuk a létminimum 4-szereséről a létminimum 5-szörösére emelni a tiszta bevétel határát. Szintén a fiatal házasok visszajelzései alapján javasoljuk a kölcsönt nemcsak egy, hanem 3 évvel a házasságkötés után is elérhetővé tenni. Az új feltételek még több fiatal házas számára teszik elérhetővé a kölcsönt.

Képgalériánk:
Fotó: TASR

Lesz egy újabb (sikertelen) forduló

Megkérdeztük a képviselő asszonyt, hogy az általunk fentebb felsorolt lényeges akadályok közül vajon változik-e valamelyik. Ezekkel kapcsolatban megtudtuk, hogy mindegyik változatlanul érvényben marad. Vagyis csak 15 ezer euróig lesz kedvezmény, afölött a bankinál magasabb kamatozás marad. Továbbra is 110 napja lesz az Alapnak az ügyintézésre, és továbbra sem lehet házvásárlásra fordítani az összeget stb. Folytathatnánk a fentebb részletezett öt pontot.

A törvény ezen újabb módosítását a parlament októberi ülésén fogják először tárgyalni. Lesz majd megint sajtótájékoztató, fotósok, hírek és cikkek.

De az már most előre látható, hogy a szabályok lényegi változása nélkül ismét egy sikertelen kezdeményezést emelnek majd az egekig a kezdeményezők.

Ők tudják, hogy februárban választások lesznek, és ezért ilyen félrevezetéseket is megengedhetőnek tartanak. A fiatal házasok meg majd csak ellesznek valahogy.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/41. számában)

0 HOZZÁSZÓLÁS