Az egyház emberei voltak a fő besúgók Bulgáriában
SZOFIA. Botrány rázta meg a bolgár pravoszláv és a bolgár muzulmán egyházakat – az egyházi klérusok legfelsőbb vezetői közül a kommunista rezsim idején sokan dolgoztak besúgóként a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (DSz).
A legtöbb érintett mitropolita (érseki rang a pravoszláv egyházban) és müfti egyházi társairól gyűjtött információt a titkosszolgálatok részére. A történtek után felmerül a morális kérdés, hogy lehet-e helyük az egyház vezetésében az érintett személyeknek.
A közép- és kelet európai államok közül, ahol szovjet típusú kommunista-szocialista rezsimek határozták meg a társadalmi élet összes szegmensét, Bulgáriában működött az egyik legerősebb állami kontrollt megvalósító ügynökség. Az orosz KGB meghosszabbított kezének tartották a bolgár DSz-t. Senki sem menekülhetett el az állami lehallgatás elől. Ez alól a politikusok és az egyház sem jelentettek kivételt.
A napokban fejeződött be a három legnagyobb bulgáriai vallást reprezentáló egyház – a Bolgár Pravoszláv Egyház, a Bolgár Muzulmán Hierarchális Egyház és a Római Katolikus Egyház – legfelsőbb vezetőinek az átvilágítása. A Bolgár Pravoszláv Egyház 15 mitropolitája közül 11 volt titkosszolgálati ember.
Az adatok szerint csak a 97 éves Makszim pátriárka, a plovdivi egyházi községe vezetője, Nikoláj mitropolita, a lovecsi község vezetője, Gavriil és a dorosztoli község első embere, Amvroszij nem volt besúgó. Nikoláj és Gavriil atyáról azt feltételezik, hogy túlságosan is fiatalok voltak, Amvroszijről pedig hogy túlságosan későn lépett be az egyházi klérusba, ezért nem lehettek a DSz emberei. A pátriárkáról sokan gyanítják, hogy ő is szerepelt a DSz listáin, de a rendszerváltás előtt törölték az adatit.
A legtöbb érintett egyházi vezető a hírhedt Hatodik Főosztálynak dolgozott, amelyik felelős volt a politikai információáramlásért. A legtöbb vallási vezető nem foglalkozott a „nyáj” lehallgatásával, egyházi munkatársaikra specializálódtak. Hogy mikor szűnt meg legtöbbjük megbízatása, arról már nincs adat. Mindegyiküknek volt egy vagy több besúgói álneve, néhányan dolgoztak a felderítő és a elhárító osztályoknak is.
A közép- és kelet európai államok közül, ahol szovjet típusú kommunista-szocialista rezsimek határozták meg a társadalmi élet összes szegmensét, Bulgáriában működött az egyik legerősebb állami kontrollt megvalósító ügynökség. Az orosz KGB meghosszabbított kezének tartották a bolgár DSz-t. Senki sem menekülhetett el az állami lehallgatás elől. Ez alól a politikusok és az egyház sem jelentettek kivételt.
A napokban fejeződött be a három legnagyobb bulgáriai vallást reprezentáló egyház – a Bolgár Pravoszláv Egyház, a Bolgár Muzulmán Hierarchális Egyház és a Római Katolikus Egyház – legfelsőbb vezetőinek az átvilágítása. A Bolgár Pravoszláv Egyház 15 mitropolitája közül 11 volt titkosszolgálati ember.
Az adatok szerint csak a 97 éves Makszim pátriárka, a plovdivi egyházi községe vezetője, Nikoláj mitropolita, a lovecsi község vezetője, Gavriil és a dorosztoli község első embere, Amvroszij nem volt besúgó. Nikoláj és Gavriil atyáról azt feltételezik, hogy túlságosan is fiatalok voltak, Amvroszijről pedig hogy túlságosan későn lépett be az egyházi klérusba, ezért nem lehettek a DSz emberei. A pátriárkáról sokan gyanítják, hogy ő is szerepelt a DSz listáin, de a rendszerváltás előtt törölték az adatit.
A legtöbb érintett egyházi vezető a hírhedt Hatodik Főosztálynak dolgozott, amelyik felelős volt a politikai információáramlásért. A legtöbb vallási vezető nem foglalkozott a „nyáj” lehallgatásával, egyházi munkatársaikra specializálódtak. Hogy mikor szűnt meg legtöbbjük megbízatása, arról már nincs adat. Mindegyiküknek volt egy vagy több besúgói álneve, néhányan dolgoztak a felderítő és a elhárító osztályoknak is.
Forrás
kitekinto.hu
