Az alvilágban kötött ki sok KGB-tiszt

Az orosz Állambiztonsági Bizottságnak - és elődinek, a Csekának, a GPU-nak, az MGB-nek stb - a tevékenységét még sem ismerjük igazán. Kun Miklós történész azt mondta, egy egykori KGB tiszt még ma is bizonyos cenzúra felügyelete mellett írhatja meg a memoárjait - ha csak nem Nyugaton él -, de van esély arra, hogy az ilyen visszaemlékezésekből sokat megtudhatunk a KGB múltjáról.

Már a KGB elődszervezeteinek a munkáját is megkönnyítette, hogy a nemzetközi baloldali mozgalmakban könnyű volt halászni, egy baloldali ember számára sokáig a hazaszeretetnél fontosabb volt a nemzetközi szolidaritás, Moszkva parancsa.

Kun Miklós úgy látja, a KGB utódszervezetei nagyon ügyesen irányítják a múlt feldolgozását. Érdekes jelenség, hogy néha volt KGB-sek és CIA-sek együtt próbálják rekonstruálni, mi, hogyan történt. Anélkül, hogy használnák a volt „cégeik” archívumát. De természetesen ők is vigyáznak, milyen információkat adnak ki. Tehát teljes képet a múltról ezek a közös munkák sem adnak.

A magyar 1956-ról például látszólag sokat lehet kutatni Moszkvában, lehet vizsgálni a diplomáciai iratokat, de a KGB szerepéről, akcióiról, alig van valami, a katonai hírszerzésről pedig semmi sem nyilvános.

 Az egykori KGB-székház - A cég eltűnt, a módszerek maradtak

Azok pedig, akik sokat tudnának mesélni, még most is tartják a szájukat, ennyi idő után is félnek a következményektől, hiszen a titkosszolgálatok keze messzire elér. Jellemző eset, hogy 15 évvel a KGB megszüntetése után, Londonban kémregénybe illő módon gyilkolták meg a volt hírszerzőt (FSB), Alekszandr Litvinyenkót.

A brit állampolgárként Londonban élő egykori KGB-ügynök 2006 novemberében halt meg, miután sugárzó anyagot, – egy csésze teába csempészett polónium izotópot -  juttattak a szervezetébe. A brit nyomozók egy Oroszországban élő, korábban szintén a KGB-nek dolgozó férfit vádoltak meg a bűncselekmény elkövetésével, és kérték a kiadatását. Moszkva ehhez nem járult hozzá, részben talán azért is, mert London sem adta ki neki korábban Borosz Berezovszkij oligarchát és Ahmed Zakajev csecsen szeparatistát.  

Moszkva mindig is tagadta, hogy köze lenne a Putyint gyakran bíráló Litvinyenko likvidálásában, de szakértők szerint látni lehet, hogy az orosz állam, a mai titkosszolgálat áll a gyilkosság mögött.

De a szovjet titkosszolgálatokat sok, külföldön elkövetett gyilkossággal vádolták, az egyik legismertebb Trockij megsemmisítése.

Több százezer ember dolgozott valamikor a KGB-nek, közülük sokan Oroszország vagy a volt tagállamok utódszervezeteiben dolgoztak, de voltak olyanok is, akik az alvilág szolgálatában álltak. Sok szervezett banda élén volt KGB-s áll, és az oligarchák magánhadseregeiben is sok egykori ügynököt, tisztet, hírszerzőt találunk.