Az államalapításra emlékeztek Felsőrásban
A rási gyülekezet példát mutat abban, hogy az élet mindennapos rohanásában, a mindennapi életért folytatott küzdelemben, illetve a megmaradásunkért folytatott harcban jó egy kicsit megállni, jó egy kicsit Istenre és egymásra oda figyelni, mondta Nagy Ákos Róbert, esperes.
Az Istentisztelet után B. Kovács István gömörológus a község múltjával ismertette meg az egybegyűlteket. Szólt a turulról, a magyar eredetmondák mitologikus madaráról, amely, mint mondta a gömörológus, amely "egyébként sem száll fel, mert ő le szokott szállani. Õ ugyanis jelképes madár. Népünk jelképes madara, aki valójában nem is madár, hanem pogány eleink hite szerint madár alakot öltött Istenség, aki az égből ereszkedik le közénk.“
Az Istentiszteletet követően került sor a turul szobor ünnepi leleplezésére, ahol Bába Iván magyarországi nyugalmazott államtitkár ünnepi beszédében arra mutatott rá, hogy "rendkívül fontosak a jelek, az emlékjelek, az emléktáblák, keresztek, hiszen ezek jelzik, hogy voltak nagy magyarok, vannak magyarok és lesznek is magyarok". Augusztus 20-a a legjobb szimbolikus pillanat, amikor egy évben a magyarság egysége megjelenik, hangsúlyozta a nyugalmazott államtitkár. "Az államalapítás ezer éve, az ezer évre való visszaemlékezés a nemzet egységét mutatja. A magyarság identitásának a legfontosabb elemei a nyelv, a történelmi tudat és az erős állam, amely letéteményese a nemzet egységének, hiszen az alkotmányban bele van foglalva ma már, hogy az állam, a magyar állam minden magyarért felelős határon belül és határon kívül".
A turul szobor Kárpátalján, Gróf Attila salánki műhelyében készült. A száz kilós turul, szárnytávolsága 2,5 méter. Balogh Attila Salánk lelkésze elkísérte a szobrot Kárpátaljáról a Felvidékre. "Mivel Salánkon készült ez a turul madár sok-sok munka árán, és látszik is, hogy tehetséges emberek készítették, ez számomra jelképezi azt az Isteni gondviselést aki úgy jelenti ki magát ugye a 91-ik zsoltárban, hogy „tollaival fedezve, takarva bennünket és szárnyai alatt oltalmat találunk.“ Erre a Kárpát-medencei közösségre ez érvényes és hiszem azt, hogy érvényes is marad, tette hozzá a lelkész.
Miklós Aladár, Felsőrás polgármestere kiemelte, a szoboremelés nemcsak a településnek, az egész régiónak, Gömörnek fontos eseménye. Az ősök által teremtett értékeket nem szabad veszni hagyni. A turul szobor felavatása egybe esik a község 750-ik születésnapjával, hiszen azt 1266-ban említik először, akkor a sajógömöri váruradalomhoz tartozott.
Az ünnepségen a település gyermekei is felléptek, valamint a négy elszakadt országrész legjobb szakácsai bográcsfőző versenyt tartottak.



