Az adventi színek üzenete

Az adventi időszak várakozásnak és reménykedésnek szentelt időt foglal magában. Az advent szó latin eredetű, az adventus, eljövetel, érkezés szóból ered. Az adventi négy vasárnap régi hagyományok szerint Krisztus négy eljövetelére-testben, szívben, halála óráján, utolsó ítéletkor- utal. Az adventi időszakban rendkívüli jelentősége van a színek szimbolikus szerepének, bár ennek szigora mára enyhült.

A templomi gyertyák színében fontos jelzéseket találhatunk azzal kapcsolatban, hogy advent melyik hetében járunk. Történelmileg az advent első szent színe a lila volt, ami hagyományosan a vezeklés, a bűnbánat és a böjt színe, ugyanakkor a király fogadásának a színe is. A katolikus egyházban fontos kapcsolatot jelent Jézus születése és halála között.

A harmadik adventi vasárnapra a lilából rózsaszínre változik az adventi gyertyák színe. Ez azt jelenti, hogy a bűnbánattól a figyelem az ünnep felé fordul. A protestáns egyházak ilyenkor inkább a kék színt használják. Az advent kezdetekor jön el az örökzöldek felfüggesztésének ideje is.

Egyes magyar vidékeken számos szokás kapcsolódik az advent időszakhoz. Az adventi időszak kezdetét harangszóval jelzik, néhol ez a szokás mai napig megmaradt. A várakozás bensőséges tartalmú hajnali misével, a roráréval kezdődik. Ezt angyali misének is szokás nevezni. Templomba menet ilyenkor illik elsöpörni a havat. A babonás falvakban a mise alatt zárva kellett tartani a házak ajtaját és ablakait, hogy a kóbor szellemek és boszorkányok ne találjanak be a házba.

Az Alföldön a lányok a hajnali misén mézet ettek, hogy édes nyelvükkel könnyebben csalogassák magukhoz jövendőbelijüket. Ez az időszak a párkeresés időszaka is volt.