Az 1944-45-ös áldozatokra emlékeztek Csúrogon

Politikai pártok, önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek koszorúztak vasárnap Csúrogon azon a helyen, ahol június végén Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök is fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek előtt.

A vajdasági magyarság eddig tizenkilenc alkalommal emlékezett a csúrogi áldozatokra, a korábbi emlékhelyen álló fakeresztet és kőtáblát azonban többször meggyalázták. A szerb kormány azt ígérte, hogy a szobor körül emlékpark is épül majd, ez egyelőre nem valósult meg.

Teleki Júlia, a csúrogi megemlékezés szervezője kijelentette, hogy "az áldozatok a magyar nemzet áldozatai", s a hozzátartozóknak emlékezniük kell rájuk.

Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja beszédében kiemelte: európai jelentőségűnek nevezhető, hogy a szerb törvényhozás politikai nyilatkozatban ítélte el a kollektív bűnösség elvét.

"Szerbia Magyarország erőteljes támogatásának is köszönhetően hatalmas lépést tett az EU-integráció felé, de ez nem csak gazdasági integráció, hanem a jog és az igazságosság térsége is. Ugyanakkor a Szerbia legfőbb méltóságai által a nyilvánosság előtt tett ígéretek és az azóta tartó folyamatos hitegetés ellenére nyoma sincs a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatok hatályon kívül helyezésének" - mondta Korsós Tamás.

Mina Jurisin, az 1942 Razzia Emlékbizottság titkára szerint nem ér véget a harc azzal, hogy felállítottak egy emlékhelyet az ártatlan magyar és szerb áldozatoknak. Mindent meg kell tenni azért, hogy ilyen és hasonló bűnök többé ne történhessenek meg – hangsúlyozta.