Átrendeződtek az európai politika erővonalai

Felfokozott várakozás előzte meg az idei európai parlamenti választásokat: a voksolást megelőző kampányban, eltérően a korábbi alkalmaktól, komoly téttel bíró összeurópai témák kerültek napirendre. Az Unió jövőjét meghatározó stratégiai kérdések állították szembe a globalista és a szuverenista tábor erőit.

Felvidéki szemmel a választás elsődleges tétje a képviselet megőrzése volt, mint kiderült, ebben a várakozásunkban csalódnunk kellett. Magyarországon a Fidesz növelni tudta a mandátumai számát, de európai összesítésben a bevándorlásellenes erők – inkább csak remélt – áttörése nem valósult meg.

Szlovákiában alaposan átrendezte a politikai erőviszonyokat a múlt szombati voksolás. A választási részvétel jócskán felülmúlta az öt évvel ezelőttit, meghaladta a 22 százalékot, ami uniós összevetésben még mindig rendkívül alacsonynak számít. A voksolás egyik tanulsága, hogy a közvélemény-kutatók ezúttal sem tudták pontosan megbecsülni a valóságos erőviszonyokat.

A választási eredmények értékeléséhez megkerestük Öllös László politológust, a Fórum Intézet elnökét. Öllös szerint már megszokhattuk, hogy az előzetes felmérések nem kínálnak igazán kapaszkodót a választási esélyek pontos felbecsüléséhez, komoly módszertani hibákat kereshetünk a háttérben.

Öllös úgy véli, a progresszívek sikere és a Kotleba-párt megerősödése a hatékony kampányukkal magyarázható, amivel leginkább sikerült megszólítaniuk a fiatal szavazókat. A progresszívek győzelme egyúttal azt is jelenti, hogy a Smer-SD hosszú idő óta először szorult a második helyre. A párt teljesítménye már jó ideje leszállóágban van, ahonnan nehéz, de egyáltalán nem lehetetlen visszakapaszkodni, véli Öllös.

A parlamenten kívüli kereszténydemokraták közel tízszázalékos támogatást értek el, kevéssel megelőzve a legnagyobb parlamenti ellenzéki pártnak számító SaS-t. Leszállóágba került az OĽaNO is, a párt épphogy átjutott a tű fokán és szerzett mandátumot. Igaz, mindez nem sikerült az SNS-nek és Boris Kollár Sme rodinájának sem – szavazóik egy részét vélhetően a jóval hatékonyabban kampányoló Kotleba-párt szipkázta el.

Az Magyar Közösség Pártja néhány száz szavazattal szorult az öt százalékos küszöb alá, a Híd támogatottsága valósággal összeomlott, mindössze 2,59 százalékot értek el. A harmadik magyar párt, az MKDSZ 0,23 százalékot könyvelhetett el – a rájuk leadott voksok is fájdalmasan hiányozhattak a végső összevetésnél.

„Ezúttal nem sikerült elérnünk azt az 5 évvel ezelőtti eredményt, amelyről mindannyian tudtuk és tudjuk, hogy folyamatosan fogyatkozó és politikailag megosztottá vált közösségünkben egyre nehezebb elérni” – reagált az MKP a csalódást keltő választási eredményre. „A párt elnökségén belül fogjuk elemezni, hogy voltak-e, illetve milyen mértékben voltak olyan mulasztásaink, amelyek ehhez a sikertelen szerepléshez vezettek” – áll az MKP közleményében.

„Az elmúlt 15 évben jelen voltunk Brüsszelben és Strasbourgban, konkrét eredményeket értünk el: nagyon fog hiányozni a felvidéki magyar érdekképviselet!” – kommentálta az EP-választások eredményét közösségi oldalán Menyhárt József. Az MKP országos elnöke szerint „a következő hónapokban mindent meg kell tennünk, hogy 2020-ra egy sokkal fontosabb platformon, itthon biztosítsuk be az érdekképviseletet”. 

Csáky Pál, az MKP EP-listavezetője lapunknak nyilatkozva megköszönte a szavazók támogatását és a csalódást keltő eredmény ellenére kiemelte, hogy a párt jóval több szavazatot kapott, mint a legutóbbi EP-választáson. Elmondta, hogy az eredmények értékelésénél megvizsgálják, milyen esetleges hibákat követtek el a kampány során, miért nem sikerült hatékonyabban mozgósítani a választókat. Saját jövőbeli szerepével kapcsolatban hangsúlyozta, folytatni kívánja a munkát az MKP országos elnökségében. Úgy fogalmazott, a pártnak tovább kell vinnie a következetes etnikai érdekképviseletet, ezen az úton kell megerősödnie és felkészülnie a jövő évi parlamenti választásokra.

Öllös László úgy véli, az MKP eredménye kudarcnak számít, hiszen a cél az európai parlamenti mandátum megszerzése volt. Elmondása szerint az eredményt árnyalja, hogy a párt az öt évvel ezelőtti szavazatszámát meghaladta, de a mozgósítás nem bizonyult elégségesnek a megnövekedett részvétel mellett. A politológus arra számít, mivel a Most-Híd támogatottsága összeomlott és az MKP sem szerzett mandátumot, a következő időszakban intenzív útkeresés indul a felvidéki magyar politikában.

A Fidesz rekordrészvétel mellett magabiztos győzelmet aratott, az ellenzéki térfélen szinte a felismerhetetlenségig átrendeződtek az erőviszonyok. Ezekkel a megállapításokkal foglalható össze a magyarországi EP-választások végeredménye. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció múlt vasárnap az ellenzék vezető erejévé vált, az MSZP történelmi mélypontra jutott, miközben a Jobbik is jelentősen meggyengült, az LMP pedig gyakorlatilag összeomlott. A parlamenten kívüli Momentum várakozáson felül szerepelt, tízszázalékos eredménye a választás egyik meglepő fordulata.

A Fidesz sikere vitathatatlan, a pártnak az öt évvel ezelőtt megszerzett mandátumainak számát is sikerült növelnie: 52 százalékos eredménye arányaiban az egyik legnagyobb győzelem európai összevetésben is. A párt megszerzett mandátumai az uniós háttéralkukban sokat érhetnek. A Kárpát-medencei magyar képviselet az MKP kiesésével ugyan gyengült, de az RMDSZ nagy küzdelemben, a kiemelkedően magas részvétel ellenére, végül mégis átlépte a parlamenti küszöböt.

Bár két fontos tagállamban, Olaszországban és Franciaországban is első helyen végeztek a bevándorlásellenes erők, áttörésről mégsem beszélhetünk. Az európai parlamenti patkóban ugyan veszítettek erejükből a nagy pártok – a Néppárt és a szocialisták, de rovásukra látványosan erősödni tudtak a liberálisok és a zöldek.

Matteo Salvini Legája ugyan a legerősebb olasz pártnak bizonyult, de lehetséges szövetségesei közül többen nem érték el az előzetes várakozásokat. Elmondható, hogy a szuverenista erők európai összevetésben erősödtek, de nem értek el áttörést. Nem lehet maradéktalanul elégedett Emmanuel Macron francia elnök sem, hiszen hazájában pártja alulmaradt Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésével szemben. Az eredmény könnyen keresztülhúzhatja Macron terveit, hogy önálló pártcsaládot alapítson.

Az erőviszonyok tükrében az eddigi néppárti-szocialista nagykoalíciót ki kell bővíteni a jócskán megerősödött liberálisokkal. A következő napok, hetek alkudozásai során fog kiderülni, működőképes marad-e a csúcsjelölti rendszer, milyen mozgásterük marad az új felállásban a szuverenista pártoknak.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap legfrissebb, 2019/22. számában)