Čaputová megvétózta az ötvennapos moratóriumra vonatkozó jogszabályt
Zuzana Čaputová nem írja alá azt a jogszabályt, amely 14 naposról 50 naposra hosszabbítaná meg a közvélemény-kutatások eredményeinek közzétételére vonatkozó, választások előtti moratóriumot.
Mint megírtuk, a parlament tizennégy napról 50 napra hosszabbította meg a közvélemény-kutatásokra vonatkozó moratóriumot. Ennek értelmében a választások előtt legalább 50 napig nem lehet közzétenni a felmérések eredményeit.
A jogszabályt, amelynek tartalmát az ombudsman mellett Miroslav Lajčák és Peter Pellegrini is bírálta, Zuzana Čaputová ma megvétózta.
Az államfő szerda sajtótájékoztatóján azt mondta, ha vétóját a parlament letöri, javasolni fogja, hogy a törvénymódosítás az Alkotmánybíróságra kerüljön.
Az államfő szerint a javaslat ellentétes több, alkotmányban rögzített joggal. Példaként az információkhoz, valamint az információk gyűjtéséhez és terjesztéséhez való jogot említette. Emellett úgy véli, hogy az intézkedés korlátozza a politikai versenyt, és ellentétes a jogbiztonság elvével is.
Ha a parlament nem hagyja jóvá a törvényhez fűzött megjegyzéseit, és megtöri az elnöki vétót, az államfő beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz. „Kérvényezni fogom az Alkotmánybíróságtól, hogy függessze fel a rendelkezés érvényességét” – fűzte hozzá.
Čaputová nem tartaná helyes lépésnek, ha aláírná a jogszabályt, aztán egyenesen az Alkotmánybíróságra küldené.
„A köztársasági elnök aláírása azt jelenti, hogy elfogadja az adott törvényt és azonosul annak tartalmával” – mutatott rá. Hozzátette: ő nem azonosul ezzel a javaslattal, sőt alkotmányellenesnek tartja.
Arra a kérdésre, vajon megbízik-e az Alkotmánybíróságban, azt válaszolta, hogy meg akar bízni. Bár tisztában van vele, hogy a bírósági szervek egy öntisztítási folyamaton esnek át, meggyőződése, hogy az igazságszolgáltatásban hozzáértő és a megfelelő értékrendet valló emberek is dolgoznak.
Čaputová rámutatott, a moratórium meghosszabbításával a kampányidőszak csaknem felében korlátozva lenne a választópolgároknak az a joga, hogy tájékozódjanak a közvélemény-kutatások eredményeiről. Az Alkotmánybíróság álláspontjával érvel, amely szerint
Úgy fogalmazott, kételkedik az intézkedés céljában, miszerint a moratórium meghosszabbítása elejét venné a félretájékoztatásoknak. Megjegyezte, hogy „a jogalkotó nem érzi igényét”, hogy óvja a választópolgárt a dezinformáció sokkal szélesebb körétől, mint amilyen például a fake news, a hoax, a félrevezető, konspirációs médiumok. Čaputová úgy véli, ezek legalább annyira, vagy méginkább befolyásolhatják a választókat, mint a közvélemény-kutatások.
