2016. augusztus 12., 10:31

Antifasiszta Védősánc Berlinben

55 éve történt, hogy Berlint szögesdrót-kerítéssel választották ketté, majd két nappal később megkezdődött a berlini fal építése.
201608120940510.berlini-fal-1.jpg

A keletnémet állampolgárok egyre fokozódó mérvű elvándorlása miatt Berlinben az NDK hatóságai nagy létszámú csapatokkal lezárták a város nyugati szektorainak az NDK-val érintkező, korábban nyitott határvonalát, bel- és külterületen egyaránt. A zárás vonala mentén előbb drótakadályokból, később falból álló kerítés épült.  Az NDK területén épült ki a várost 28 éven át kettévágó berlini fal, hivatalos NDK-nevén az "Antifasiszta Védősánc" ("Antifaschistisches Schutzwall").

Augusztus 12-ről 13-ra virradó éjjel a keletnémetek szögesdrótgyűrűbe fogták Nyugat-Berlint, a kerítés mellé pedig árkokat ástak, hogy elejét vegyék az autós áttöréseknek. Azon az éjszakán vette kezdetét a berlini fal 28 éves története, a korszaké, melyben sokan az életüket kockáztatták azért, hogy a világ legjobban őrzött határszakaszán átjussanak a szomszéd utcába, egy teljesen másik világba.

A berlini falnak hivatalosan 136 halálos áldozata volt. Ennyiről tudunk legalábbis, de az NDK iratkezelési gyakorlatából kiindulva jóval többen lehetnek. Az első az 58 éves Ida Siekmann volt, 1961. augusztus 22-én. A nő egy Bernauer utcai ház harmadik emeletén lakott. Bár az épület a keleti szektorban állt, a homlokzati fala jelentette a határvonalat, így az ablakok Nyugat-Berlinre nyíltak. A fal felépítése utáni első napokban sokan ugrottak az ablakokon át, a szabad világba: a nyugatiak kifeszített ponyvával kapták el őket. Ida Siekmann azonban későn határozta el magát, nem várt rá senki. Dunnákat, és párnákat dobott a járdára, majd levetette magát a harmadikról. Nem sokkal később belehalt a sérüléseibe. A nyugatra nyíló házakat később kiürítették, az ablakaikat befalazták. Az utolsó áldozat, a 32 éves Winfried Freudenberg alig több mint fél évvel a fal leomlása előtt, 1989. március nyolcadikán halt meg, amikor lezuhant házilag épített hőlégballonjával.

A berlini fal valójában sohasem volt fizikailag egy fal. Először egy árokkal kiegészített szögesdrótkerítés volt, végül egy falakból, drótakadályokból, őrtornyokból, és halálzónából álló komplett határzár. A fizikai valójánál jóval többet jelentett: a bezárkózás, a kétpólusú világ, a hidegháború legfenyegetőbb szimbóluma volt.

Megosztás