2019. május 5., 17:22

Zengett a magyar himnusz Pozsonyban - VIDEÓVAL

A kedvezőtlen időjárás ellenére több százan jelentek meg Pozsonyban a szlovák parlament előtt az ország minden szegletéből, határon innen és túlról, hogy tiltakozásuknak adjanak hangot a botrányos himnusz-törvény elfogadásával kapcsolatban.

himnusz-tunt_020-jpg
Galéria
+4 kép a galériában
Fotó: Bodó Károly

A "Himnuszunk a szabadságunk" nevezetű tüntetés május 5-én két órakor kezdődött a pozsonyi vár mellett, a parlament épülete előtt a Felvidéken népszerű, az Ismerős Arcok együttes már-már felvidéki himnuszként is nevezhető szerzeményének, a "Nélküled" című dalának éneklésével.

Halász Béla, a rendezvény egyik szervezője ismertette, a mai napon Pozsonyban, ahol a magyar történelem talán legnagyobb csatája zajlott, és megannyi magyar királyt koronáztak meg, a magyar himnuszt kell most megvédenünk.

A szlovák parlament ugyanis olyan törvényt hozott, amely kifejezetten a magyarok ellen irányul, és amely tiltja és bünteti a magyar himnusz éneklését. Azt a himnuszt és nemzeti imát, amely összeköti a magyar nemzetet - a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság és a nagyvilág összes magyar emberét. „108 parlamenti képviselő szavazta meg ezt a törvényt, köztük sajnos magyar képviselők is” – fogalmazott Halász Béla.

„Olyan magyarok, akik ezt állítólag figyelmetlenségből tették, magyarázkodtak, bocsánatot kértek, megint magyarázkodtak, majd elnökük (Bugár Béla – szerk.megj.) azt mondta, ennek a tüntetésnek semmi értelme, és a törvény is rendben van. Ez megbocsáthatatlan. Ezzel bebizonyították, hogy teljesen alkalmatlanok a politikai képviseletre”

– mondta Halász Béla.

„Egy olyan országban élünk, ahol mindannyian háborús bűnösek vagyunk, ahol nem vagyunk egyenrangú polgárok, ahol büntetlenül vernek rendőrök szurkolókat, büntetlenül verik meg és hurcolják meg Malina Hedviget, ahol az autonómia szitokszó, ahol a déli régiókat teljesen elhanyagolják, ahol a magyar nyelv nem egyenrangú a szlovákkal, ahol Párkány nem lehet Párkány, és ahol provokációként Štúr-szobrot állítanak. Ezért ma nemcsak a himnuszunkat nem hagyjuk, hanem szóvá teszünk mindent, amiről eddig sem lett volna szabad hallgatni. Az elmúlt 30 évben a felsorolt okok miatt is 110 ezerrel kevesebb lett a felvidéki magyarok száma” – mondta el Halász Béla.

Fotó:  Bodó Károly

Elhangzottak a magyarok követelései

„Kérjük és követeljük a jelenlegi állami jelképekről szóló törvény eltörlését és megváltoztatását, a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát, a jogtiprások következményeinek kárpótlását és jóvátételét, Esterházy János teljes rehabilitálását, a Szlovák Köztársaság területén a magyar nemzeti közösség államalkotó nemzetté nyilvánítását az alkotmányban, és a magyar nyelvnek a szlovákkal egyenrangúvá tételét.

Kérjük és követeljük továbbá, hogy szlovák kormány és parlament kérjen bocsánatot Zsák Malina Hedvigtől és családjától, a kettős állampolgárságról szóló törvény eltörlését, a szabad nyelvhasználatot, és jelképeink, többek között a magyar zászló használatát. A felvidéki magyar nemzeti közösség számára csak olyan érdekképviselet elfogadható, amely mindezt vállalja, programjára tűzi, és kiáll mellette” - hangzott el a tüntetésen.

Ondrej Dostál is támogatásáról biztosította a felvidéki magyarokat

A tüntetés során elhangzott, hogy egyetlen ember volt, aki kiállt a magyarság mellett a botrányos himnusz-ügy kapcsán, mégpedig egy szlovák képviselő, Ondrej Dostál (SaS), aki a mai tüntetésen is részt vett, hogy ezzel is támogassa a felvidéki magyarokat.

Ondrej Dostál elmondta, azon szlovák emberek és politikusok nevében van most itt, akik nem gondolják, hogy be kellene tiltani Szlovákiában a magyar, vagy bármelyik más himnuszt. Hangsúlyozta a szabadság tiszteletben tartásának, és a másik fél megértésére való törekvésnek a fontosságát.

Ismertette, hogy egy szabad és demokratikus társadalomban nem megengedhető, hogy a törvény olyan dolgokat tiltson, amelyekkel nem ártunk más embereknek, vagy az államnak.

Bármelyik demokratikus ország himnuszának eléneklése pedig nem árt senkinek és semminek. Egy ilyen dolgot nem lenne szabad betiltani. Ennek ellenére ez megtörtént a szlovák parlamentben

– mondta Dostál.

A szlovák képviselő rámutatott, a szlovák nacionalisták ezt a törvénymódosítást tudatosan terjesztették be, tudták mit fog ez eredményezni.  Partnereik és szövetségeseik pedig nem vették észre, nem voltak elég elővigyázatosak, nem figyeltek eléggé arra, kivel is kormányoznak együtt.

Fotó:  Bodó Károly

Ők valójában Ján Slota követőivel kormányoznak, Andrej Danko ugyanis Ján Slota  nyomdokaiba lépett. "Azt hittük, hogy már semmi olyan nem következhet be, mint a kilencvenes években, de mégis hasonló dolog fenyeget bennünket" – mondta Dostál.

Az SaS képviselője hangsúlyozta a másik fél iránti megértésre való törekvés fontosságát, mert ez az ami a világ összes nacionalistájából hiányzik. Nem akarják a másikat megérteni, nem akarják tudatosítani, hogy amit tesznek, az a másik félben mit vált ki –  nyilatkozta Dostál.

Korpás Éva előadóművész közös éneklésre hívta a tüntetés résztvevőit, akikkel együtt elénekelte 'A csitári hegyek alatt" című magyar népdalt.

Édesanyánktól kaptuk anyanyelvünket és kulturális értékrendünket

Neszméri Tünde, a Csemadok képviselője a tüntetésen elmondta, a Csemadok érdekvédelmi és kulturális szervezetként az elmúlt hetven évben mindig kiállt a magyar oktatás mellett. Felemelte a szavát a jogtiprások ellen, tiltakozott a nyelvtörvény értelmetlen szankciói miatt. Kulturális és közművelődési szövetségként feladatának tekinti a magyarság kultúrájának megtartását és megélését.

Nemzeti létünkhöz kultúránk, népdalaink és a magyarság jelképei mellett hozzá tartozik nyelvünk is, amelyet édesanyánktól örököltünk.

Ma ünnepli a magyarság az anyák napját, ezért nem szabad elfelejtenünk, hogy a legtöbbünk édesanyjától kapta anyanyelve mellett azt a kulturális értékrendet is,

ami miatt ma itt vagyunk, aminek okán úgy érezzük, ki kell ide állnunk és fel kell emelnünk a szavunkat az értelmetlen, soviniszta törvény ellen, amely a nemzeti lobogónk használatának tiltása után  himnuszunk éneklését is megtiltaná – mondta el Neszméri Tünde.

Fotó:  Radi Anita

Mindennapos harcot kell vívni magyarságunkért

A Csemadok képviselője hangsúlyozta, a felvidéki magyarság mai helyzetére jellemző, hogy sok helyütt ma is sérelmezik, ha magyarul beszélünk. Állandóan harcot kell vívnunk az anyanyelvi oktatásért. Kultúránk támogatása még ma is hiányos, az anyaország segítsége nélkül képtelenek lennénk megszervezni rendezvényeinket, holott itt fizetünk adót és hűségesek vagyunk szülőföldünkhöz.

Nem szabad hagynunk, hogy megfélemlítsenek, továbbra is meg kell maradnunk magyarként szülőföldünkön. Ehhez viszont az kell, hogy nemzeti jelképeinket, zászlónkat, címerünket ne csak a szívünkben hordozhassuk, hanem használhassuk is azt, hogy nemzeti imánkat, mely nemcsak egy ország, hanem egy nép himnusza, elénekelhessük, és továbbra is kérhessük: Isten, áldd meg a magyart!

A következő előadó Écsi Gyöngyi népdalénekes, előadóművész volt, aki a tömeggel közösen elénekelte a Felszállott a páva című népdalt.

Harangozó Gyula, felvidéki származású Kossuth-díjas művész is felszólalt a méltatlan törvény elfogadása ellen. Másfél évtizede az Európai Unió tagjai vagyunk, ahol minden ország megpróbálja a saját identitását megőrizni, és használni anyanyelvét. A felvidéki magyarságot nézve nagyon fontos elmondani, hogy

rendesen dolgozó, becsületesen adót fizető és országot építő polgároktól van szó,

akiktől most meg akarják vonni a saját nemzetük manifesztálását, és azt, hogy naponta megélhessék magyarságukat, hogy magyarul tanulhassanak, és magyarul beszélhessenek – mondta Harangozó Gyula.

A tüntetést a magyar Himnusz eléneklésével ért véget Kovács Koppány, a Rómeó Vérzik frontemberének felvezetésével.

A tüntetés során jelentették be, hogy Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke meghívta a tüntetés szervezőit, majd sajtótájékoztatót tart.

A rendezvény főszervezői Németh Titusz, Samu István és Halász Béla voltak.  A rendezvényt támogatta a Csemadok és a Magyar Közösség Pártja is. Több más elnökségi tag társaságában jelent volt Menyhárt József országos elnök is.

 

 

himnusz-tunt_020-jpg
Galéria
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről. 

Hozzászólások

Lajos Varga 2019. 05. 06., h - 03:24
Kicsit hamisan szól a dal Andrej Danko egekbe magasztalásáról. A helyzet ugyanis az , hogy a rendszerváltást követően egy ekkora fasisztoid szellemű törvény kapcsán van egyetlen szlovák képviselő, akinek a mai politikai befolyása kb. a nullával egyenlő, aki ki meri mondani, hogy ezt így nem lehet folytatni, ám mindezek ellenére holnap és azután a parlamentben ugyanaz a Smer és SNS többség fogja eldönteni egy-egy törvény elfogadható, vagy elfogadhatatlan rendelkezését és sajnos mint az már néhányszor az utóbbi 30 évben már megtörtént a politikailag nulla értékű parlamentben idejét töltő potyalesők társaságának számos tagja fog bőszen bólogatva, vagy az észrevétlenségre törekedve és meglapulva támogatóan szaTiso örökös agyi defektusára. Amíg az ilyenek a parlamentbe juthatnak és ott büntetlenül nézhetik, ahogy a háttérhatalom a kiszolgálóival ártatlan embereket gyilkol sötét érdekből, nos amíg az ilyen dolog éveken át igazából nem zavarja a szlovák társadalmat, addig a Dostál úrnak és a hozzá hasonlóknak azt a kérdést kell feltenni, hogy szerionte mikorra lesz az ilyen baráti gyilkosok társadalmából elege a szlovák közvéleménynek, vagy a társadalom megtisztítása az nem a szlovák nemzet feladata, hanem valami rsbszolga kisebbségé?
Gyula Geonczeol12 2019. 05. 07., k - 00:57
Körülbelül százezerszer elmondtam, hogy Stúr az egész nagymorva elmebetegséget Safarik nyomán vette át, aki 1837-ben azt irta, hogy Brezalauspurch nem más, mint Pozsony. Ugyanis a latin szöveg forditása németre, azt állitotta, hogy Brezalauspurch, ahol a 907-es ütközet zajlott az Pozsony. Ma már világosan látjuk, hogy ez az erőd KARINTHIÁBAN van és az osztrákok kiásták. Rastizt Zwentibald elfogta, kiadta a frankoknak, akik megvakitották. Dowina pedig ugyancsak NEM azonos DÉVÉNNYEL, mert valahol a Száva mellett volt, oda nevezték ki a frankok Rastizt. Zwentibald meg beleült Rastiz örökébe, ami a Száva menti SZIRMIUM, a mai Sremska Mitrovica, vagyis Nitrawa mellett terült el. Mitravica, nem más, mint a persiai MITHRA Napisten neve, akit a római légiók is tiszteltek, márpedig Szirmium római erőd és a birodalom 5. fővárosa volt. Jellemző, hogy a Safarik, Stúr, Hurban féle uszitás háttere 1848-ban a nagymorva elmebetegség mellett az is volt, hogy a császáriak felfegyvezerezték őket, ellátták cseh és morva legénységgel. De a nemzetőrség kiverte őket. A FELVIDÉKEN SOHA SEMMIFÉLE Svatopluk és Nagymorva birodalom nem létezett, aki ezt állitja, elmebeteg. Vagyis állitgassanak Stúrnak szobrot SZERBIÁBAN, Sirmiumban a Száva jobb partján. Jellemző, hogy a Felvidéken a lakosság NEM csatlakozott hozzájuk, az emberek meg voltak elégedve a márciusi törvényekkel. TERHEL, azaz Tyerchová faluban pl. STÚR, akinek az apja német volt, bosszúból levágatta a biró ujjait, mert az NEM volt hajlandó csatlakozni ezekhez az elmebetegekhez. TERHE(L) faluban született Jánosik, aki Rákóczi katonája volt, és családja Ciescyn, sziléziai városból költözött ebbe a faluba, ami kun kenézek törvényei szerinti vlach alapitvány volt. A felvidéki települések kuruc hagyományaira Stúr is igen dühös volt. Csakhogy a Felvidéknek kuruc hagyománya van, amit ezek az elmebetegek mérgeznek a mai napig. Jellemző módon Terhe eredeti neve a magyar szóból származik, mert királyi ligetek és annak terhe volt, amiből a Tarcha tót szó keletkezett.Hurban v Štúrovej biografii uviedol, že Ľudovít Štúr mal plamennú reč o veľkomoravských dejinách: „Vzletné myšlienky Štúrove schvacovali mládež so sebou dveku Rastica, Svätopluka a Mojmíra, a prúd reči jeho rozlieval sa tokom Moravy, Dunaja,Váhu a Hrona po nivách slovenských. Dávnej slávy dni posvätné maľoval úchvatnými farbamia vyzýval mládež k pohrúženiu sa do vôd zdravých dejepravy národnej.“9 V prednese Štúr pripomenul „slavné činy otců slavných“ a označil Devín spolu s Velehradom za centrumVeľkej Moravy.Aby dodal váhu svojim slovám, Štúr zdôraznil, že všetci nepriatelia sa báli Svätopluka a „rozozvučala sa sláva na poctu veľkého vládcu a kráľa od Dunaja k Tatrám a Tatry odrazilijej ozvenu široko-ďaleko do rozsiahlych končín.“19 Svätopluk založil „kráľovstvo Slovákov.“ Po prehratej bitke pri Bratislave (vtedy Breslava) 907 pád Veľkej Moravy znamenal národnútragédiu, keď „Slováci plakali nad ríšou a slávou svojou.“ Stur: Stary a novy vek Slovákov.