2018. december 12., 13:42

V4-ek, avagy ha egyesülne Közép-Európa

A hivatalosan Visegrádi Együttműködés névre keresztelt regionális szervezet alapítása 1991. február 15-ig nyúlik vissza. Az eredetileg három tagból álló csoport Csehszlovákia kettéválásával négyre bővült, és a kezdetekkor még Románia csatlakozása is terítéken volt. De mi történne akkor, ha még szorosabbá válna az együttműködés, esetleg laza államszövetségben egyesülne a négy ország?

visegradi-v4.jpg

Az első tizenöt, húsz év úgy telt el a V4-ek életében, hogy a tömörülés nem jelentett túl sokat az európai politikai porondon, de még maguk a tagok sem tulajdonítottak neki nagy figyelmet. Az elmúlt években azonban jelentősen változott a helyzet, és a csoport létezése felértékelődött, viszont nemcsak politikai, hanem gazdasági téren is. Persze a politikán, diplomácián, gazdaságon és a tömeges migráció elutásításán kívül egyéb közös nevezők is akadnak, és Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia történetében nem nehéz megtalálni a közös pontokat. Amikor 1335 októberében, novemberében Visegrádban találkozott a magyar, cseh és lengyel király, erős gazdasági és politikai szövetség jött létre, az együttműködés gyümölcsöző jövőt hozott.

Károly Róbert, Luxemburgi János és III. (Nagy) Kázmér királyok helyett ma Orbán Viktor, Andrej Babiš, Mateusz Morawiecki és Peter Pellegrini kormányfők jelentik a hatalmat, és ugyan aligha nyomnak majd olyan sokat a történelmi mérlegen, mint az említett királyok – bár ki tudja! –, a jelenlegi együttműködés az eddigieknél is sikeresebb lehet, és akár évtizedekig is kitarthat. Az EU-s csatlakozás idején és után sokáig a regionalizmust hangsúlyozta a politika, média és szakemberek, és úgy tűnik, ennek van azért eredménye. A visegrádi négyek képesek egységesen fellépni, hajlandóak egyeztetni egymással, egymáshoz igazítani a politikájukat, túllépni az ellentéteken és ellenérdekeltségeken, és felismerni a közös fellépésben rejlő erőt. De nézzük meg, mi történne akkor, ha a négy ország szorosabbra fűzné az együttműködést, és laza államalakulattá – konföderációvá? – válna!

A négy ország egyesülése területi növekedést jelentene többek közt, és az új „állam” hatalmas terület foglalna el Európában. Lengyelország (312 ezer), Magyarország (93 ezer), Csehország (78 ezer) és Szlovákia (49 ezer) összevonása 533 ezer négyzetkilométernyi területű országot hozna létre, amivel az „Egyesült Közép-Európa” a világ 49. legnagyobb területű államává lépne elő. Lengyelország a 69., Magyarország a 108., Csehország a 115., míg Szlovákia a 127. jelenleg. Európában Oroszország, Ukrajna és Franciaország után a negyedik legnagyobb területtel bíró országgá válna, miközben Lengyelország jelenleg a 9., Magyarország a 18., Csehország a 21., Szlovákia pedig a 28.

Ezt az új laza szövetséget északról, a Balti-tengertől délre haladva erdők, majd síkvidék jellemezné. Ezután belépnénk a Kárpát-medencébe, amelytől nyugatra dombosabb vidéket fogna közre néhány peremhegység. A magas Kárpátoktól délre pedig ismét síkvidékbe futna bele a táj. Európa kellős közepén félig-meddig a régi Osztrák-Magyar Monarchiára hasonlító államszövetség alakulna, amely megkerülhetetlen lenne az európai hatalmak számára.

Mekkora belső piac jönne létre az új szövetség megalakulásával? A népesség terén tehát szintén óriási változás következne be. A 38 milliós Lengyelország, a 10,6 milliós Csehország, a 9,8 milliós Magyarország és az 5,4 milliós Szlovákia egyesülése majd 65 milliós „államalakulatot” hozna létre Európa földrajzi középpontjában. Ezzel a világ 23. legnépesebb országává lépne elő Közép-Európa, szorosan Franciaország (67 millió) és Nagy-Britannia (66 millió) mögé. Lengyelország a 37., Csehország a 86., Magyarország a 92., Szlovákia pedig a 116. önálló államként a világ legnépesebb országainak listáján.

Európában az ötödik helyet foglalnánk el Oroszország, Németország és az említett két ország után. Az európai összevetésben a lengyelek a nyolcadikok, a csehek a tizenharmadikok, a magyarok a tizenhatodikok, a szlovákok pedig a huszonnegyedikek. Egy 65 milliós belső piac sokkal több lehetőséget rejt, mint egy 10 vagy 38 milliós, nem beszélve az 5 milliós szlovákról. Gondoljunk a jelenleginél sokkal szorosabb emberi kapcsolatokra, amelyek a szövetség létrehozásából következnének. A kereskedelem ezt is szülné, ahogy a nagyobb árumozgást a négy tagországon belül, nem beszélve a turizmusban rejlő lehetőségekről, vagyis az emberek szabadabb mozgásáról az új határokon belül.

A V4-ek múltja szorosan összefonódik, évszázadokra vagy inkább évezredekre visszamenőleg meghatározóak a közös gyökerek, ebből fakadóan sok a párhuzam a négy ország történelmében, a népek mentalitásában, gondolkodásmódjában, emlékezetében. Értelemszerűen mindig voltak ellentétek, súrlódások, viszályok, sőt, még háborúskodások is, de nem ezek jellemzték a négy nép közös történelmét. A keleti és nyugati kereszténység közötti törésvonal keletebbre, illetve délebbre húzódik, ami ugyancsak sokat számít. A szorosabb katonai együttműködés is elgondolkodtató lenne, annak ellenére, hogy mind a négy állam a NATO tagja, ahogy egyéb területeken való együttműködés is. A gazdasági mutatók nagyjából hasonlók, ahogy az egy szülőképes nőre eső élve született gyerekek száma is – 1,4-1,6 között mozog. A legnépesebb város Budapest lenne (1,759 millió) Varsó (1,753 millió), Prága (1,301 millió) és Krakkó (762 ezer) előtt, Pozsony (432 ezer) csak a kilencedik helyen állna.

Idén ősszel a V4-ek krynicai gazdasági fórumán arról egyeztek meg, hogy 2019 őszéig megvalósíthatósági tanulmány készül a négy országot összekötő gyorsvasút építéséről. A projektet a magyar fél kezdeményezte. Ezután Csorbatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárcák minisztereivel találkozva arról beszélt, hogy gyorsvasúti összeköttetés jelenleg nem létezik a visegrádi országokban, az észak-déli irányú infrastruktúrák pedig ritkák. A tervezett gyorsvasút a négy fővárost és a nagyobb városokat kötné össze, Budapest-Pozsony-Prága-Varsó, de vélhetően megállna Brünnben és Krakkóban is. A 250 km/h-s sebességet lehetővé tevő, kétvágányú vasúti pálya megépítésével kapcsolatos projekt iránt már érdeklődött az Európai Beruházási Bank.

Egyesült Közép-Európa valószínűleg nem fog létrejönni, sem konföderáció, sem szorosabb államalakulat formájában. A szövetségben való gondolkodást viszont folytatni kell, ha erőt akarunk képviselni Európában, és nem csak a gazdasági teljesítményekre kell hagyatkozni. A múltunk közös, a jövőnk sem lesz más, hacsak nem adjuk fel magunkat egészen, a globális színtéren pedig szükség van szövetségesekre.

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.