2019. október 6., 19:16

Új pártok, új kérdések

Az elmúlt hetekben nemcsak a felvidéki magyar politika palettáján jelentek meg új szereplők, új szlovák pártok is színre léptek, némileg átírva a jövő februári választás esélyeit. Vajon mire számíthat a frissen pártot alapított Kiska és Drucker, illetve milyen változások mentek végbe az SaS és az OĽaNO háza táján?

kiska_za ludi
Galéria
+2 kép a galériában
Fotó: TASR

Néhány hónappal a választások előtt olyan új szereplők jelentek meg a szlovák politikában, amelyeknek az eredménye befolyásolhatja, milyen erőviszonyok alakulnak ki a pozsonyi parlamentben jövő februárban. A szlovák pártszerkezet hagyományosan képlékeny, nem újdonság, hogy ciklusról ciklusra tűnnek fel új szereplők. Ebből is következik, hogy a sokszereplős politikai térben csupán a 2012-es eset számít kivételnek, amikor a Smer-SD egymaga tudott kormányt alakítani.

A koalíciós kényszer többször eredményezett heterogén koalíciókat, mint például 1998-ban Vladimír Mečiar leváltásakor, amikor a szinte teljes demokratikus politikai spektrum fogott össze a HZDS ellenében. 2016-ban hasonlóan heterogén, az addigi politikai erővonalakon átlépő koalíció tartotta hatalmon Robert Ficót. Már most nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a jövő évi választásokat követően is koalíciós kényszerben lesz a voksolást megnyerő politikai erő, ami jócskán megnehezítheti a kormányalakítást, de a későbbi kormányzást is.

Drucker, az „emberarcú szocialista”

Mostani tudásunk szerint a 2020-as választásokon is a Smer-SD látszik befutónak, az viszont kérdéses, hogy talál-e koalíciós partnereket, amivel újabb ciklust tölthetne a hatalomban.

Mivel a jelenlegi koalíciós felek közül a Most-Híd preferenciái tartósan a parlamenti küszöb alá süllyedtek, illetve a Szlovák Nemzeti Párt is kispárti létre kárhoztatott, szinte biztos, hogy új partnerek bevonására lesz szükség. Kínálkozik a mélynemzeti választók kegyeit kereső Sme rodina, de a jelenlegi erőviszonyok tükrében még Boris Kollár pártjának mandátumai sem elégségesek a Smernek az üdvösséghez. Mivel Kotlebával nyíltan aligha vállalható fel politikai románc, a Smer-SD hatalmát legfeljebb egy rendkívül instabil kisebbségi kabinet menthetné át.

Tomáš Drucker korábbi egészségügyi miniszter, majd rövid ideig belügyi tárcavezető pártalapítása elméletileg növelheti a Smer-SD koalíciós potenciálját. Drucker szeptember közepén kezdeményezte Dobrá voľba nevű pártjának bejegyzését a belügyminisztériumban. Alakulóban lévő pártjához csatlakoztak a Most-Hídból távozott képviselők, Martin Fedor és Cséfalvay Katalin. Drucker csapatához tartozik még Lucia Kurilovská, a rendőrakadémia rektora, Anna Ghannamová volt újságíró és Miroslav Kočan, az Általános Egészségbiztosító volt igazgatója. A sajtóban találgatások kaptak szárnyra arról is, hogy esetleg Peter Pellegrini kormányfő is az új pártban folytatná.

Pellegrini azonban ennek a lehetőségét kizárta, s a múlt héten kiderült, ő fogja vezetni a Smer-SD választási listáját.

A Dobrá voľba baloldali programot hirdet: kiemelten kezelné a mindenki számára elérhető, igazságos egészségügy kérdését. Támogatnák a családokat, az időseket, és felzárkóztatnák a leszakadó régiókat. Drucker pártja megszólíthatja azokat a baloldali választókat, akiket az elmúlt időszakban taszított a Robert Fico által vezetett Smer-SD politikája.

Az ellenzéki sajtóban máris megjelentek olyan kommentárok, hogy a Dobrá voľba a Smer trójai falovaként vinné át a regnáló koalíció oldalára a kormánykritikus szavazatokat. Az első felmérések eltérő esélyeket jósolnak Drucker pártjának: napvilágot látott olyan közvélemény-kutatás is, amely a parlamentbe mérné az alakulóban lévő pártot. Nem vehető biztosra, hogy a Dobrá voľba februártól parlamenti párt lesz, vagyis könnyen elképzelhető, hogy a rájuk leadott szavazatok nem fognak hasznosulni.

Kiska: Üstökösből mellékszereplő

Már elemeztük, hogy a kormány bírálatával milyen erkölcsi tőkére tett szert Andrej Kiska akkori államfő a Kuciak-gyilkosságot követően. Időközben kiderült, hogy a kormány megrendülésével járó turbulens időszakból nem a volt államfő, hanem a Progresszív Szlovákia profitálhatott igazán. Kiska ugyanis feloldhatatlan szerepzavarban volt: köztársasági elnökként nem folytathatott klasszikus pártpolitikát, s mire ezt megtehette s megalapította pártját, riválisai jócskán megelőzték.

A Za ľudí párt, amely a múlt hétvégén tartotta alakuló kongresszusát, ugyanazokért a nagyvárosi, liberális választókért küzd, akik jelenleg legnagyobb számban a PS-Spolu táborát erősítik. Kiska, oldalán az OĽaNO-ból érkezett Veronika Remišovával és a NOVA pártot háta mögött hagyó Jana Žitňanskával jövő februárban kétszámjegyű eredmény elérésében bízik. Zászlóbontása valóban újraírhatja az ellenzéki pártok választási preferenciáit.

Nem véletlen, hogy Kiskát a riválisok egyszerre csábítják, és helyeznek rá nyomást a közös indulás érdekében.

Sajtóhírek szerint a volt államfő kegyeit keresi az OĽaNO-t vezető Igor Matovič, azzal az elképzeléssel, hogy pártja köré februárra a legerősebb ellenzéki formációt építse fel. A PS-Spolu szövetség részéről már sokkal inkább a sajtó által megtámogatott nyomás érzékelhető a közös indulásra. Kiska új alakulatát a felmérések egyelőre biztos parlamenti befutóként mérik, de a választásokhoz közeledve ellene dolgozhat a választók tájékozódása az erősebb ellenzéki tömörülés(ek) irányában.

Régi szereplők új problémái

A 2016-ot követő ciklusban olyan politikai klíma alakult ki az országban, amely egyidejűleg hatott kedvezőtlenül a kománypártok és a jobboldali parlamenti ellenzék választási esélyeire. A progresszívek, de akár Kiska pártja is ugyanazt a választótábort szólítja meg, mint az SaS és az OĽaNO. A jelenlegi felmérések mindkét pártot a parlamentbe mérik, de a kétszámjegyű eredmény, a középpárti státus egyelőre elég távolinak tűnik számukra.

Ráadásul mindkét pártban új törésvonalak keletkeztek, miután a pártvezetés a liberális választók helyett a gazdátlanul hagyott konzervatív szavazók kegyeit kezdte keresni.

Matovič pártját ezért hagyta maga mögött Veronika Remišová, s ezért szerveződött meg Sulík ellenében az SaS belső ellenzéke Ľubomír Galko vezetésével. Ahogy a Za ľudí esetében felvetettük, a kampányban további választók fordulhatnak el a két párttól az esélyesebb ellenzéki szereplő(k) irányában. Az SaS és az OĽaNO azonban Kiska pártjától eltérően rendelkezik olyan elkötelezett választói tömegekkel, amelyek jó eséllyel újra bejuttathatják őket a parlamentbe. Ezenfelül a kampányban mind Sulíktól, mind Matovičtól várhatóak olyan kreatív megoldások, amelyekkel a javukra fordíthatják az esélyeket.

Megjelent a Magyar7 2019/40. számában.

kiska_za ludi
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.