Trendek, melyeket az államfő-választási felmérések jeleznek
Az AKO ügynökség legutóbbi két felmérése heves vitákat váltott ki a közösségi hálón.
Mindkét felmérés más-más jelölteket vonultatott fel: az egyik csak azokkal számolt, akik már megerősítették a jelölésüket, a másik viszont számításba vette a lehetséges jelölteket is. A vitázók abban versenyeztek, melyik felmérés van közelebb a valósághoz, miközben elsősorban az volt a szempont, melyik felmérés hozta jobb helyen a kedvencét. És maguk az államfőjelöltek is azokkal a számokkal tetszelegtek, amelyek előnyösebb helyezést mutattak a számukra, írja a Denník N napilap.
Ma még nem ismeretes valamennyi jelölt neve, így a valós helyzetet egyelőre nem is tükrözheti hűen egyetlen felmérés sem. Ezért aztán elsősorban azokat a trendeket kellene megfigyelnünk, amelyeket ezek a felmérések mutatnak, s ezek lehet, hogy érdekesebbek, mint maguk a számok.
Harabinnak van esélye a második körbe való bejutásra
Szinte valamennyi őszi felmérés Štefan Harabin reális esélyét mutatja a második körre. A Focus szeptemberben és novemberben 10% körül mérte, az AKO szeptemberben 9%-ot, decemberben az egyik felméréseben 10%-ot, a másikban 13%-ot mért neki.
A felméréseket végző ügynökségek számait a többi államfőjelölt is megerősíti, akik az aláírásgyűjtésük közben gyakran találkoztak olyan emberekkel, akik nyíltan Harabint támogatták. S nem csak a rendszerellenes választópolgárról vagy a szélsőjobb támogatókról van szó. Harabin támogatottsága sokkal szélesebb, s ha a Smer és az SNS nem állít erős jelölteket, akár még növekedhet is.
A Smer Lajčák nélkül leéghet
Ha a Smer államfőjelöltje nem Miroslav Lajčák lesz, a pártnak komoly gondjai lehetnek az államfőválasztás során. A másik emlegetett esetleges smeres jelöltnek, Richard Rašinak ugyanis csak 8% körül mért csak az AKO, Bugár Béla, Andrej Danko és Harabin is megelőzte. S nem ez volt az egyetlen számára nem túl kedvező felmérés.
Raši problémája, hogy még a Smer választóit sem motiválja. A Focus felmérése szerint ha például Robert Mistríkkel kerülne szembe az államfőválasztás második körében, Robert Fico pártjának fele sem szavazna rá.
Bugár elfogadható a koalíció szavazói számára
De érdekes dolgot mutatott az AKO decemberi felmérése Bugár Béláról (Most-Híd) is. Bugár valószínűleg azért ment bele az államfőválasztásba, hogy megerősítse a helyzetét Dél-Szlovákiában. És Bugár preferenciái egyelőre elvárások felettiek. Azt látni, hogy Bugár támogatottsága jelentősen megnövekszik, ha a felmérés nem számol az SNS és a Smer jelöltjével, ebben az esetben 16%-ot mért neki az AKO. Azt persze, nem tudni pontosan, mivel nincsenek adataink, hogy melyik párt választóiról van szó, de a felmérés azt mutatja, hogy Bugár – a jelenlegi kormány képviselőjeként – a többi koalíciós párt választóinak aránylag nagy része számára elfogadható. Ez ugyan érdekes jelenség, messze nem szól azonban Bugár valós esélyeiről, véli a napilap.
Az első komolyan vehető felmérés február közepén jelenhet meg
Martin Hanus szerint az AKO ügynökség legújabb adatai elsősorban azért méltók az említésre, mert felfedik, mekkora a köd néhány hónappal az államfőválasztás előtt. A legérdekesebb az az összehasonlítás, hogyan tologatják a neveket a választópolgárok a felvonultatott jelöltek függvényében: a jelenleg ismeretes jelöltek közöl Bugár Bélát a megkérdezettek 16,2 százaléka támogatná, a Smer, az SNS és az OĽaNO fiktív jelöltjeinek felvonultatásával már azonban 10 százalék alá esik a támogatottsága.
Vicces azt látni, mennyivel többet kapna a magyar Béla a koalíciós nemzeti-baloldali táborától, ha a Smer és az SNS nem állítaná fel a lovait, írja Hanus a Postoj.sk konzervatív portálon.
Még jelentőseb ez a mozgás a Sme rodina alelnöke, Milan Krajniak esetében, akinek a Smer, SNS és Remišová nélkül 12 százalékot mértek, velük együtt azonban csak a felét.
Robert Mistrík a „csapat” vezetőjeként a legutolsó számokkal elégedett lehet, ám ha a Smer február elején előáll az aduászával, s ezt követőn az SNS is reagál, az első felmérés, amelyet valóban komolyan vehetünk majd, valamikor február közepén jelenik meg – vagyis csak néhány héttel az államfőválasztás első köre előtt, véli Hanus.