Taláros keringő – újra működőképes az Alkotmánybíróság
A múlt héten Andrej Kiska kinevezett három alkotmánybírót, köztük a testület új elnökét és alelnökét. Ezzel újra működőképessé vált az Alkotmánybíróság, az elhúzódó jelölési folyamat azonban számos kérdést vet fel.
Az államfő múlt szerdán Ivan Fiačant nevezte ki a taláros testület elnökévé. Andrej Kiska Ľuboš Szigetit alelnökké, Peter Molnárt alkotmánybíróvá nevezte ki. A kinevezésekkel a taláros testület működőképessége a minimális létszámmal ugyan, de helyreállt.
Az Alkotmánybíróság új elnöke, Ivan Fiačan korábban Liptószentmiklóson működött ügyvédként. A parlamenti szavazáson a jelöltek közül egyedül ő kapott alkotmányos többséget, elnyerve a kormánypártok és az ellenzék egy részének bizalmát is.
A tizenhárom tagú Alkotmánybíróság működőképességéhez legalább hét tagra van szükség, ám a kinevezés előtt mindössze négy alkotmánybírónak volt érvényes mandátuma. A taláros testületben február közepe óta csak egyetlen szenátus működött, a törvényeket, vagy akár a választás rendjét érintő alkotmányossági kifogásokat azonban a plénumnak kell elbírálnia.
A szlovák törvényhozásnak, a hatályos rendelkezések szerint, tizennyolc jelöltet kellett volna kiválasztania, akik közül Andrej Kiska államfő nevezhetné ki a feleannyi hiányzó alkotmánybírót. A köztársasági elnök a múlt héten végül nyolc, a parlament által megválasztott jelölt közül három új alkotmánybírót nevezett ki.
Az alkotmánybírók megválasztása súlyos koalíciós válságot idézett elő, a kormánypártok hosszú ideig képtelenek voltak megegyezni az általuk támogatott jelöltek személyéről. Robert Fico korábbi kormányfő, a legerősebb kormánypárt elnöke többször is hangsúlyozta, hogy a taláros testület elnöki székére pályázik. A június közepéig hivatalban lévő államfő, Andrej Kiska azonban elzárkózott Fico kinevezésétől, és ennek nyilvánosan is hangot adott. A volt kormányfő ambícióit még a koalíciós partnerei sem támogatták, emiatt a Smer-SD bojkottálta az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztását. Robert Fico a választás újabb körében már nem jelöltette magát.
Az első szavazási körben a parlamentnek nem sikerült megválasztani a hiányzó kilenc alkotmánybírót, így február közepétől a taláros testület hosszú hetekre fontos ügyekben döntésképtelenné vált. A második körben két szavazást tartottak: első alkalommal hat, majd a megismételt szavazáson újabb két jelöltet sikerült megválasztaniuk.
Az alkotmánybírók megválasztását kísérő politikai csörte legnagyobb vesztese egyértelműen Robert Fico. A volt kormányfő az Alkotmánybíróság elnöki posztjával a tisztes politikai nyugdíjat célozta meg. Andrej Kiska és a koalíció két kisebb pártjának ellenállása ezt a lehetőséget megakadályozta, így Robert Fico rendkívül megalázó helyzetbe került. Elemzők szerint már a saját pártján belül is megtépázódott a tekintélye: könnyen elképzelhető, hogy a következő parlamenti választás jelöltlistájának összeállításába már nem lesz döntő beleszólása.
A taláros testület hiányzó tagjainak megválasztása újabb összeütközéshez vezetett a kormánykoalíció és a végrehajtó hatalomba készülő államfő között. Kiska az államfőválasztást követően bejelentette, hogy mandátuma lejárta után pártot alapít, sőt egy televíziós műsorban nyíltan beszélt kormányfői ambícióiról.
A leköszönő államfő jól érzékelhetően készíti elő pártpolitikusi karrierjét. Lépéseit is ennek tükrében érdemes értelmezni: legyen szó akár az állami jelképekről szóló törvény egészének megvétózásáról, vagy arról, hogy a parlament által megválasztott jelöltek közül a lehetségesnél kevesebb alkotmánybírót nevezett ki.
Miközben az elmúlt éveket végigkísérte Andrej Kiska és a kormánykoalíció kötélhúzása, Zuzana Čaputová megválasztásával és a Progresszív Szlovákia megerősödésével – amely tendenciaként rajzolódik ki az elmúlt két hónap felméréseiből – a leköszönő államfő politikai ambíciói megvalósításához újabb versenytársat kapott.
Kiska a kormánypártokkal vívott csatározásaiban korábban rendre számíthatott a sajtó nagy részének támogatására. Jól érzékelhető azonban, hogy az utóbbi hetekben a szlovák sajtó meghatározó részét kitevő liberális médiumok Kiska helyett sokkal inkább Čaputovát és pártját, a Progresszív Szlovákiát favorizálják. A sajtó pálfordulása kiolvasható volt a leköszönő államfő pártját beharangozó bejelentést követő kommentárokból éppúgy, mint az alkotmánybírók kinevezését követő publicisztikákból. Korábban elképzelhetetlen módon a liberális sajtóban Kiska szemére vetették, hogy személyes politikai motivációi miatt nem nevezhette ki a lehetséges négy alkotmánybíró mindegyikét.
Megjelent a Magyar7 2019/17.számában.
