Sódermutyi: ellentmondó nyilatkozatok, folytatódó kitermelés - VIDEÓVAL

Két héttel ezelőtt arról informáltuk az olvasókat, hogy három felső-csallóközi település: Csallóközcsütörtök, Csákány és Béke polgármestere a dunaszerdahelyi Járási Ügyészséghez fordult. Vélelmük szerint, valaki a törvény megkerülésével új sóderbányákat szeretne nyitni. A kitermelt sódert minden bizonnyal a D4-es sztráda és az R7-es gyorsforgalmi út építéséhez szeretnék felhasználni. Mint kiderült, a Felső-Csallóköz térségében 140 hektárnyi területen kavicskitermelés kezdődött el, vagy fog elkezdődni a közeljövőben. A megrendelő minden esetben a Közlekedésügyi és Építésügyi Minisztérium. Az érintett községeket nem vonták be az engedélyeztetési eljárásba, és a területeket vélhetően azért darabolták fel öt hektár alatti parcellákra, mert ez az a területhatár, amely alatt nem kötelesek környezeti hatástanulmányt készíttetni, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium engedélye sem szükséges a sóderbánya megnyitásához. A települések polgármesterei szerint a csallóközi víz minőségére is jelentős befolyással lehet, ha 140 hektárnyi területen megbontják a vízkészlet feletti szűrőrétegként működő sóderágyat: mindez nincs összhangban a kormány által múlt héten elfogadott Lex Csallóköz törvénnyel, amely a kiemelt jelentőségű területek vízkészletét védené.

Ellentmondásos válaszok

A fenti információk birtokában a múlt héten megkerestük a Most-Hidas vezetésű érintett szaktárcákat: a Közlekedési és Építésügyi-, valamint a Környezetvédelmi Minisztériumot. Szerettük volna megtudni, helytállóak-e ezek az értesülések, mely települések határában terveznek kavicsbányákat nyitni? Miért nem vonták be az érintett településeket az engedélyeztetési eljárásba? A Közlekedési és Építésügyi Minisztérium álláspontja szerint a területek felparcellázása nem tekinthető-e a hatályos törvények kijátszásának? A Környezetvédelmi Minisztérium álláspontja szerint felmerülnek-e környezetvédelmi aggályok az ügyben? Összhangban van-e mindez a készülő Lex Csallóköz törvénnyel?

A környezetvédelmi tárcától a szlovákul és magyarul feltett kérdéseinkre ugyancsak kétnyelvű választ kaptunk. Ezért az alábbiakban a magyar nyelvű választ szó szerint idézzük. „A kavicstermelés nem kezdődött el, és egyáltalán nem biztos, hogy sor kerül rá.  A minisztérium jelenleg csak vizsgálja, hogy az érvényes jogszabályoknak megfelelően lehetséges-e a projekt tagolása önálló részekre. Miután ez az eljárás befejeződik, veszi kezdetét magával a projekttel kapcsolatos eljárás. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a Lex Csallóköz jelenleg még nem egy hatályos törvény. A kormány július 11-én hagyta jóvá, tehát szükséges még a parlament jóváhagyása, s majd ezek után lesz hatályos. A törvény előkészítése során érkezett be észrevétel a felszín alatti vizek fedőrétegének lehetséges feltárásával kapcsolatban védett vízgazdálkodási területeken, kavicskitermelés esetén. Viszont ezt az észrevételt nem fogadták el. A törvényben tehát jelenleg ez áll: „A védett vízgazdálkodási területeken tilos a nem fenntartott ásványok termelése felszíni módszerrel, vagy egyéb olyan földmunkálatok végzése, melyek következtében egy összefüggő felszín alatti vízterület feltárására kerülhet sor.”

A közlekedési tárcához ugyancsak két nyelven intéztük a kérdéseket, válasz azonban csak szlovákul érkezett. Az alábbiakban a szöveg fordítását közöljük. „A minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a kerülőút, mely azt célozza, hogy a községek mentesüljenek a túlzott teherforgalomtól, mielőbb megépüljön. Ez a községek és az ott élő lakosság érdekét szolgálja, valamint javítja az életkörülményeiket. A közlekedési tárcának nincs jogkörében azon eljárásokról dönteni, amelyekre a településvezetők hivatkoznak.  A minisztérium nem illetékes engedély kiadására. Azon esetben, ha a községeknek gyanúja, kételye, vagy megjegyzése van, forduljanak az illetékes szervekhez.”

Javában zajlik a kitermelés

Ugyancsak megkerestük két olyan felső-csallóközi település polgármesterét, ahol információink szerint már elkezdődött a kavicskitermelés. A településvezetők megerősítették, hogy Sárosfa és Fél határában is javában zajlik a sóderbányászat. Pomichal Istvánt, Fél első emberét akkor értük utol telefonon, amikor a településvezető az éppen zajló kitermelést vette szemügyre a falu határában. A Fél kataszterében zajló kitermelésről helyszíni képek is készültek, amelyet lapunkban is közlünk. Földváry Terézia, Sárosfa polgármestere szintén arról számolt be lapunknak, hogy a település határában elkezdődtek a kitermelési munkálatok. Információink szerint a munkálatok elkezdődtek Pozsonyhidason és Misérden is.

Fotó:  Magyar 7

Őry Péter, csallóközcsütörtöki polgármester arról számolt be lapunknak, hogy Csákány községben a csütörtöki önkormányzati ülésre meghívták a sóderbányászat előkészítésével megbízott cég, a Visionary Fields képviselőit is. A cég képviselői kénytelenek voltak elismerni, hogy a sóderbányászat az engedélyek hiányában törvénytelen, a földterületeket éppen azért kellett felparcellázni, hogy elkerüljék a szükséges környezetvédelmi hatástanulmányokat is. A cég képviselői szerint a tervezett 25 kavicsbánya helyett csak 11 létesül: ebből hét az R7-es nyomvonala mellett, négy attól távolabb. Az ülésről filmfelvétel készült, amely megerősíti a leírtakat.

Összevetve a fentieket, érdekes adalék lehet a múlt heti hír: néhány hónapot késhet a pozsonyi körgyűrű befejezése, amely a D4-es autópálya és az R7-es gyorsforgalmi út része lesz. Ezt szerdán jelentette be Érsek Árpád (Most-Híd) közlekedési miniszter az építkezésen tartott ellenőrzési nap keretében. Az R7-es építése Érsek szerint egyszerűbb, de nem tudni, mekkora csúszásban van jelenleg az építkezés, mivel a szerződésben csak egy határidő szerepel. Eszerint 2020 őszéig kell lezárni a projektet. A közlekedési miniszter szerint jól halad az építkezés.

A fentiek alapján egy dolgot biztosan leszögezhetünk, a sóderügy messze nem ért véget. A kitermelés tényszerűen zajlik, az illetékes szaktárcák ellentmondásos nyilatkozatokat adnak – gyakorlatilag egymást is cáfolva. A sóderbányászat előkészítésével megbízott cég képviselői pedig valójában megerősítik a településvezetők gyanúját. Halvány reményt jelent, hogy a felső-csallóközi sóderbányászat – talán a nyilvánosság erejének is köszönhetően – mégsem lesz olyan kiterjedt, mint ahogy azt esetleg tervezték.

Az írás megjelent a Magyar 7 29. heti számában.