2019. október 18., 12:08

"Nem másoknak kell minket megmenteni!" - szabadegyetem az önkormányzatiságról

Október 17-19. között Nagymegyer ad otthont a 9. Önkormányzati Szabadegyetemnek. A felvidéki magyar településvezetők tanácskozása az elmúlt években rangos fórummá nőtte ki magát.

9. Önkormányzati Szabadegyetem
Médialapozó
Fotó: Katona Tamás

Őry Péter, a szabadegyetemet már kilencedik alkalommal megszervező Pro Civis polgári társulás elnökeként üdvözölte a megjelent előadókat és a településvezetőket.

A megnyitót Márvány Miklós, a pozsonyi magyar nagykövetség munkatársa mondta el, aki hangsúlyozta,

két bázisra támaszkodhat a felvidéki magyarság: a Csemadokra és az önkormányzatokra.

Kiemelte, a régióknak ki kell tudni használni a természeti környezet adta lehetőségeket.

"El kell engednünk egymás nyakát, hogy megfoghassuk egymás kezét!"

Menyhárt József, az MKP országos elnöke hangsúlyozta,

a tenni akarás a közösségünk egyik alapja, ezt kell megőrizni.

Menyhárt József, az MKP elnöke
Fotó:  Katona Tamás
Menyhárt József, az MKP elnöke

El kellene engedni egymás nyakát, hogy megfoghassuk egymás kezét. Dolgozni kell azért, hogy a döntés nálunk maradjon – nem másoknak kell minket megmenteni, fogalmazott Menyhárt József.

Kapjanak különleges figyelmet a nemzeti kisebbségek által lakott európai régiók

Dabis Attila, a Nemzeti régiós kezdeményezés polgári bizottságának képviselője, a Székely Nemzeti Tanács tagja elmondta,

a kezdeményezés a megmaradás lehetőségét hordozza. Hosszú jogi küzdelem után idén május 7-én írták ki, még 7 hónap van legalább 7 országban egymillió aláírást összegyűjteni.

A kezdeményezés célja, hogy tudatosítsa a nemzeti régiók létezését, vagyis kapjanak különleges figyelmet a nemzeti kisebbségek által lakott európai régiók. Szükséges, hogy külön finanszírozási mechanizmust hozzanak létre a nemzeti régiók támogatására az EU fejlesztéspolitikáján belül.

Dabis három kulcsfogalmat emelt ki: az identitást, az elismerést és a fejlődést. A kezdeményezők arra törekednek, hogy

megszülessen egy olyan európai jogszabály: amely tételesen felsorolja a nemzeti régiókat.

Erre Dabis szerint azért van szükség, mert Európa számos országában tudatosan igyekeznek gazdaságilag elsorvasztani a nemzeti kisebbségek által lakott régiókat. Nemcsak az állami költségvetési forrásokat osztják el diszkriminatívan, hanem az európai fejlesztési forrásokat is.

A kezdeményezés sikere esetén többletforrások érkeznének az EU-ból a nemzeti régiókba, ez az államoknak is érdeke.

Az Uniónak ez kötelessége is, hiszen alapértékei közé sorolja a kulturális sokszínűség fenntartását.

Csökkenő választási hajlandóság a Felvidéken: figyelmeztető jelek

Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa előadásában a 2018-as önkormányzati választás tanulságait elemezte. Kiemelte, hogy

folyamatos átalakulás jellemzi a szlovákiai pártpolitikát.

A tavalyi választáson nagyrészt ezzel magyarázható a függetlenek előretörése.

Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa
Fotó:  Katona Tamás
Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa

Az MKP ugyan növelni tudta megválasztott polgármestereinek a számát, de a magyarok által lakott járásokban visszaesett a választói hajlandóság az előző választáshoz képest.

Ez beleillik az utóbbi választások csökkenő részvételi adatsorába, egyúttal figyelmeztető jel a négy hónap múlva sorra kerülő parlamenti választásokra.

Szili Katalin: Fontos a nemzeti kohézió

Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott felhívta a figyelmet a felvidéki magyarság sorsát meghatározó kerek évfordulókra: jövőre lesz a trianoni diktátum centenáriuma, 30 éves a rendszerváltoztatás, 25 éve volt a komáromi nagygyűlés, 15 éve az uniós csatlakozás.

Fontos a nemzeti kohézió, ez mutatkozik meg a kormány által életre hívott intézményrendszerben és a nemzetpolitikai támogatásokban

- hangsúlyozta Szili.

Mindezidáig nem teljesültek a komáromi nagygyűlés célkitűzései, a kisebbségi jogok csak keretet jelentenek a nemzetközi jogban, betartásukat nem kényszerítik ki - emelte ki Szili Katalin.

A miniszterelnöki megbízott arra is kitért, hogy az unióban nem különböztetik meg az őshonos és a bevándorló kisebbségeket, sőt az afrikai származású bevándorlókat pozitív diszkriminációval kezeli egy tavasszal elfogadott határozat.

Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott
Fotó:  Katona Tamás
Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott

A tavalyi évben az Európai Parlament két határozatot is elfogadott az őshonos kisebbségek jogállásáról. A Most-Híd korábbi EP-képviselője által megfogalmazott dokumentum a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének számára a kultúra, az oktatás és a nyelvhasználat területén biztosítja az alapvető jogminimumot, valamint kitér a közmédia akadálytalan kisebbségi nyelvhasználatára is. A másik elfogadott határozat Csáky Pál nevéhez fűződik. Az MKP korábbi EP-képviselője által kidolgozott dokumentum kimondja, hogy

az őshonos kisebbségek jogosultak uniós szintű védelemre, ennek biztosítására pedig az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak kell lépéseket tennie.

Szili Katalin kitért a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés sikerére, amelyből a felvidéki magyarság is kivette a részét. Hasonló összefogásra lesz szükség a nemzeti régiókról szóló kezdeményezés sikeréhez is.

Bárdos Gyula: A Csemadok mindig a magyar együttműködés pártján állt

Bárdos Gyula, a hetvenéves jubileumát ünneplő Csemadok elnöke a szervezet múltját és jelenét érintette előadásában. Emlékeztett arra, hogy

a szervezet a sorsdöntő időkben, bár tevékenysége nem volt hibátlan, mindig a közösség megmaradását szolgálta.

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke
Fotó:  Katona Tamás
Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke

A Csemadok nem véletlenül nem alakult párttá, "maga is egy oldal" - hivatkozott Bárdos elődje, Hrubík Béla szavaira. Bárdos hangsúlyozta,

a Csemadok mindig is a magyar együttműködés pártján volt, ez így lesz a jövőben is.

Városi döntéshozók az egészség érdekében

A 9. Önkormányzati Szabadegyetem délutáni tanácskozásának első előadását De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesületének elnöke tartotta.

De Blasio kiemelte az általa vezetett szervezet alapelveit:

a városi döntéshozók elkötelezettségét az egészség érdekében, az esélyegyenlőséget, a közösségi részvétel biztosítását és a fenntartható fejlődést.

De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesületének elnöke
Fotó:  Katona Tamás
De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesületének elnöke

A szervezethez eddig 104 város csatlakozott, Szlovákiában jelenleg nincs projektváros, nemzeti hálózat sem működik. De Blasio kifejezte reményét, hogy az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesületéhez hamarosan felvidéki települések is csatlakoznak.

Diszkriminálják a magyar önkormányzatokat Szlovákiában

A Pro Civis által végzett elemzés részleteit mutatta be Őry Péter, a polgári társulás elnöke és Mészáros András, a Pro Civis munkatársa.

Őry Péter, a Pro Civis PT elnöke
Fotó:  Katona Tamás
Őry Péter, a Pro Civis PT elnöke

A személyi jövedelemadó visszaosztási rendszere öt szempontot vesz figyelembe: a település lakosságszáma, a magassági szorzó (minél magasabban fekszik a település, annál több forráshoz jut a település), nagyságrendi szorzó, a beiskolázott diákok számához rendelt szorzó, a település területén élő 62 év felettiek számához rendelt szorzó.

A magassági és a nagyságrendi szorzó diszkriminatív a magyarlakta településekkel szemben. 17 olyan magyarlakta település van, amelyek számára kedvező a magassági szorzó - ez a településeink mindössze 3,5 százaléka.

A nagyságrendi szorzó a 10 nagyvárost részesíti előnyben a kistelepülések kárára.

Őry Péter hangsúlyozta,

a jövő tavaszi választások után, ha a felvidéki magyarság érdekképviselete olyan helyzetben lesz, fel kell vetni a hátrányos megkülönböztetés megszüntetetését.

Őry szerint a hatályos finanszírozást módosítani kellene olyan irányba, hogy az önkormányzatok adókedvezményt adhassanak természetes személyeknek. Jelenleg ugyanis a be nem jelentett lakosok helyett az állandó lakhellyel bírók fizetnek.

Nemzetpolitikai célok: száz évig magyarnak lenni hátrányt jelentett, fordítsuk a visszájára!

Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár kiemelte, 2010 óta a nemzetpolitika jelentős hangsúlyeltolódáson ment át.

Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár
Fotó:  Kállay András
Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár

A 2018-2022 közötti ciklusban az identitás megerősítése a kiemelt cél

- hangsúlyozta az államtitkár. Ezt a célt szolgálja a magyar közösségeket erősítő intézményhálózat bővítése és a Kárpát-medence régióiba érkező fejlesztési források.

Potápi kiemelte,

a cél, hogy visszájára fordítsuk azt a szemléletet, hogy magyarnak lenni hátrányt jelent a Kárpát-medencében.

Az államtitkár fontos célkitűzésnek nevezte, hogy a közép-európai gazdasági együttműködésbe a Kárpát-medence összehangoltan tudjon bekapcsolódni.

Beruházások a jövőbe

A plenáris nap utolsó előadói Gubík László, az Esterházy Akadémia elnöke és Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke voltak. Az előadók

azokat a kihívásokat vették górcső alá, amelyekkel a felvidéki fiataloknak kell szembenézniük.

9. Önkormányzati Szabadegyetem
+11 kép a galériában
Megosztás
Címkék