"Nem másoknak kell minket megmenteni!" - szabadegyetem az önkormányzatiságról
Október 17-19. között Nagymegyer ad otthont a 9. Önkormányzati Szabadegyetemnek. A felvidéki magyar településvezetők tanácskozása az elmúlt években rangos fórummá nőtte ki magát.
Őry Péter, a szabadegyetemet már kilencedik alkalommal megszervező Pro Civis polgári társulás elnökeként üdvözölte a megjelent előadókat és a településvezetőket.
A megnyitót Márvány Miklós, a pozsonyi magyar nagykövetség munkatársa mondta el, aki hangsúlyozta,
két bázisra támaszkodhat a felvidéki magyarság: a Csemadokra és az önkormányzatokra.
Kiemelte, a régióknak ki kell tudni használni a természeti környezet adta lehetőségeket.
Menyhárt József, az MKP országos elnöke hangsúlyozta,
a tenni akarás a közösségünk egyik alapja, ezt kell megőrizni.
El kellene engedni egymás nyakát, hogy megfoghassuk egymás kezét. Dolgozni kell azért, hogy a döntés nálunk maradjon – nem másoknak kell minket megmenteni, fogalmazott Menyhárt József.
Dabis Attila, a Nemzeti régiós kezdeményezés polgári bizottságának képviselője, a Székely Nemzeti Tanács tagja elmondta,
a kezdeményezés a megmaradás lehetőségét hordozza. Hosszú jogi küzdelem után idén május 7-én írták ki, még 7 hónap van legalább 7 országban egymillió aláírást összegyűjteni.
A kezdeményezés célja, hogy tudatosítsa a nemzeti régiók létezését, vagyis kapjanak különleges figyelmet a nemzeti kisebbségek által lakott európai régiók. Szükséges, hogy külön finanszírozási mechanizmust hozzanak létre a nemzeti régiók támogatására az EU fejlesztéspolitikáján belül.
Dabis három kulcsfogalmat emelt ki: az identitást, az elismerést és a fejlődést. A kezdeményezők arra törekednek, hogy
megszülessen egy olyan európai jogszabály: amely tételesen felsorolja a nemzeti régiókat.
Erre Dabis szerint azért van szükség, mert Európa számos országában tudatosan igyekeznek gazdaságilag elsorvasztani a nemzeti kisebbségek által lakott régiókat. Nemcsak az állami költségvetési forrásokat osztják el diszkriminatívan, hanem az európai fejlesztési forrásokat is.
A kezdeményezés sikere esetén többletforrások érkeznének az EU-ból a nemzeti régiókba, ez az államoknak is érdeke.
Az Uniónak ez kötelessége is, hiszen alapértékei közé sorolja a kulturális sokszínűség fenntartását.
Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa előadásában a 2018-as önkormányzati választás tanulságait elemezte. Kiemelte, hogy
folyamatos átalakulás jellemzi a szlovákiai pártpolitikát.
A tavalyi választáson nagyrészt ezzel magyarázható a függetlenek előretörése.
Az MKP ugyan növelni tudta megválasztott polgármestereinek a számát, de a magyarok által lakott járásokban visszaesett a választói hajlandóság az előző választáshoz képest.
Ez beleillik az utóbbi választások csökkenő részvételi adatsorába, egyúttal figyelmeztető jel a négy hónap múlva sorra kerülő parlamenti választásokra.
Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott felhívta a figyelmet a felvidéki magyarság sorsát meghatározó kerek évfordulókra: jövőre lesz a trianoni diktátum centenáriuma, 30 éves a rendszerváltoztatás, 25 éve volt a komáromi nagygyűlés, 15 éve az uniós csatlakozás.
Fontos a nemzeti kohézió, ez mutatkozik meg a kormány által életre hívott intézményrendszerben és a nemzetpolitikai támogatásokban
- hangsúlyozta Szili.
Mindezidáig nem teljesültek a komáromi nagygyűlés célkitűzései, a kisebbségi jogok csak keretet jelentenek a nemzetközi jogban, betartásukat nem kényszerítik ki - emelte ki Szili Katalin.
A miniszterelnöki megbízott arra is kitért, hogy az unióban nem különböztetik meg az őshonos és a bevándorló kisebbségeket, sőt az afrikai származású bevándorlókat pozitív diszkriminációval kezeli egy tavasszal elfogadott határozat.
A tavalyi évben az Európai Parlament két határozatot is elfogadott az őshonos kisebbségek jogállásáról. A Most-Híd korábbi EP-képviselője által megfogalmazott dokumentum a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének számára a kultúra, az oktatás és a nyelvhasználat területén biztosítja az alapvető jogminimumot, valamint kitér a közmédia akadálytalan kisebbségi nyelvhasználatára is. A másik elfogadott határozat Csáky Pál nevéhez fűződik. Az MKP korábbi EP-képviselője által kidolgozott dokumentum kimondja, hogy
az őshonos kisebbségek jogosultak uniós szintű védelemre, ennek biztosítására pedig az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak kell lépéseket tennie.
Szili Katalin kitért a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés sikerére, amelyből a felvidéki magyarság is kivette a részét. Hasonló összefogásra lesz szükség a nemzeti régiókról szóló kezdeményezés sikeréhez is.
Bárdos Gyula, a hetvenéves jubileumát ünneplő Csemadok elnöke a szervezet múltját és jelenét érintette előadásában. Emlékeztett arra, hogy
a szervezet a sorsdöntő időkben, bár tevékenysége nem volt hibátlan, mindig a közösség megmaradását szolgálta.
A Csemadok nem véletlenül nem alakult párttá, "maga is egy oldal" - hivatkozott Bárdos elődje, Hrubík Béla szavaira. Bárdos hangsúlyozta,
a Csemadok mindig is a magyar együttműködés pártján volt, ez így lesz a jövőben is.
A 9. Önkormányzati Szabadegyetem délutáni tanácskozásának első előadását De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesületének elnöke tartotta.
De Blasio kiemelte az általa vezetett szervezet alapelveit:
a városi döntéshozók elkötelezettségét az egészség érdekében, az esélyegyenlőséget, a közösségi részvétel biztosítását és a fenntartható fejlődést.
A szervezethez eddig 104 város csatlakozott, Szlovákiában jelenleg nincs projektváros, nemzeti hálózat sem működik. De Blasio kifejezte reményét, hogy az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesületéhez hamarosan felvidéki települések is csatlakoznak.
A Pro Civis által végzett elemzés részleteit mutatta be Őry Péter, a polgári társulás elnöke és Mészáros András, a Pro Civis munkatársa.
A magassági és a nagyságrendi szorzó diszkriminatív a magyarlakta településekkel szemben. 17 olyan magyarlakta település van, amelyek számára kedvező a magassági szorzó - ez a településeink mindössze 3,5 százaléka.
A nagyságrendi szorzó a 10 nagyvárost részesíti előnyben a kistelepülések kárára.
Őry Péter hangsúlyozta,
a jövő tavaszi választások után, ha a felvidéki magyarság érdekképviselete olyan helyzetben lesz, fel kell vetni a hátrányos megkülönböztetés megszüntetetését.
Őry szerint a hatályos finanszírozást módosítani kellene olyan irányba, hogy az önkormányzatok adókedvezményt adhassanak természetes személyeknek. Jelenleg ugyanis a be nem jelentett lakosok helyett az állandó lakhellyel bírók fizetnek.
Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár kiemelte, 2010 óta a nemzetpolitika jelentős hangsúlyeltolódáson ment át.
A 2018-2022 közötti ciklusban az identitás megerősítése a kiemelt cél
- hangsúlyozta az államtitkár. Ezt a célt szolgálja a magyar közösségeket erősítő intézményhálózat bővítése és a Kárpát-medence régióiba érkező fejlesztési források.
Potápi kiemelte,
a cél, hogy visszájára fordítsuk azt a szemléletet, hogy magyarnak lenni hátrányt jelent a Kárpát-medencében.
Az államtitkár fontos célkitűzésnek nevezte, hogy a közép-európai gazdasági együttműködésbe a Kárpát-medence összehangoltan tudjon bekapcsolódni.
A plenáris nap utolsó előadói Gubík László, az Esterházy Akadémia elnöke és Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke voltak. Az előadók
azokat a kihívásokat vették górcső alá, amelyekkel a felvidéki fiataloknak kell szembenézniük.
