Pártelnökök fóruma a MartFeszten - VIDEÓVAL

ma7 | MTI, Matus Tibor 2018. július 07., 18:34

A közösségeiket érintő legfontosabb történéseket értékelték, valamint a rájuk váró kihívásokról beszéltek a külhoni magyar pártok vezetői a Martosi Szabadegyetem hagyományos nemzetpolitikai fórumán.

Fotó: Rajkovics Péter

A Kárpát-medencei kerekasztalként is jellemzett fórumon Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezető-helyettese, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vett részt.

Fotó: Czibula Csaba

Menyhárt József a felvidéki magyar közösség és az MKP eredményeit sorolva a magyar kormány támogatásával megvalósuló gazdasági fejlesztéseket, az óvodaprogramot és az új felvidéki magyar médiaprojekt, a ma7 médiacsalád útjára indítását említette. Az MKP elnöke terveik között említette a közösségépítést.

Beszélt arról is, hogy a következő egy évben három választást is tartanak Szlovákiában, ezek közül az első a novemberben sorra kerülő helyhatósági választás lesz. Hangsúlyozta: ősszel mindent meg kell tenniük azért, hogy a lehető legtöbb polgármestert és önkormányzati képviselőt juttassák az önkormányzatokba. A jövő tavaszi államfőválasztásról elmondta: az MKP saját jelöltet indít, ám aligha sikerülhet megismételni az előző elnökválasztáson elért jó eredményt, mivel két magyar jelölt is lesz. Az ugyancsak jövő tavaszi európai parlamenti választásra (EP) két jelölttel készül a felvidéki magyar párt.

Fotó: Czibula Csaba

A felvidéki magyar közösségre váró választásokkal összefüggésben Menyhárt József úgy vélekedett: a fogyatkozó közösség számára "luxus a szembenállás", így gondolkodniuk kell azokon a megoldásokon, amelyek megtartják a közösséget.

Szabó Ödön az elmúlt időszak romániai politikai eseményeit felidézve elmondta: az RMDSZ nem ideológiai alapon, hanem a helyi magyarság céljai mentén működik együtt a romániai politikai erőkkel, s ennek vannak eredményei is. Kiemelte: markánsan sikerült csökkenteni a központi kormányzat döntési lehetőségeit az önkormányzatok vonatkozásában.

Fotó: Czibula Csaba

Brenzovics László részletezte a kárpátaljai magyarságnak a jelenlegi ukrán kormányzat alatt kialakult problémáit. Rámutatott: 2014 óta Ukrajnában az addig meglévő kisebbségi jogok visszavétele zajlik, úgy, hogy lépéseivel Kijev szembemegy az 1996-ban elfogadott alkotmányban megfogalmazottakkal is. Példaként hozta fel az új oktatási törvényt. Rámutatott: rendkívül válságos a helyzet, s abból a kiutat csak az egész ukrajnai helyzet normalizálódása mutathat. Ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy Magyarországnak harmadszorra is nemzeti kormánya lett, mert - mint mondta - eddig az tett a legtöbbet a külhoni magyar közösségek boldogulásáért.

Képgalériánk:
Fotó: Rajkovics Péter

Németh Zsolt bevezetőjében a Kárpát-medencei nemzetpolitikai táborok múltjáról és küldetéséről beszélt, "nemzetpolitikai erőműveknek" nevezve azokat, olyan műhelyeknek, ahol számos gondolat, szándék, törekvés megfogalmazódik és adottak a kapcsolatépítés feltételei.

Szerinte felvidéki brandként tarthatjuk számon a táborokat, hiszen a 90 évvel ezelőtti Sarló mozgalom indította az összejövetelek sorát, amire rákötődtek a Duray Miklós fémjelezte NYIT táborok, illetve a nyolcvanas évek őrsújfalusi programjai. Külön megemlítette a táborok sorában a madarászi tábort, ahol létrejöhetett az első Dzurinda-Orbán találkozó, amely lezárta a mečiari időket.

A Külügyi Bizottság elnöke az új kormány kül- és nemzetpolitikai céljai felsorolásánál kiemelte, hogy a magyar külpolitika továbbra is a Szövetség az Európáért gondolat jegyében dolgozik tovább. Magyarország EU-hoz való hosszú integrációs folyamata egy értékválasztás alapján történt, amikor a kelet felé való orientációt a nyugatira cseréltük. Ezt a folyamatot szem előtt tartva cél, hogy a Kárpát-medence minél inkább az EU-hoz csatlakozzon, amely folyamatban Szerbia előrébb, Ukrajna hátrább van.

A 2008-as válság óta eltelt tíz év alatt kidomborodott az integráció válsága, ami nemzeti sorskérdésnek is tekinthető. A magyarság birtokában pedig egyre letisztultabb az európai jövőkép, amelyet az erős nemzetek erős Európája fogalmakkal írhatunk le, szemben a föderatív Európa, pusztán az európai identitás jövőképével, noha ennek a jelentősége is bizonyos tekintetben fontos lehet.

Németh Zsolt szerint, csak a nemzeti elkötelezettség és a kereszténydemokrata értékrend talaján tartható fenn Európa további integrációja. Ehhez viszont szövetségesekre van szükség, egy szövetségre Európáért. Elsősorban a határon túli magyarokkal kell kialakítania Magyarországnak ezt a szövetséget, mert nem lehet egy olyan európai stratégiát követni, amely nem élvezi a Kárpát-medencei magyarság teljes támogatását. 

A térség a következő koncentrikus kör, amely ennek a szövetségnek a meghatározó eleme lehet, és biztató, hogy az utóbbi években, a közép-európai együttműködés kiemelt prioritássá vált országainkban. A V4-nek kiemelt szerepe volt abban, ahogy sikerült normalizálni a klímát Szlovákia és Magyarország között, ami a lengyel szerepvállalás nélkül nem ment volna. Nem rendezni, mert attól még távol vagyunk, csupán normalizálni. De talán elérkeztünk abba a stádiumba, amikor nem evidens az, hogy a nemzeti kérdés az automatikusan szembeállítja a magyarokat a szomszédjaikkal. 

Szlovákiával kapcsolatban fontosnak tartotta a nemzeti összhang megteremtését, amihez megfelelő empátia, odafigyelés szükséges egymás nemzeti törekvéseinek vonatkozásában. Másrészt meg kell teremteni a feltételeit, hogy az itt élő magyarság igényeire is hasonló empátiával tekintsen a szlovákság. Azaz ki kell alakítani egymás kapcsolatában a kölcsönös tiszteletet, és a másik félnek az elismerését.

Szerbia irányában megtörtént a történelmi megbékélés, és ezt Szlovákia irányában is el kellene indítani. Egyik lépése lehet ennek Esterházy újratemetése, amelyben aktívan szerepet vállalt a szlovák katolikus egyház is. De a kettős állampolgárság kérdésében is megoldást kell találni, és fejleszteni kellene a közösségi önkormányzatiságot.

Fontos eszközként emelte ki a számtalan magyarországi és határon túli együttműködésben zajló programot, kiemelve a gazdságfejlesztést. Az utóbbi években mintegy 10-szeresére nőtt a határon túlra szánt támogatások nagysága, amivel a jövőben is lehet számolni. Szeretnének, ha ezek a jövőben strukturáltabbá, átláthatóbbá, szervezettebbé és ezzel jóval hatékonyabbá válnának.

0 HOZZÁSZÓLÁS