2018. november 7., 17:04

November 10. – esélyek és remények

A hétvégén polgármestereket és helyi képviselőket választunk, irányt szabva ezzel településeink következő négy évének. November 10. azonban nemcsak a városok és falvak mikrokörnyezetében bír jelentős téttel, fontos mérföldkőnek számít a 2020-as parlamenti választás felé vezető úton is.

komunalne-volby.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
A társadalmilag beágyazott pártok hagyományosan jól szerepelnek

A helyhatósági választások eddig minden alkalommal a nagyobb szervezettséggel bíró, társadalmilag mélyen beágyazott pártoknak kedveztek. Míg korábban rendre a Vladimír Mečiar vezette HZDS tudta a legtöbb pozíciót megszerezni az önkormányzatokban, addig az elmúlt bő évtizedben a Smer bizonyult a legjobban szervezett, leginkább beágyazott pártnak Szlovákiá­ban. Szervezeti erejükre támaszkodva választásról választásra kimagasló eredményt tudtak elérni a kereszténydemokraták, de a magyar közösség mindenkori politikai érdekképviselete is. Ezzel szemben a parlamenti választásokon magas támogatottságot elérő, de gyenge szervezeti erővel rendelkező pártok rendszeresen alulteljesítenek az önkormányzati megmérettetésen.

A Smer 2014‑ben a nagyvárosokban érezhetően veszített támogatottságából, de továbbra is messze a legszervezettebb politikai erő maradt: ez visszatükröződött az általuk megszerzett polgármesteri és képviselői helyek számából is. Nem volt meglepetés a kereszténydemokraták második helyezése, az már annál inkább, hogy a még mindig erős szervezeti háttérre támaszkodó KDH 2016‑ban kimaradt a parlamentből. Négy éve a Magyar Közösség Pártja és a Most‑Híd is megerősítette pozícióit. Noha mindkét politikai erőt érte érzékeny veszteség, a pártok versenyében a harmadik, illetve a negyedik helyet érték el.

Megerősödtek a függetlenek

A kistelepüléseken már az első szabad önkormányzati választáson a független jelöltek taroltak. A pártok ereje a települések méretének növekedésével arányosan emelkedett. Ez a tendencia még 2014‑ben is megmutatkozott, de a pártok térvesztése már a városi rangú településeken, sőt a fővárosban is érzékelhetővé vált.

Négy évvel ezelőtt a pártok számára komoly figyelmeztetés volt, hogy a politikusellenes hangulatot meglovagolva Pozsonyban a városvezetői széket az Andrej Kiskához hasonlóan politikai self made man‑nek számító Ivo Nesrovnal szerezte meg. Megjegyzést érdemel, hogy a független jelöltként indulók sok esetben valamely párt csendes támogatását maguk mögött tudva ülnek be a képviselői vagy a városvezetői székekbe.

Az asszimiláció a választási adatsorokon is megmutatkozik

A felvidéki magyar közösség szociológiai jellemzőiből adódóan a magyar érdekképviselet is hagyományosan a kistelepüléseken erős. Az utóbbi választásokon azonban a magyar falvakban is növekvő számban álltak rajthoz független jelöltek, illetve az egységes érdekképviselet felbomlása miatt is többosztatúvá vált a helyi közélet. A kistelepüléseken ezzel együtt még 2014‑ben is vitathatatlanul megőrizte vezető pozícióját a Magyar Közösség Pártja.

A városi rangú településeken már jóval árnyaltabb a helyzet, a magyar érdekképviselet térvesztése sajnálatosan jól kimutatható tendencia. Ennek hátterében nemcsak a közösséget megosztó politikai rivalizálás áll, sokkal inkább az asszimiláció, amit meggyőzően igazolnak a népszámlálások elkeserítő számsorai. Míg a kilencvenes években a nagyvárosokban – Pozsonyban és Kassán – még számottevő erővel voltak jelen a helyi közéletben a magyar pártok, addig mára erejük, befolyásuk jócskán visszaesett. Sok esetben hasonló a helyzet a nyelvhatáron fekvő, egykor magyar többségű városokban is, például Léván vagy Losoncon.

Csökken a részvételi kedv a helyi választásokon is

Az első szabad önkormányzati választásokhoz képest 2014‑re jócskán megcsappant a választók részvételi hajlandósága. Ha a képet tovább árnyaljuk, az is látható, hogy a települések lélekszámának emelkedésével arányosan a választási részvétel is megnő. Elgondolkodtató tény, hogy míg a kilencvenes években a magyarlakta járások az urnákhoz járulók nagy arányával tűntek ki, addig az utóbbi választásokon már néhány kivételtől eltekintve az országos átlag alatt teljesítettek.

Érdemes megemlíteni, hogy a helyi választások alkalmával még így is jóval többen járulnak az urnákhoz, mint az európai parlamenti választásokon, de a megjelentek száma hagyományosan meghaladja a megyei választásokon aktív választópolgárok számát is. Az önkormányzati választások részvételi aránya azonban rendszerint elmarad a parlamenti választásokétól, holott 1990‑hez képest a törvényhozási képviselők megválasztása iránti választói érdeklődés is alaposan megcsappant.

Helyi érdekek és politikai verseny

Választási kampányok idején közelről láthatjuk a politika üzemszerű működését. Nincs ez másképp az önkormányzati választásokkal sem. Ilyenkor vizsgázik a politika működési keretét biztosító rendszer: a stratégiaalkotásra hivatott háttérintézmények, a rendszert finanszírozó csatornák s nem utolsósorban a rendszer szereplői, a politikusok. Siker vagy kudarc a modern tömegdemokráciában azon múlik, ki mögött áll felkészültebb agytröszt, több támogató és eladható kampányarc.

Mindez kiegészíthető azzal, hogy korunk tömegdemokráciájában a pártokat, jelölteket a gazdasági életből kölcsönzött szókészlettel vállalati igazgatók irányítják – kínálatukat, mondanivalójukat pedig termékmenedzserek állítják össze. Talán a kedves olvasó is belátja, nem véletlen, hogy sok esetben kilúgozottá válik az üzenet, a kampányarc mögött eltűnik az ember. Ha a csökkenő részvételi hajlandóság ­okait keressük, a politikai marketing bérelt helyet érdemel a dobogón.

Az önkormányzati választások azonban sokszor felülírják a politikai marketing tankönyvi példáit. A kisközösségekben, ahol máig szorosak maradtak az emberi kapcsolatok, még mindig a jelöltek személyisége, tettei döntik el a választásokat. Ez a körülmény esélyt ad azoknak a pártoknak, jelölteknek, akik még csak tanulják a posztmodern politika szemfényvesztését. Ha november 10‑én bölcsen akarunk dön­teni, ne a retusált kampányarcok, ne a kilúgozott üzenetek befolyásoljanak, hanem válasszuk a közülünk való, hiteles jelöltet!             

Megjelent a Magyar7  2018/45 számában

komunalne-volby.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.