Nem kell attól tartani, hogy a legveszélyesebb bűnözők szabadlábra kerülnek

ma7 | TASR 2019. június 12., 20:45

Ezt Gál Gábor (Most-Híd) igazságügy-miniszter jelentette ki szerdán a büntető törvénykönyv tervezett módosításával összefüggésben. A módosítás lehetővé tenné az életfogytiglanra ítélt fogvatartottak feltételes szabadlábra helyezését. Róbert Madej (Smer-SD), az alkotmányjogi bizottság elnöke Gál kijelentésére reagálva azt mondta, hogy nem szerencsés kesztyűs kézzel bánni a súlyos bűncselekmények elkövetőivel. A bizottság szerdán jóváhagyta a módosítást.

Fotó: Archívum

Gál felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy valakit szabadlábra helyezzenek, szigorú feltételeknek kell majd megfelelnie, a módosítás tehát nem azt jelenti, hogy ezek az emberek automatikusan kiszabadulnának.

Hozzátette: az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélte meg, hogy a feltételes szabadlábra bocsátást kizáró életfogytiglani büntetés nincs összhangban az emberi jogokkal.

Madej úgy véli, a bíró belátására kell bízni, hogy eldöntse, az elkövető teljesíti-e a feltételes szabadlábra bocsátás feltételeit, vagy sem. Hozzátette: az eddigi, szigorúbb politikának megelőző hatása is volt.

A bizottság elnöke rámutatott arra is, hogy a nyugati államokban az elvetemült bűnözők is csak 21 évet kapnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy tiszteletben kell tartani az emberjogi bíróság döntéseit.

A módosító javaslat értelmében a jövőben gyakrabban alkalmaznák a bíróságokon a videohívások eszközét is a letartóztatott vagy elítélt tanúk, illetve vádlottak esetében, akiknek így nem kellene személyesen megjelenniük a tárgyaláson. Gál ezt az intézkedést azzal indokolta, hogy a fogvatartottak szállítása és őrzése rendkívül költséges és logisztikailag is nehezen megoldható.

Egyben rámutatott, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek többsége már rendelkezik kamerákkal felszerelt helyiségekkel, amelyek alkalmasak a videohívások lebonyolítására. „A helyiségek jól felszereltek, vagyis két kamera található bennük, az egyik az elítéltet veszi, a másik pedig magát a termet, hogy biztosak lehessünk benne, senki sem befolyásolja őt” – fejtette ki Gál, aki szerint a vádlott mellett ott lehetne az ügyvédje is.

Hogy a tervezett intézkedés mennyibe kerülne, egyelőre nem tudta megmondani. Hozzátette: hasonló rendszer működik Magyarországon is, ahol a helyiségekben egy szkennert is elhelyeznek, így a szükséges dokumentumokat automatikusan továbbíthatják a bíróságnak.

A büntető törvénykönyv módosító javaslata értelmében a házi őrizet néhány bűncselekmény esetében is elrendelhető lenne, több ügyben is dönthetnének az egyesbírók, az életfogytiglanra ítéltek előtt pedig 25 letöltött év után megnyílna a feltételes szabadlábra bocsátás lehetősége. Több javasolt intézkedés is európai jogszabályokra reagál. Amennyiben a büntető törvénykönyv módosítását elfogadják, a változások 2019. augusztus 1-vel lépnek hatályba.

0 HOZZÁSZÓLÁS