Nagy János kapta a Pro Probitate – Helytállásért díjat
A Tiszti Kaszinó díszterme méltó kulisszának bizonyult a rangos elismerések átadásához. A megjelenteket Komárom város nevében Stubendek László polgármester köszöntötte. Az ünnepi délutánt Boráros Imre színművész szavalata és a Concordia vegyeskar fellépése vezette fel.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja országos elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a bátor kevesekből lesznek azok, akikre felnézhetünk. Szükség van példaképekre, különösen napjainkban – értékvesztett világunkban ők lehetnek az igazodási pontok. Egy-egy díjátadásnak ez adja a kiemelt jelentőségét. A pártelnök kiemelte, hogy a Komárom belvárosában zajló gyermeknapi sokadalom azzal a reménnyel tölti el, hogy közösségünknek van jövője, az elvégzett munka nem hiábavaló.
Csáky Pál az MKP európai parlamenti képviselője megnevezte a Pro Probitate – Helytállásért díj jubileumi, huszonötödik díjazottját, Nagy János szobrászművészt, akit Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke méltatott.
Nagy János 1935-ben született. Komáromban érettségizett, majd felsőfokú képzőművészeti tanulmányait Pozsonyban végezte. Besztercebányán, majd a nyitrai pedagógiai főiskolán tanított. Betöltötte a Szlovákiai Magyar Képzőművészeti Társaság elnöki tisztét. 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Alkotásainak témáit főként a magyar történelemből, a kereszténységből és a hellénisztikus kultúrából meríti. Dél-Szlovákiában számos köztéri szobor fűződik a nevéhez. Megformálta a magyar kultúra és történelem nagyjait: mások mellett Bartókot, Csokonait, Ballasit, Illyést, Szent Istvánt és Imre herceget. Bár sokáig elkerülték a díjak, nem tört meg, nem lett konformista. Utóbb megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét és a Szlovák Köztársaság Aranyplakettjét is.
Nagy János lapunknak elmondta, hogy különösen meghatva érzi magát a mai napon, hiszen Takács András koreográfussal, a Csemadok korábbi elnökével együtt álmodták meg a Pro Probitate-díjat. Ahogy a laudációt követően fogalmazott, úgy érzi, a hóhért akasztják.
Idén első alkalommal kerültek átadásra a felvidéki magyarságért díjak, amelyeket olyan személyek érdemelhetnek ki, akik sokat tettek a szlovákiai magyar közösségért, noha ők maguk nem felvidékiek. Az első két díjazott Halzl József, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke és Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere.
Halzl Józsefet Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára méltatta. Kiemelte, hogy a díjazott édesapja révén felvidéki, szenci származású. Rokonságát a második világháború után kitelepítették a Tolna megyei Bátaszékre. Halzl József legfőbb érdeme, hogy felismerte, a kisebbségi magyarság asszimilációját csakis az oktatási rendszer megerősítésével lehet feltartóztatni. A Rákóczi Szövetség elnökeként évtizedeken keresztül végzett áldozatos munkát a határon túli magyar oktatásügy érdekében, a Szövetség égisze alatt megvalósuló programok valódi, kézzel fogható segítséget nyújtottak a felvidéki oktatási itézményeknek. Halzl József szívügye a Kárpát-medencei magyarság egysége, a magyar fiatalok határokon átnyúló kapcsolattartása.
A délután harmadik díjazottját Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke méltatta. Pásztor Béla a felvidéki Ipolybalogon született. 1965 óta a Pest megyei Veresegyház első embere. Közvetlenségével, segítőkészségével tűnik ki, ez sikerének titka. Nem feledkezett meg felvidéki gyökereiről, ahogy elmondta, felvidéki szív dobog benne. Állandó kapcsolatot tart az Ipoly-menti településekkel, szívügye a régió fejlődése.
Az ünnepi délutánt Menyhárt József MKP-elnök pohárköszöntője zárta.
