Mekkora hatalma van a köztársasági elnöknek?
A közelgő államfőválasztás kapcsán többen elgondolkoznak azon, milyen jogkörei, mekkora hatalma van a köztársasági elnöknek. Az államfő a kormánnyal együtt a végrehajtó hatalmat képviseli és jogköreit Szlovákia Alkotmánya tartalmazza.
Legfőbb feladatai közé tartozik a törvények aláírása és jogában áll megvétózni azokat. Megjegyzésekkel visszaküldheti a parlamentnek, ami ezután köteles újból szavazni róluk.
A köztársasági elnök hívja össze a parlament alakuló ülését és fel is oszlathatja a parlamentet, ha hat hónappal a kormány kinevezése után a parlament nem fogadja el a kormányprogramot. Ha három hónapon belül nem határoz a parlament a kormány törvényjavaslatáról, amit a kormány bizalmi szavazással köt össze, valamint, ha három hónapig nem volt határozatképes, akkor is feloszlathatja az országgyűlést. Megteheti ezt akkor is, ha a parlament az ülését hosszabb időre szakítja meg, mint amennyit az alkotmány engedélyez, vagy amikor a köztársasági elnök leváltásáról szóló népszavazáson nem váltották le az elnököt. Ezzel az utóbbi jogával azonban csak mandátuma lejárta előtt hat hónappal, valamint háború, háborús helyzet vagy rendkívüli állapot esetén élhet.
Az államfő egyik feladata, hogy jelentéseket adjon a Szlovák Köztársaság állapotáról és véleményt mondjon súlyos politikai kérdésekben.
Ő nevezi ki a kormányt, és amit a leggyakrabban tapasztaltunk mostanában, hogy kinevezi vagy leváltja a kormányfőt és a kormány tagjait, az új minisztereket és elfogadja azok lemondását. Különleges esetekben visszahívhatja a kormány tagjait.
Az államfő a kormánytól információkat kérhet feladatai teljesítéséhez.
Az elnök nevezi ki és hívja vissza a központi szervek vezetőit, a legfőbb állami tisztviselőket, a főiskolák és egyetemek rektorait és professzorait.
Kinevezi és magasabb rangra emeli a tábornokokat, állami kitüntetéseket ad át és jogában áll a bíróság ítéleteit mérsékelni és kegyelmet, illetve amnesztiát adni.
A referendumokat is a köztársasági elnök hirdeti ki, valamint ő nevezi ki és hívja vissza az alkotmánybírókat, az Alkotmánybíróság elnökét és alelnökét és fogadja az Alkotmánybíróság bíráinak és a főügyésznek az esküjét. Ő nevezi ki és hívja vissza a bírókat, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és alelnökét, a főügyészt és a Bírói Tanács három tagját.
Az elnök képviseli nemzetközi szinten az országot, tárgyal és ratifikálja a nemzetközi szerződéseket. Javaslatokat nyújthat be az Alkotmánybírósághoz, hogy hozzon döntést arról, az így elfogadott törvény összhangban van-e a szlovák alkotmánnyal vagy az alkotmánytörvénnyel.
Fogadja, kinevezi és visszahívja a diplomáciai missziók vezetőit. Ő a fegyveres erők főparancsnoka és a parlament döntése után bejelenti a háborút. Ezt olyan esetben teszi, amikor megtámadják az országot vagy ez a kötelesség a közös védekezésről szóló nemzetközi szerződésekből ered. Ő köti meg a békét is.
A kormány javaslatára elrendelheti a fegyveres erők mozgósítását, kihirdetheti és visszavonhatja a hadi és rendkívüli állapotot.
