Kövér László Martoson: Csak együtt tudjuk a saját jövőnket biztosítani, külön-külön elveszünk - VIDEÓVAL
A jövő nagy kérdései közé tartozik, hogy fel tudunk-e építeni egy közös közép-európai identitást, mert így leszünk csak képesek felvenni a harcot a Nyugat-Európában zajló folyamatok ellen – jelentette ki Kövér László a VI. Martosi Szabadegyetem nyitónapján rendezett fővédnöki fórumon.
A szabadegyetem első kiemelt fórumának résztvevői - Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár és Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke - az elmúlt egy évet értékelték, illetve a jövőbeli kilátásokat mérlegelték Európa, a Kárpát-medence és a felvidéki magyarság szempontjából.
"Azért nyertünk, mert minden idők legpocsékabb ellenzékével álltunk szembe. Ez persze a mi érdemeinkből nem von le semmit" – adott rövid magyarázatot a Fidesz-KDNP újabb kétharmados győzelmére Kövér László, aki a Martfeszt hagyományos fővédnöki fórumát a magyar országgyűlési választások értékelésével kezdte. Véleménye szerint a nagyarányú választási győzelem azért bír különös jelentőséggel, mert jelentős mértékben meghatározza a magyar kormány politikai értelemben vett mozgásterét.
A magyar Országgyűlés elnöke szerint a Fidesz-KDNP győzelmének hátterében azonban nemcsak a baloldali ellenzék szellemi kiüresedése áll, hanem az is, hogy – szemben a nyugat-európai jobboldallal – a pártszövetség kitartott a józan gondolkodású emberek, valamint azon elvek mellett, amelyeket korábban hagyományosan az európai jobboldal vallott magáénak.
Kövér László előadásában kiemelt figyelmet szentelt a következő európai parlamenti választásnak, amelyről szólva kijelentette, a jövő évi EP-választás egy olyan fordulópont lesz, amely jobb irányba viheti az európai ügyeket és politikát.
Kövér László szerint amióta a V4-ek, tehát Magyarország, Szlovákia Csehország és Lengyelország az Európai Unió tagjai lettek, a jövő évi lesz az első olyan EP-választás, amely Európa jövőjéről, sorsáról, nem pedig az adott tagállamok regnáló kormányának megítéléséről fog szólni.
– fogalmazott.
A politikus szerint olyan történelmi kort élünk, amelyben a politikával csak érintőlegesen foglalkozó emberek tömegei is zsigereikben érzik, hogy "ki akarnak minket forgatni ezeréves önazonosságunkból, nyelvünkből, kultúránkból, keresztény hitünkből és erkölcseinkből."
Kövér László szerint erre az eddig csak lappangó folyamatra a migránskérdés hívta fel az emberek széles tömegeinek figyelmét. A bevándorlás és „a bevándoroltatás vagy tudatos népességcsere” tette kézzelfoghatóvá e nemzeti kultúrákat felszámolni akaró törekvést - mondta.
A politikus a magyar kormány szomszédságpolitikájáról, valamint a visegrádi négyek együttműködéséről szólva egy közös közép-európai identitás megteremtését hangsúlyozta. Véleménye szerint, ha van egy olyan külső fenyegetés, amely mindannyiunk nemzeti létét fenyegeti, akkor érdemes lenne azon elgondolkodnunk, hogy itt, Közép-Európában "ne egymással szórakozzunk", hanem vegyük komolyan azt, hogy történelmi múltunkból nagyon sok minden összeköt bennünket, s tegyünk meg mindent egy közös jövőkép kialakítása érdekében.
Minden józan mérlegelés szerint ugyanis csak együtt tudjuk a saját jövőnket biztosítani, külön-külön el fogunk veszni – hangoztatta, hozzátéve: mentális fordulat nélkül a Nyugat-Európában zajló folyamatoknak nem fogunk tudni ellenállni.
Potápi Árpád János államtitkár felszólalásában egyebek mellett az elmúlt négy év nemzetpolitikai eredményeiről beszélt. Elmondta: 2010 egy alapvető nemzetpolitikai fordulatot hozott, 2014-re pedig megteremtették azt a keretrendszert, amelyre alapozva a nemzetpolitika máig dolgozik, s megindították tematikus éveik sorozatát is.
Hozzáfűzte: 2015-ben új vetületet kapott a nemzetpolitika, a szülőföldön való boldogulás elősegítése került az előtérbe, amit a nehezebb helyzetben élő nemzetrészeknek juttatott gazdasági támogatás eszközével segítenek elő.
- mutatott rá Potápi Árpád János. Az államtitkár jövőbeli terveikkel kapcsolatban elmondta: egyetlenegy magyar emberről sem mondanak le, tovább akarják erősíteni a magyar identitást Magyarországon, a külhonban és a diaszpórában egyaránt.
Menyhárt József az elmúlt évet összefoglalva a tavaly őszi megyei választások eredményeiről beszélt, kiemelve: megtartották azt az erőt, amelyet addig képviseltek. Említette a Minority SafePack kezdeményezést, amelynél - mint mondta - a felvidéki magyarság megmutatta, hogy nem alvó közösség, hiszen 68 ezer aláírást gyűjtöttek össze.
A szlovák kormánykoalíció - az elsősorban felvidéki magyar közösséget érintő - intézkedéseiről (a vasúti kétnyelvűségről, a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozásáról, valamint a kis létszámú iskolák megmentéséről) szólva kijelentette: mindezek a lépések "dicséretesek, de nem elégségesek."
A felvidéki magyarság legnagyobb problémái között említette a növekvő asszimilációt, a magyar társadalom elöregedését, az alacsony népszaporulatot, valamint a "rejtőzködést", vagyis azt, hogy a felvidéki magyarok egyre jelentősebb rétege nem meri felvállalni hovatartozását, nemzeti identitását.
A jövőről beszélve kiemelte: az MKP "elkezdte az alvók felrázását", az új arcok keresését, az ősszel sorra kerülő helyhatósági választások összefüggésében pedig civil összefogásról beszélt. "Az összefogást nem elég meghirdetni, de meg is kell élni" - hangsúlyozta.
Az MKP elnöke beszélt arról is, hogy azokon a településeken, amelyeket a párt polgármesterei irányítanak, az a cél, hogy ezeket a pozíciókat továbbra is megőrizzék. Ott azonban, ahol ez nem lehetséges, arra törekszenek, hogy minél erősebb csapatot juttassanak be az adott önkormányzatba.
Menyhárt József szólt a jövő évi elnökválasztásról is, kijelentve: az MKP továbbra is abban gondolkodik, hogy önálló jelöltet indít, a vegyes párt jelöltje mögé ugyanis "nem tudunk beállni".
