Kiska nem lesz újra elnök

Az államfő elmondta, hogy a döntését több tényező is befolyásolta. Az egyik legfontosabb tényező az volt, hogy több időt akar a családjával tölteni. „Ez az idő pótolhatatlan. Ha azt akarjuk, hogy az életünknek értelme legyen, akkor a család nem lehet mellékvágányon” – közölte.

Kiska elismerte, hogy a másik komoly tényező, amely a döntését befolyásolta, a jelenlegi társadalmi-politikai helyzet volt. Pontosabban a nyilvánosság egyre erősödő bizalmatlansága az állami intézményekben, ami Ján Kuciak újságíró és jegyese Martina Kušnírová meggyilkolásával csúcsosodott ki. Elismerte, hogy elnökként olykor a jogkörei határát feszegette, és olyan politikai vitákba kapcsolódott be, amelyeket fontosnak tartott az ország szempontjából.

„Ezeket a döntéseimet nem bántam meg, és meg vagyok róla győződve, hogy mindig fontos kiállni a demokratikus, európai és igazságos Szlovákiáért” – hangsúlyozta Kiska. Egyúttal megállapította, hogy az álláspontjával negatív reakciókat is kiváltott. Ezért szerinte jobb lesz, ha az elnöki hivatal nem viszi magával ezeket az összetűzéseket a következő választási időszakba. „És a polgárok olyan elnököt választanak 2019-ben, akit nem terhel a küzdelmeknek az a súlya, melyet én magamon viseltem” – közölte.

Az elnök arra is rámutatott, hogy a „felkelt nyilvánosság” és a kormányátalakítás ellenére sem történt tényleges előrelépés egy jobb és tisztességesebb Szlovákia felé. „Egy új és jobb időszak kezdetéhez Szlovákiának nem a kormányát kell megváltoztatnia, hanem a kormányzás stílusát” – hangsúlyozta. Hozzátette: személyes felelősséget érez az iránt, hogy egy ilyen változáshoz hozzájárulhasson.

„Ezért át fogom gondolni, hogy hogyan tudnám a legjobban kihasználni a nyilvánosság nagy részének a bizalmát arra, hogy hozzájárulhassak egy új politikai időszak kezdetéhez. Össze kell fogni azokat, akik nemcsak hajlandóak, de képesek is arra, hogy felelősségteljesen és tisztességesen kormányozzanak” – közölte. Ennél többet a témáról az őszi, önkormányzati választások után fog mondani. Az elnökválasztás 2019 tavaszán lesz.

A Smer-SD, az SNS, a Most-Híd, az SaS, az OĽaNO és a Sme rodina parlamenti pártok még nem mutatták be saját elnökjelöltjeiket. A legtöbben még tárgyalnak a nevekről, mások már döntöttek, és hamarosan elárulják, hogy kit fognak támogatni.

Eddig három elnökjelölt neve merült fel: Radovan Znášiké, Juraj Zábojník biztonsági elemzőé és Eduard Chmelár politikai elemzőé. Előzetesen Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírója is jelezte ezzel kapcsolatos szándékát. Továbbá Imrich Béreš pénzügyi szakember is érdeklődött az elnöki poszt iránt, de a kijelentései alapján úgy tűnik, hogy végül mégsem jelölteti magát.

A Magyar Közösség Pártja sajtóközleményében kiemelte, Andrej Kiska megválasztása 2014-ben minőségi ugrást jelentett az azelőtti államfőhöz, Ivan Gašparovičhoz képest, de a nemzeti kisebbségek iránti közömbös magatartása kapcsán fenntartásaik voltak.

"Kiska részéről eddigi tevékenysége során nem történtek érdemi lépések a kisebbségek irányába. Pedig Robert Fico ellenében sok magyar szavazatot kapott, de ezt elnökösködése során nem viszonozta. Az előző évek gyakorlatától eltérően munkáját kormányzati ellenszélben kellett végeznie, ami biztosan nem könnyítette meg a dolgát. De ez sem menti fel az alól, hogy a nemzeti kisebbségekre is oda kell figyelni. Miután ma bejelentette, hogy nem indul a következő elnökválasztáson, bízunk benne, hogy fent említett hiányosságát legalább mandátuma hátralevő idejében orvosolni fogja. Valamint abban is bízunk, hogy a soron következő köztársasági elnök szívén viseli majd a kisebbségek sorsát" - olvasható a közleményben.