Kell-e félnünk a nyugat-nílusi láztól?
Az utóbbi hetekben valószínűsíthetően több halálos áldozata is volt Magyarországon a nyugat-nílusi lázként ismert vírusos betegség szövődményeinek. A sajtó már-már azzal vádolja a hatóságokat, hogy elhallgatják a járvány súlyosságát, úgy gondoltuk tehát, itt az ideje utánajárnunk, kell-e komolyabban tartanunk az afrikai kórokozótól.
Mit érdemes tudni?
Habár a betegség már a hatvanas évek óta jelen van a Kárpát-medencében, a nyugat-nílusi láz tájainkon csak pár évente kap nagyobb médiafigyelmet. Alapvetően ugyanis nem emberi betegségről van szó, a vírus leginkább madarakat fertőz, tehát állategészségügyi szempontból van igazán jelentősége.
A kórokozó vektorai, azaz terjesztői, a Culex nembe tartozó szúnyogok, melyek elsősorban madarakon élősködnek, emlősökre csak ritkán kerülnek át, ráadásul a vírusok nem is nagyon tudnak szaporodni ilyen közegben. Éppen ezért a vírus emberről emberre nem is terjed, leszámítva néhány speciális esetet, mint amilyen a vérátömlesztés, szervátültetés vagy az anya-magzat kapcsolat. Az emlősök közül a kutyák, macskák és leggyakrabban a lovak lehetnek a kórokozó végállomásai, arról azonban nem tudni, hogy ezekről az állatokról emberre is terjedne a betegség. Megfelelő vektor nélkül tehát a vírus nem képes terjedni az emlősök között. Ez egy nagyon fontos tény, a vírus egyszerűen nem elég erős ahhoz, hogy ennyire felszaporodjon az emberi szervezetben.
Az Ugandában felfedezett vírus a 2000-es évek elejére gyakorlatilag az összes kontinensen megjelent azokon a vidékeken, ahol a szúnyogok megfelelő életteret találtak. Az USA-ban, különösen annak déli államaiban például évről évre több tucat áldozatot szed a betegség, de a Mediterráneumban, a Balkánon, sőt most már Közép-Európában is rendszeresen felbukkan.
Elkaphattam-e?
Valószínűleg nem, de ha netán mégis, alig valószínű, hogy egyáltalán tudjon róla. Önmagában ugyanis nem egy súlyos betegségről van szó, a statisztikák alapján a fertőzöttek háromnegyedében szinte tünetmentesen lezajlik, legfeljebb nagyon enyhe influenza-szerű tünetek lépnek fel. Csak minden ötödik emberben alakul ki a nyugat-nílusi láznak nevezett betegség. Pontos diagnózisra ritkán kerül sor, holott egyes vidékeken a kór kifejezetten gyakori. Egy korábbi vizsgálat például a 40 év feletti egyiptomi lakosság 90%-nál talált vírusfertőzésre utaló nyomokat.
A betegek mintegy 1-1,5 %-ánál azonban felléphet egy jóval veszélyesebb kórkép, egy úgynevezett neuroinvazív betegség, melynek során a vírus megtámadja a központi idegrendszert. Ilyenkor agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás, sőt a legritkább esetekben gyermekbénuláshoz hasonló kórkép is kialakulhat.
Akadnak olyan rizikófaktorok, melyek hajlamosítanak a fenti szövődmények kialakulására. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a legyengült immunrendszer, sőt pusztán az, hogy az ember férfinek született mind-mind szerepet játszik a betegség lefolyásában.
Mihez kezdhetünk tehát?
A nyugat-nílusi láz gyógyítása, sok más vírusos betegséghez hasonlóan, tüneti kezelésre korlátozódik. Bár jelenleg is zajlik néhány nagyon ígéretes klinikai kísérlet, megbízható, embereknek szánt védőoltás még nem áll rendelkezésre.
A tüneti kezelés mellett, a betegség legjobb ellenszere a megelőzés. A vektorok elleni védekezéssel minimálisra csökkenthető a fertőzésveszély, kerti partik vagy túrázás alkalmával szúnyog - és kullancsriasztó használata egyébként is ajánlott, ha tehát elkerüljük a csípést, elkerülhetjük a megbetegedést is.
Az idei év ráadásul különösen nem kedvezett a szúnyogoknak, mivel a rendkívül aszályos júliusi és augusztusi hónapok miatt a szúnyoglárváknak nem nagyon volt hol kifejlődniük. Bár a „szezonnak” még nincs vége, reménykedhetünk abban, hogy idén már nem kell nagy szúnyoginvázióra számítanunk.
Mi van most, és mit hoz a jövő?
A korábban elég ritkának számító, inkább egzotikus érdekességnek tűnő betegség az utóbbi években menetrendszerűen felbukkan tájainkon. Mivel a globális klímaváltozás hatására a környezeti feltételek átalakulóban vannak, új fajok jelennek meg a Kárpát-medencében, köztük olyanok is, amelyek hordozói lehetnek a vírusnak. Több mint valószínű tehát, hogy a betegség egyre gyakoribb lesz hazánkban.
Tavaly négy halálesetet hoztak kapcsolatba a vírussal, de az összes esetben valamilyen különösen veszélyeztetett csoportba tartozott az elhunyt. Idén Magyarországon eddig mintegy 60 megbetegedést regisztráltak, de halálos áldozatról még nincs hivatalos információ. A sajtó ugyanakkor több elhunytról is beszámolt, általában a Hajdúszoboszlói Járóbeteg-ellátó Centrum főigazgatójának Facebook-bejegyzésére hivatkozva. Annyi azonban bizony, ennél a 60 esetnél minden bizonnyal jóval több megbetegedés lehet, ugyanakkor, a kórlefolyás miatt, ezekről valószínűleg egyáltalán nem értesülnek a hatóságok.
Az ÁNTSZ heti rendszerességgel kiadott járványügyi jelentése alapján augusztus 16-áig egyetlen haláleset sem történt a betegséggel összefüggésben, és ugyanerről tanúskodik az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ aktuális jelentése is.
Több lap is arról cikkezett, hogy a hatóságok esetleg szándékosan titkolnák el a halálos áldozatok számát. Mielőtt pánikba esnénk, érdemes logikusan átgondolni a dolgokat. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy még nem érkeztek meg a hivatalos vizsgálati eredmények, addig pedig a hatóságok nem szolgálhatnak több információval. Csütörtökön Kovács Attila, az országos tisztifőorvos közleményben hangsúlyozta, Magyarországon nincs járványveszély.
A sajtó vádjait márcsak azért is nehéz megmagyarázni, mert egy, az influenzánál jóval kevésbé virulens kórokozóról van szó, komoly, országos járványtól nem kell tartani, felesleges lenne bármiféle titkolózás. Gondoljunk csak bele, egy-egy téli influenzajárvány messze több áldozatot követel tájainkon, mint az összes eddigi nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedés. Érdekes módon a szlovák sajtó alig foglalkozik a témával, habár egyes hírek szerint a betegség már Komárom-Esztergom megyében is megjelent, igaz itt nem emberben, hanem egy elpusztult lóban találták meg a vírust.
Összegzésül talán annyit, a klíma változásával a nyugat-nílusi vírus egyre gyakoribb „vendég” lesz tájainkon, s bár vannak veszélyeztetett csoportok, akikre fokozott figyelmet kell fordítani, a rossz táplálkozás és a mozgásszegény életmód még mindig sokkal-sokkal veszélyesebbek, mint egy egzotikus afrikai kórokozó.
