Kaliňák meghátrál, hogy aztán visszatérhessen

Kaliňák döntése Daniš szerint teljesen logikus. Közszereplőként (először miniszterként, majd parlamenti képviselőként) olyan volt, mint egy villámhárító, ami gyengítette őt, és bonyodalmakat okozott a párton belüli helyzetét illetően. Már a 2017-es önkormányzati választások után erősödött a nyomás a Smer vezetésében a távozására.

Azzal, hogy eltűnik (a látószögből) két legyet is üt egy csapásra: egyrészt kevesebb támadás éri, másrészt több ideje lesz helyzetének megszilárdítására a párton belül (a Smer választói körében még mindig elég népszerű). Kaliňák valószínűleg azzal számol, hogy megtépázott hírnevét majd az idő megoldja, a régi botrányok és indulatok meg elpárolognak, s megnyílik számára a tér a parlamentbe (vagy a kormányba) való visszatérésre.

A jó hír az, hogy a hasonló feltételezések többnyire nem jönnek be, az emberek a botrányokat elfelejtik ugyan, elkövetőik arcait azonban nem, véli Daniš.

Márius Kopcsay, a Teraz.sk kommentátora szerint a Fico-kormányokban való ténykedése alatt Kaliňák elegendő fekete pontot gyűjtött, amelyek egy civilizált országban már rég okot szolgáltattak volna a tisztségéből való távozásra. Mindjárt újsütetű belügyminiszterként félresikerülten nyúlt a Malina Hedvig-ügyhöz – annak az elméletnek a támogatójaként, hogy Hedvig a személye elleni támadást csak kitalálta.

De említhetnénk akár a robbanóanyagot, amely egy „gyakorlat” során valahogy egy Írországba repülő szlovák állampolgár poggyászába került (2010-ben), vagy a diákokra lövöldöző rendőrök ügyét az autópályán (2013-ban), amelyek mind „Kali” tárcájához köthetők, személyesen azonban nem érintették őt.

Az abban az időben ötéves börtönbüntetésre ítélt Ladislav Bašternák vállalkozóhoz fűződő kapcsolata felett azonban már nem lehet szemet hunyni.

A Bašternákkal kapcsolatos gyanú kivizsgálása feltűnően lassan és nehézkesen haladt. A kérdés – Kaliňák intenzív magyarázkodása ellenére – marad: egyáltalán miért lépett üzleti kapcsolatba egy olyan emberrel, mint Bašternák. Másrészt viszont Rajtár (SaS) képviselő asszisztensének, Filip Rybaničnak az ügyét, aki a kettőjük közti összefonódásra rámutatott, nagyon alaposan, gyorsan és szinte azonnal kivizsgálták, és a banki titok megsértéséért el is ítélték.

A senki és semmi által nem veszélyeztetett és Fico szerint legjobb belügyminisztert, végül az események lavinája taszította le a trónjáról, amit Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása indított el.

Miroslav Beblavý parlamenti képviselő szerint Kaliňák távozása lehet a feltétele annak, hogy Lajčák hajlandó legyen indulni az államfő-választáson. A legutóbbi ENSZ-migrációs csomagos földrengés után azonban nem úgy tűnik, hogy Lajčák egy olyan ember helyzetében lenne, aki feltételeket szabhat, írja Kopcsay.

Kaliňák vagyonbevallásából nyilvánvaló, hogy a köztisztség a bevételei tekintetében csak mellékállás volt a számára. A tisztsége tavaly 53 109 eurót hozott a konyhára, míg az egyéb bevételei 249 877 eurót, az előző években pedig még ennél is többet. Ha az üzleti tevékenységei vagy a befektetései – ahogy állítja – ilyen szépen hoznak a konyhára, nem lesz ráutalva a képviselői bérére, de még az ügyvédi gyakorlatának a megújítására sem.

Végeredményben nem is az a fontos, hogy a politikából – végleg vagy csak átmenetileg – eltűnik-e Kaliňák, hanem hogy eltűnnek-e azok az elvek, amelyeknek a megszilárdításában ő, maga is részt vett.

Feledésbe merül-e végre „az eset nem történt meg” mondat, s egy napon talán még azok a politikusok is, akik számára a közérdek csak mellékes és lényegtelen termék.