Juncker szerint Szlovákia nem korrupt ország
Jean-Claude Juncker ősszel befejezi munkásságát az Európai Bizottság élén. A választások előtt a V4-es országok négy médiumával találkozott. A gondos válogatás után lehetőséget kapott a szlovák SME, a cseh Hospodárske noviny, a magyar HVG és a lengyel Rzeczpospolita. Beszélt a Közép-Európához fűződő viszonyáról, Szlovákiáról, Mečiarról, illetve arról, hogy diktátornak tartja-e Orbán Viktort.
A Sme-ben megjelent interjú elején kitért arra, hogy még 1997-ben, mikor Luxemburg töltötte be az EU elnöki posztját, mint luxemburgi miniszterelnök szorgalmazta az EU keleti bővítését. Akkor néhány tagállam elutasította ezt, főleg Szlovákia esetében. Ez még Vladimir Mečiar korszaka volt, de ő úgy vélte, hogy nem az adott kormányról van szó, hanem a szlovák polgárokról. Sokan a bővítést hibának tartják, de szerinte ez egy történelmi lehetőség volt Európa egyesítésére. A csatlakozó államok reformokat hajtottak végre, az EU-hoz igazították a törvényi hátteret, és a gazdasági fejlődésük is kiváló, annak ellenére, hogy ez a folyamat a polgároktól jelentős áldozatot követelt.
Juncker Szlovákia kapcsán kitért a tavalyi újságíró-gyilkosságra és az európai alapok körül tapasztalható korrupcióra. Elmondta, hogy megkülönbözteti az egyes embereket és az ország polgárait. Bár Szlovákiában komoly problémák vannak a korrupcióval, soha nem mondaná, hogy az ország korrupt lenne.
Juncker a 2015-ben kitört migránsválság, illetve az azt követő migránskvóták kapcsán elmondta, hogy most is ugyanúgy cselekedne, mert a kérdést szolidaritás segítségével kell megoldani. Azt állította, hogy nem írtak volna elő kötelező kvótákat, amennyiben az országok önként vállaltak volna a menekültek egy részének a befogadását. A kialakult helyzetet úgy jellemezte, hogy ez a szabályokat elfogadó és az azt ellenző államok konfliktusa.
Az európai válság integrációja válságáról, az EU esetleges széteséséről Juncker annyit mondott, hogy mindig is voltak hasonló hangok, mind az adósságválság, mind a görög válság idején. Jelenleg növekszik Kína és India súlya, olyan vezetőkkel kell vitázni, mint Putyin, folytatódik a görög válság, Trump elnök megválasztása bonyolítja az USA-val való kapcsolatot, de úgy gondolja, hogy az EU nincs egzisztenciális válságban.
A populista pártok térnyeréséről elmondta, hogy a következő parlament biztosan máshogy fog kinézni, és ez majd tükröződik a Tanács összetételén. „Nem lehet az Uniót az államok érdekei ellenében építeni, de építeni lehet a buta nacionalistákkal szemben, akik mások ellen irányulnak. Őszinte hazaszeretetre van szükség, amit respektálnunk kell” – tette hozzá.
Juncker nehezményezte azt is, hogy azt érzi a polgárok reakcióiból, mintha mindenért ő lenne a felelős, miközben olyan témákat emlegetnek, ami nem is az ő kompetenciájába tartozik.
Juncker az USA és az EU kapcsolatáról elmondta, hogy Donald Trump már az ötödik amerikai elnök, akivel kapcsolatban van, és azt vette észre, hogy az elnökök általában a második ciklusban kezdenek foglalkozni az EU-val, és azzal, hogy a kapcsolatot miként használhatnák ki a globális térben. A védelmi kérdésekben bízhatunk az USA támogatásában, de az EU tagországainak is növelni kell a védelmi kiadásait.
Juncker szerint a csehek sikeresek az EU-ban, és elutasította Babiš OLAF elleni támadásait, miszerint az része volna valamilyen összeesküvésnek.
Az OLAF megvádolta Andrej Babiš cseh kormányfő vállalatát, hogy csalást követett el az európai támogatások kihasználása során. Babiš ezt elutasította, és politikailag motiváltnak jellemezte a vizsgálatot. Ezt Juncker nem tudja elfogadni. „Az OLAF néha a bizottságot is kritizálja, de sosem támadom, mert ez a szervezet független a bizottságtól. Ebben az esetben megállítottuk a támogatás folyósítását az érintett vállalatoknak. Az egész esetet kivizsgáljuk az előírt szabályaink szerint” – tette hozzá Juncker.
Ezzel összefüggésben elmondta, hogy örülne, ha az eddigi 22 tagállamon kívül a többi tagállam is csatlakozna az Európai Ügyészséghez, mert ez a szervezet az amelyik eséllyel tudná ellenőrizni az EU források felhasználását.
Orbán Viktorral kapcsolatban Juncker kiemelte: „Egy politikus pusztán attól nem lesz demokrata, mert a szavazópolgárok többsége megválasztotta”. A HVG-nek adott interjúban elmesélte, bár mind a mai napig magánbeszélgetéseikben diktátornak nevezi a magyar kormányfőt, nem tartja őt zsarnoknak.
Juncker a 2004-es uniós csatlakozás évfordulója alkalmából adott interjút a visegrádi államok egy-egy szerkesztőségének, Magyarországról a HVG kapott lehetőséget. Az interjúban azt mondja, az unió megtette az előkészületeket a május végi választásokba való külföldi beavatkozás kivédésére, bár ő személyesen több forrást is el tudott volna képzelni erre a feladatra. Az álhírek elleni küzdelmet nagyon nehéz feladatnak tartja. A bizottság ugyanakkor elkészített egy kiadványt, amellyel a leginkább Magyarországon terjesztett álhírekre reagálnak.
